Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-30 / 124. szám

1912 május 3,0. - '• - ....... , .„, A városi tisztviselők és a szegedi bankok. — Izgalmas vita a közgyűlésen. — (Saját tudósít ónktól.) Különb karrika­íurát aligha lehetne rajzolni arról a köz­életről, amelyet ideálnak gondol el a jó­zan és logikus ember, mint a minőt ma játszott meg a közgyűlésen kitűnő hozzá­értéssel a törvényhatósági bizottságnak egy-két tagja. Persze, Iiögv az aktualitá­sa^. lejigeruliáju, kacér királynőjéről: a bankválságokról volt szó és persze, hogy akadtak, akik fölcsaptak csalhatatlan bölcsnek és nagy jövőbelátónak, kár, hogy akkor jósoltak meg eseményeket, amikor azok rég bekövetkeznek. Dehát a mi nagy közéleti embereink szoktak ilyen hibákba esni. , *•; Gerle Imre dr interpellációjáról volt szó, amelyben — tálán kissé elkésve?! — sürgeti azon városi tisztviselők névsorá­nak beterjesztését, akik bankok igazgató­ságában, vagy felügyelő bizottságában helytfoglalnak. Különösen az ellen volt ki­fogása Gerle urnák, hogy a polgármester a „Szeged-Csongrádi , Takarékpénztár­nál felügyelő bizottsági tag. Amily joggal vonták felelősségre Gerle Imre és társai a tanácsot a kérdéses névsor beterjeszté­sétiek elmulasztásáért, ép oly joggal von­hátnók mi felelősségre őket azért, hogy ennyire késtek a felelősségrevonással. A tül-t nem akkor kell oltani, amikor lángjai már megemésztették a házat. Miért ép most érdekli ezeket az urakat ama nagyon nevezetes névsor és miért nem érdekelte őket 139 nappal ez előtt, ha olyan fontos ez az ügy és ha ők oly késhegynyi lelkiis­meretességgel teljesitik kötelességeiket?! Sok mindtenre és erre a kérdésre is meg­felelhetett volna Balassa Ármin, de ő in­kább bebizonyította, hogy el tud igazodni a paragrafusok között és nagy lelemé­nyességgel elmondta, hogyha egy bankbu­kásnál visszaélések derülnek ki, 3 hónapig terjedhető fogházzal, enyhítő körülmé­nyek ésetén 1000 forintig terjedhető pénz­büntetéssel büntethetik meg az igazgató­ság' és felügyelő bizottság tagjait. Igazán megható volt, amikor Balassa elmondta, hogy a város két főtisztviselője olyan ban­kok vezetésében vesz részt, amelyek vál­ságokkal küzdenek. Balassa tudniillik 39.436 órával ezelőtt is tudta, hogy ezek közül a bankok közül az egyiket manipu­lációk, a másikat a pénzügyi krizis válsá­gokba fogják sodorni. Csak nem szólt, mert ő nem az az ember, aki mindent el­mdnd, amit tud. Logikus főhöz illő komolysággal egye­dül Wimmer Fülöp beszélt. Igaza volt neki: bűnbakot keresnek. Lelketlenség. Amit ő arany borjúnak nevezett, mi a ne­vén nevezzük: hát héttel eZéíőtt.ffliindenki megsüvegelte fényes Marcélt. pénzügyi zseninek mondta, ma telt szájjal hirdeti mindenki, hogy ő tudta, hogy svindler. Is­merjük az emberismeretükkel az ilyen ké­sőn érkezőket, fórumon és kávéházakban egyaránt. Igaza volt Wimmernek: 6—7 hónappal előbb az ilyen bejelentést szó nélkül tudomásul vették, meg se hallották volna. Könnyű ma bírónak lenni, csakhogy 8 fórumon biráskodók elfelejtik, hogy itt DELMAGYARORSZÁO Szegeden nemcsak ők tekinthetnek vissza a sajnálatos eseményekre, hanem még vagy százezer ember. Egyébként nem az a fontos, hogy be­jelentsék-e a közgyűlésnek az ilyen dolgo­kat. Hát jelentsék be. Ugyan útját állta volna-e a mai krízisnek az, ha ez a beje­lentés négy hónappal ezelőtt megtörténik? Sokkal fontosabb az, hogy a krizis bajai rémlátomásokkal ne tetőztessenek és