Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-30 / 124. szám

4 esős olyan bankok vezetésében vesznek részt, amelyek megbuktak. Megtörténhetik velük az is, hogy a bankoknál elkövetett visszaélé­sekért, mint felelős vezetők, a vádlottak pad­jára kerülnek és három hónapi fogházzal, vagy a legjobb esetben ezer forint pénzbün­tetéssel sújtják őket. De különben is mit szól a város polgársága ahhoz, hogy az a két vezető tisztviselő, akik Szeged gazdasági és pénzügyeit intézik, kik közül az utóbbi készíti el a város nagy számadásait, ugy gyakorolták az ellenőrzést, hogy minden elveszett. Kéri a két szenátort, hagyják ott a tisztségeket és ne akarjanak bukott kereskedők lenni. CAz arany borjú régen és most.) Wimmer Fülöp szerint, amikor a kedve­zőtlen esemény beállt, mindig bűnbakot akar­tak keresni. Egyedül helyes eljárásnak tart­ja, ha ugyanoly szemmel nézik a dolgokat, mint nézték ezelőtt pár hónappal, amikor még mindenki az arany bárányt imádta. Szmrehányást tett Gerle Imre dr a tanács­nak, hogy egy bizonyos rendeletet nem tartott 'be. A lényege a rendeletnek az, hogy a tiszt­viselők tartoztak volna bejelenteni, hogy me­lyik pénzintézet vezetésében vesznek részt. Ezt elmulasztották. Mi azonban a lényeg? Ha hat-hét hónappal ezelőtt akármelyik tiszt­viselő bejelentette volna, hogy a ^Gazdasági és Iparbank igazgatóságának a tagja, a közgyű­lés azt szó nélkül vette volna tudomásul. Kérdi a közgyűlést, azért adtak-e betétet á Gazdasági ós Iparbanknak, mert a pénzügyi tanácsos ott felügyelő bizottsági tag! Nem. Voltak befolyások, de ciz a körülmény nem befolyásolta a közgyűlést. Ami a polgármester személyét illeti, kéri a közgyűlést, biztosítsa bizalmáról a polgármes­tert. Lázár György dr még polgármester sem volt, amikor a Szeged-Csongrádi Takarék­pénztár felügyelő bizottságának tagja lett. Kéri, fogadják él a tanács javaslatát, de sza­vazzanak bizalmat egyúttal a polgármester­nek ós biztositsák őt, valamint a tisztviselői kart a-ról, hogy eljárásukat gáncs nem éri és az helyes. Perjéssy Mihály dr vizsgálat elrendelésé­nek szükségét nem látja. Lehet, hogy történ­hetett valamelyes jóhiszemű mulasztás, de ezt most jóváteszi a tanács és ez a mulasztás nem indokolja meg azt, hogy olyan tisztvise­lők ellen, akik kötelességüket különben lelki­ismeretesen teljesitik, vizsgálatét rendelje­nek el. Az előterjesztést elfogadja ós kéri a bizottságot is, hogy azt fogadja el. Becsey Károly dr: Hat-hét év előtt szó volt már arról, hogy a városi tisztviselő bankok vezetőségében részt vehet-e. Akkor is ellenez­te ezt, ma is ellenzi. Nem volt helyes a város pénzügyi tanácsosától, aki a Gazdasági és Iparbank felügyelő bizottsági tagja, hogy annakidején a közgyűlésen forszírozta a Gazdasági és Iparbank betét-ügyét. Azt in­dítványozza: mondja ki a közgyűlés, hogy városi tisztviselő olyan pénzintézet vezetésé­ben nem vehet részt, amelynél betétje van a városnak, (Balogh Károly válasza.) Balogh Károly: Az utóbbi időben a nyilvá­nosság előtt sok meghurcoltatásban részesül­tem, de ezekre nem kívántam válaszolni. Én nem azt vártam Balassától, amit a boulevar­don szoktak csinálni: szenzációt. Azt vártam, hogy megnyugtassa a kedélyeket az olyan alaptalan híresztelésekkel szemben, "amelyek azokat a tekintélyes polgárokat, akik szeren­csétlenségükre raa a bank igazgatóságának tagjai, pellengérre állítják. A kibontakozás­ban kellene segíteni az intézetet, nekem ez a felfogásom ebben a kérdésben. Hogy én mi­kor kerülök a büntető bíróság elé, az az én dolgom. Ott én majd meg fogom mondani, hogy miként