Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-03 / 102. szám

Í9íá május 1 déemaűyaí*ö$s2áö * folyt be rendesen. Az egylház most arra kérte •a tanácsot, ihogy az egyházi adót a városi adóhivatal utján szedhesse, ép ugy, mint a zsidó hitközség s mint ez a felekezet, haj­landó a közvetítés költségei fejében bizonyos jutalékot fizetni. A tanács teljesiti a kérel­met. — A városi főgimnázium segélye. Meg­írtuk, hogy a város kérelmet intézett a köz­oktatásügyi miniszterhez, akitől 'azt kérte, hogy a városi főgimnázium segélyét 8000 ko­ronáról 12,000 koronára emelje föl. A minisz­ter hajlandó teljesíteni a kérelmet, de csak ugy, ha a város a gimnáziumi világi taná­rok fizetését és pótlékát rendezi és egy máso­dik rajztanári állást szervez. A tanács sokall­ja azt, hogy a rajztanár fizetését egészen a vá­ros adjia és ez ellen újból fölír a miniszter­hez. — Szegedi vasúti tisztviselők áthe­lyezése. Szabadkán augusztus elsején nyí­lik meg az uj államvasuti üzletvezetőség és és ennek a tisztikarát most válagotja össze az igazgatóság. A szegedi üzletivezetőség tisztviselői közül harmincnál több tisztvise­lőt ért a meglepetés, hogy az igazgatóság elhelyezte őket Szegedről. A szegedi üzlet­vezetőségi tisztviselők áthelyezési okmá­nya ugy rndelkezik, hogy az átlhelyezettek augusztus 3-án kötelesek szolgálattételre jelentkezni Szabadkán. A szegedi üzletveze­tőség megcsappanó létszámának a pótlásá­ról még nem történt 'határozott intézkedés. Néhány tisztviselőt Aradról már áthelyeztek Szegedre. Minthogy a .szegedi üzletvezető­ség az uj üzletvezetőségek létesítésével te­rületi veszteséget szenved, augusztustól kezdve kisebb létszámmal dolgozik irriajd. A szegedi üzletvezetőséghez áthelyezték Arad­ról Balassa Ernő ellenőrt és Gabos Dénes ellenőrt Szolnokról, Bárkány Gyula főellen­őrt, Löblovics Géza Hermann ellenőrt, Ga­razsi Sámuel hivatalnokot, Zöld János és Zsiga István irodákézelőket. A szegedi üz­letvezetőségtől a szabadkai üzletvezetőség­hez a szabadkai forgalmi főnökség tisztvi­selőit is áthelyezték. Ezeket az uj üzletveze­tőség forgalmi és kereskedelmi osztályába osztották be, amelynek élére Farkas József Máv főellenőr, a forgalmi osztály jelenlegi főnöke kerül. Beosztották még az üzletveze­tőség forgalmi és kereskedelmi osztályába a következő szabadkai Máv hivatalnokokat: Ellinger Lajos, Spiegel Gyula és Elek Artúr főellenőröket, Eötvös József és Törzs Gyula ellenőröket, Sötét-Kováoh István és Ho­monnyai Dezső hivatalnokokat és Gyólay István irodakezelőt. Továbbá Kampis János és Macher Kálmán vizsgázott főWalauzokat, végül Magyar Márton hivatalszolgát. — UJ iskolát építenek Szegeden. Az iskolaszék átírt a tanácshoz és megkér­dezte attól, hogy mi lesz a három uj községi iskola építéséivel. A tanácsnak csak két is­koláról van tudomása: nevezetesen tervez­nek iskolát a Kolozs'várri-térre és Újszeged­re. Arról, hogy — mit az iskolaszék emliti — a Hunyadi-téren is kellene uj iskola, a tanács mit sem tud eddig. A Hunyadi-téri iskoláról most hát a tanács kér majd fölvilá­gosítást az iskolaszéktől. — A rókusi pályaudvar kibővítése. Tudva­levően kibővítik a rókusi pályudvart. A (köz­igazgatási bejárást május 7-ikén tartják meg. A város részéről jelen lesz