liogy a közgyűlés azzal törődnék, hogy mi módon heggeszthetők be a helyi iparnak és kereskedelemnek azok a sebei, amelye­ket a legutóbbi nagy válság ütött és még üthet rajta, Részletes tudósitásunk ez: (Gerle interpellációja.) Taschler Endre főjegyző bejelentette, 'hogy Gerle Imre dr a következő interpellációt ter­jesztette be: 1. Hajlandó-e a tekintetes tanács a37323/III. 1908. sz. belügyminiszteri rendelet négy éven keresztüli végre nem hajtása miatt a meg­felelő eljárást meg,indítani s annak eredmé­nyét a közgyűlés elé terjeszteni? 2. Hajlandó-e ;a tekintetes tanács azon ösz­szes városi tisztviselők névsorát a közgyűlés elé terjeszteni, kik valamely banknál bármi állást elfoglalnak; az elfoglalt állás és bármi cimen onnan kapott javadalmazás megjelö­lésével és igy hajlandó-e á hivatkozott belügy­miniszteri rendeletet végrehajtani! 3. Miféle intézkedéseket tett a tekintetes tanács a városi betétek biztositása körül, te­kintettel <a most Szegeden történt bankese­ményekre vonakozólag? Az interpellálót fölkéri, hogy interpelláció­ját indokolja meg. (Az indokolás.) Gerle Imre dr részletesen megindokolja in­terpellációját. Említést tesz a miniszteri ren­deletről, amelyet Aindráissy Gyula gróf 1908­ban adott ki és amely szerint városi köztiszt­viselő bankoknál az igazgatóságnak vagy a felügyelő bizottságnak csak akkor lehet tagja, ha erre a város közgyűlésétől engedélyt kap. A rendeletet mindenütt végrehajtották, csak Szegeden nem, jóllehet, az elmúlt négy év alatt Somlyódy István bizottsági tag is figyelmeztette a tanácsot a kötelességére, A tanács akkor megígérte, hogy intézkedni fog, de nem intézkedett. Kéri, tegye a tanács vizs­gálat lágyává, kit terhel felelősség azért, hogy a, rendeletet nem hajtották végre. Azt mondja, hogy nem talál semmi inkorrektséget abban, ha valamelyik városi tisztviselő egy bank vezetésében részt vesz, bár ezt gz állami tisztviselők nem tehe­tik meg. (Ellentmondás.) Elmondja, hogy régebben a város pénze a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban volt, •ahol a polgármester felügyelő bizottsági tag. Később észhez kaptak a Jöbbi bankok, nexust kerestek a. várossal és ezért valamelyik fő­tisztviselőt beválasztották vagy az igazgató­ságba vagy a felügyelő bizottságba. Meg is kapták a többi bankok sorjában a város pén­zét, amely ma már nincs teljes egészében a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban. A tisztviselők nem tettek jelentéit a város köz­gyűlésének arról, hogy melyik bank vezeté­sében, vettek részt és ezért kén interpellá­ciójának második részében, á tanácsot áfra, terjeszsze a közgyűlés eíé azoknak a tisztvi­selőknek a névsorát, akik valamelyik inté­zetnél tisztséget viselnek. Végül kéri a taná­csot, adjon fölvilágosítást arról is, hogy minő intézkedéseket tettek a város betétjének biz­tosítása érdekében. (Válaszol a főjegyző.) Taschler Endre főjegyző bejelenti, hogy az interpelláció első két pontját illetőleg a na­pirenden szerepel egy tanácsi javaslat, kéri •tehát, hogy ezt a részt oda utalják. A harma­dik kérdésre vonatkozólag kijelenti, hogy a _ — tanács mindent mégtett, hogy a város péuz$: a Gazdasági és íparbaukbau bjztogi{yja le­\ gyen. Gerle Imre dr a tanács válaszát tudomásul veszi. Kérdezi, igaz-e az, hogy ,n tanács, a város pénzét a szegedi bankokból ki akarta venni. TudomáSa Szerint a tanács már el is készítette a felmondó-leveleket, de azokat nem