teljesítettem a kötelességemet. Annyit legyen szabad csak megjegyeznem, hogy bármelyik intézetnek az igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja csak ember és megtörténhetik mindenütt olyan katasz­trófa, promlyet b-árJ tolvajok idéznek elő és amelyek az intézetet válságba sodorják. Hi­vatkozom arra, hogy az ország legnagyobb intézeteitől, a Pesti Hazai Takarékpénztár­tól is loptak már egymilliónál nagyobb ősz­szeget. Ebből én csak azokat a konzekvenciá­kat vonom le és a legnagyobb lelkiismeretes­séggel csak annyit mondhatok, hogy minden intézetnek lehetnek hasonló tolvajai. Kérem önöket, hogy ne tárgyalják ugy a kérdést, hogy egyet-egyet üssenek a szerencsétlenség­be jutott intézet igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjain, hanem inkább segítsék ki őket a csávából. Balassa Ármin idr visszautasitja Balogh tanácsosnak azt a kijelentését, amelyben az ő felszólalását boulevard lapstilusához ha­sonlítja. Ö logikával beszélt és hogy mennyi­re jogosan, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy január 26-ikán Balogh Károly is aláirta azt a jelentést, amely Fényes Marcelt dicséri meg a bank gazdsági előrehaladá­sáért. (Az előterjesztést elfogadták.) Elnök bezárja a vitát. Minthogy Gerle Imre dr indítványát visz­szavonta, Becsey Károly dr pedig nem kiván a zárszó jogával élni, Taschler Endre reflek­tált a felszólalásokra. Azt mondotta, hogy a tanács álláspontja eddig az volt, hogy nem kell bejelenteni a közgyűlésnek, ki miféle vállalatnál visel mellékfoglalkozásnak nem tekintendő tisztséget Amikor ezzel ellenté­tes vélemény merült most fel, a tanács meg­tette előterjesztését. Kéri, vegyék azt tudo­másul. A közgyűlés többsége ezután a tanács elő­terjesztését elfogadta. Sürgős csatornázási és feltöltési munkák. (Saját tudósítónktól.) Farkas Árpád vá­rosi mérnök több igen fontos városi rende­zési dolgokról tárgyalt az elmúlt napokban a minisztériumban. A téli és kereskedelmi kikötők tervei, a ren­dező-pályaudvar kibővitési terve, valamint a vasúti uj javitó műhely és munkástelep ter­vezete elkészülvén, a tervezett csatornamű Szivattyútelepe számára uj hely megállapítá­sa vált szükségessé. A telep véglegesen a ballagitói szőlők déli csúcsa közelében nyerne felhelyezést s nemcsak a Tisza felől, de a men­tett oldalon is védtöltéssel birna. A telep mintegy 900 méterrel esik lejjebb délnek, mint az eredetileg tervezett elhelyezés, miál­tal a tiszai kitorkolás fenék kottája is ala­csonyabb és p. + 0.20 helyett 0.0 lesz. A telep uj elhelyezése folytán a csatorna­építési költségek mintegy 180,000 koronával növekednének, ezzel szemben azonban az em­iitett uj berendezések több mimt 10 millió be­feketetési tőkét képviselnek. Az uj elhelyezési tervet ugy a földművelési, mint a 'belügyminisztériumban elfogadható­nak találták. Ugyanez alkalommal tárgyaltak azon terv­változatról is, hogy a belvároson áthaladó I. sz. főgyűjtő, tekintettel az útvonal keskeny voltára, ami a nyi.lt árok mellett való építést rendkívül megnehezíti, mintegy 500 méteres szakaszon át alagntszerüleg nyerjen kiépí­tést, mint az a budapesti dunaparti főgyűjtő­nél is történt. Az alagut-csatorna a. hídfő alatt s az Iskola-utcán át fog haladni s mü­szempóntból elsőrendű érdekessége lesz az építkezésnek. A tárgyalás során a város általános feltöl­tésének kérdését is behatóan megvitatták, mert bár a fcir. biztossági nivó leszállítása a csatornázási általános tervezet átdolgozását nem is kívánja meg, de csatornázási részlet­tervek elkészítéséhez a végleges térszín isme­rete mégis