küldte el. Taschler Endre kijelenti, hogy a tanács ilyen kérdést hivatalosan Sóba nem tárgyalt, nem hozott semmiféle határozatot. Magánbe­szélgetés sörán szóba került a kérdés, de ott is az volt a vélemény, hogy a szegedi bankok­ból nem kell kivenni a város pénzét, mert azokban semmi baj sincs, de meg különben a városra nézve nagy hátránynyai járna ez, mert kamatozatlanul heverne a pénze. Ezt a választ ugy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette. Ezután az indítványokat, átiratokat tár­gyalták le, A tanácskozásnak erről a részé­ről lapunk más helyén számolunk be. (Mellékfoglalkozás vagy tisztség?) A tanácsi előterjesztések során Taschler Endre főjegyző tette meg a tanácsnak idevo­natkozó előterjesztését. Előadta, hogy a Gerle dr által emiitett miniszteri rendeletet a ta­nács a szervezési szabályzat módositásákor • kí­vánta életbe léptetni. A politikai viszonyok azonban olyanok voltak, hogy, miszerint egy fölterjesztendő szabályzat jóváhagyást fog nyerni, ezért késett a tanács javaslata is. Be­terjeszti a polgármester előterjesztését. E szerint a hivatkozott, miniszteri rendeletben •arról van szó, hogy olyan tisztségekre kell kikérni céak a közgyűlés jóváhagyását, ame­lyek mellékfoglalkozás jellegével birnak. Mellékfoglalkozása egyetlen városi tisztvise­lőnek nincs, A bankokban viselt igazgató­tagsági vagy felügyelő bizottsági tagsági tisztségek nem tekinthetők mellékfoglalkozás­nak, ''de azért a tanács beterjeszti azoknak a tisztviselőknek a névsorát, akik ilyen tiszt­séget betöltenek. A névsört a, tisztség megje­lölésével a Délmagyarország mai száma kö­zölte már.' Kéri, vegyék tudomásul a tanács bejelentését: A tanács körÖzvényben hivta föl az összes tisztviselőket arra, hogy • amennyi­ben nem szerepelnének a névsorban ós ilyen tisztségük lenne, azt jelentsék be és a jövő­ben' minden ilyen esetet jóváhagyás végett a közgyűlés tudómására fognak hozni. Kéri az előterjesztés elfogadását. (Vita a polgármester körül.) Gerle Imre dr nem fogadja el a tanács élő­terjesztesét. A miniszteri rendelet kimondja, hogy he kell jelenteni n közgyűlésnek azt., liogy a rpndelet életbeléptetésekor melyik tisztviselő véti részt valamelyik vállalat ve­zetéséhen. Ezt elmulasztották és a rendeletnek későbl) sem tettek eleget. Szóba hozza azt is, hogy a. polgármester most a főispáni teendő­kot is ellátja, ami szerinte nem helyes. Ezt azért említi föl, ítogy bebizonyítsa, miszerint a polgármesternek más tisztséget, mint a. pol­gármesteri állást betöltenie nem szabad. Ha d polgármesternek kevés a fizfetése, emeljék azt föl inkább a háromszorosára, de ne engedjék, liogy a legnagyobb magyar város polgá,mes­tere más is legyen, mint polgármester. Azt indítványozza, kérjék föl a polgármestert ar­ra, hogy semmiféle tisztséget ne fogadjon el és eddigi állásairól mondjon le. Ekkor Lázár. György dr polgármester el­hagyta az elnöki, széfcet és azt Bokor Pál pol­gármester-helyettes foglalta el. ' • (A tanácsosok és a-bankok.) Balassa Ármin dr elfogadja a tanács javas, la tát. Azokat a szempontokat, amelyeket Gerle Imre dr a polgármesteri állást illetőleg fölhozot-G magáévá teszi, de kijelenti, hogy. a polgármestert a tisztségről való lemondásra kérni nem leliet, ha a többi tisztviselővel is nem teszik meg-ezt. Ezután azt mondja, liogy nagyon különös az, hogy a város két vezető embere, a polgármester és a pénzügyi taflá-

Next

/
Thumbnails
Contents