feltétlenül szükséges. Farkas Kálmán miniszteri tanácsos véle­ménye tehát az, hogy amennyiben a város a Jrir. Jjtetossági hívókat redukálni akarja, ezt sürgősen és pedig a csatornázási részletter­vek elkészítése előtt tegye meg. Farkas mérnök most szereli fel a nivó re­dukcióra vonatkozó javaslatát a szegedi mér­nökegylet vitasorozatában leadott szakvéle­ményekkel s a szükséges rajzmellékletekkel s méltán remélhető, hogy a törvényhatósági bizottság elé oly részletes javaslat kerül, mely a kérdés mielőbbi végleges eldöntését teszi lehetővé. Lókötők merénylete a rendőrök ellen. (A szegedi tanyák réme.-—A jászolhoz kötött rendőr. — Lovasrendőrök hábo­rúja.—Hajsza a gyilkos merénylők után.) (Saját tudósítónktól.) A Felsőközpont ho­mokos rónaságán szerdán délután lovasrend­őrök vágtattak. A lassú járáshoz szokott lo­vak tajték óztak az erős iramban, nyihogtak, nyerítettek. A tanyaházak előtt dolgozó mun­kások letették egy pillanatra, szerszámaikat, megbillentették kalapjukat és ijedten néztek hol egymásra, liol a vágtató rendőrökre. — Nagy baj lehet,'— állapították meg, az­után tovább dolgoztak, mintha nem történt volna semmi. A lovasrendőrök Pottyondy Miklós rendőr­kapitány vezetésével Hegedűs István tanyá­ja. felé nyargaltak, hol állítólag gyilkosság történt. Hegedűs István, a rovott multu ló­kötő állitólag meggyilkolta volna Muhari Já­rj: 8 lovasrendőrt. A rendőrök a Hegedűs-féle tanyán egy já­szolhoz kötve, vérben fetrengve meg is talál­ták Muhari Jánost. Eszméletlen állapotban volt, kihallgatni nem lehetett. A rendőrök le­tartóztatták az egész famíliát, mert a gyilkos merényletben részt vett a hírhedt Hegedüs­fa.mil.ia minden tagja. Valósággal a régi rablóvilágra emlékeztető módon történt a gyilkos merénylet. Lókötő fogott fegyvert a lovasrendőr ellen. Tervét raffináltan hajtotta végre, épen ugy, mint ahogy a betyárromantika már-már elfele­dett meséiben szokott ez megtörténni A szenzációs gyilkos merényletről a kö­vetkező részletes tudósításunkban számolunk be: '.'V."V Hegedűs Istvánnak, akiről mindenki tud­ta. a tanyákon, hogy rovott multu lókötő, Felsőközponton van a tanyája. Sok rege fű­ződik fehez a tanyához, sok idegen lovat, kö­töttek már be a tanyaház istállójába. Hege­dűs István a, rendőrségnek is régi ismerőse, sűrű betűkkel van teleírva a nyilvántartó lapja. Pottyondy Miklós rendőrkapitány állandóan rendőrökkel figyeltette a rovott multu ember. Legújabban Hegedűs azzal vonta magára a rendőrség figyelmét, hogy a birkáit a járásszélen a tilosban legeltette. Pottyondy Miklós rendőrkapitány a csöngő­iéi lovasrendőröknek parancsban kiadta, hogy Hegedűsre vigyázzanak és minden eset­bon kergessék eí a járásszéli mezőkről. Kedden délután Muhari Jáuos lovasrendőv meg akarta figyelni Hegedüst, hogy nem le­geltet-e újra a tilosban. Muhari ugy akarta Hegedűst megfigyelni, hogy a lakását akar­ta átvizsgálni, mert ha a juhok nincsenek odahaza, akkor bizonyos, hogy a tilosban le­gelnek. Nem mert egyedül elmenni. Hegedűs lakására, mert tudta, hogy milyen veszedel­mes emberek Hegedűsek. Elment a közeli ta­nyára és két erős tanyai embert hívott segit­ségül. Meg is beszélték a haditervet. — Én bemegyek a tanyára, maguk meg kinn várnak a. tanyaszélen, ha valami baj találna érni, akkor sípolok. De azonnal jőjje­nek — adta ki az utasítást a rendőr a két tanyai embernek. — Megértettük. Az emberek felfegyverkezve ki is álltak a •tanyaszélre, a rendőr pedig óvatosan 'besur­ran a tanyaépületbe. Benézett az akolba, a juhok nem voltak ott, tovább akart, menni, de

Next

/
Thumbnails
Contents