Balogh Károly tanácsos, Turóczy Mihály dr főügyész és Tóth Mihály főmérnök. — Lukács a király előtt. Bécsből je­lentik: Tegnap óta a császárvárosban idő­zik a magyar miniszterelnök. És Lukács László ma kihallgatáson jelent meg a király előtt és beszámolt a politikai helyzetről. Au­diencia után a német nagykövetet fogadíta Lukács László, kivel egy óra hosszáig tár­gyalt. A tárgyalásról semmi kommünikét nem bocsátottak ki. Lukács miniszterelnök­kel egyidőben Bécsben időzött Teleszky Já­nos pénzügyminiszter, valamint Barát Ármin dr sajtófőnök, kikkel együtt pénteken utazik vissza Budapestre a miniszterelnök. Itt em­iitjük meg. hogy a pénteki napon Bécsbe utaznak Beöthy László és Serényi Béla gróf magyar miniszterek. - Elpusztult gyujtógyár. Gyuláról jelentik: Reisner Emánuel gyulai gyujtó­gyárálban ma hajnalban 2 órakor nagy tüz pusztított. A szálkakészitő és dobozgyár épületei porig leégjek, a gépek és berendezé­sek teljesen elpusztultak. A tüz kitörésekor a tűzoltóságon kivül a második honvédezred egész legénysége kivonult az oltáshoz és megfeszített munka után sikerült a többi épületeket megmenteni. Reggel ihárom órára a tüzet sikerült lokalizálni. A tüz keletkezé­sének oka ismeretlen. A kár meghaladja a 200.000 koronát. — A pótlóavató bízottság. Szeged ké­résére vissza helyezik ide a második pótló­avató bizottságot .A közgyűlés a katonai in­tézmény épületeinek létesítésére előirányzott 170,000 koronát, de az összeget még nem sza­vazta meg. Az épületek részletes terveinek kidolgozására most költség kell. A tanács ezt a pénztári készletből előlegezi. — Vörös május. Budapesten, akárcsak Szegeden, sőt az ország minden városában szünetelt tegnap a munka, a gyárak gépei nem zakatoltak és pihent mindenütt a szer­szám. A külföldön is mindenütt megünnepel­te a munkáság május elsejét. Parisban a Re­publique-téren tüntetésre készült a munkás­ság, amely összeütközött a rendőrséggel. Jelentéktelen csetepaté után több tüntetőt letartóztattak. Bécsben egész sereg népgyű­lést tartottak, amelyeken a május elseje je­lentőségét • fejtegették a szónokok. — Fagy. Piros május, kellemetlen és szokatlanul hűvös Időjárással köszöntött be. Egyes helyeken teljesen abnormis, majdnem téli az időjárás. Igy Eperjesen ma arra éb­redtek az e'mberek, hogy fagy. A szigorú időjárás mindenfelé sok kárt okozott a vete­ményékben. — Gyermeknap Budapesten. Pénte­ken és szombaton tartja az Országos Gyer­mekvédő Liga ezidei gyermeknapját, hogy a jószívű emberektől néhány fillért kérjen az elhagyatott gyermekek szálmára. Budapest utcáin kilencvenkét, a Liszt Ferenc-téri ba­zársátrakban pedig ezenfelül még négy ur­nát állítanak föl, ugy hogy összesen kilenc­venhat urna előtt lesz módijában a közönség­nek adakozni. Reméljük, az idő is segítsé­gére lesz a jótékony célnak, melynek szol­gálatába szives készséggel állottak társa­dalmunk érzőszivü hölgyei. Magánlakásban egyáltalán nem gyűjtenek, az utcán és az ur­nák előtt is csak a Liga perselyeivel törté­nik a gyütjés. — Vörös zászló a kereszt'mellett. — Mi­raeulum! Minaculum! — kiáltott fel tegnap reggel a fővárosi VII. (kerület tiszteletre­méltó és kegyes plébánosa, amint a Szegény­ház-téri templomba vott menendő. Fenn a torony tetején, a kereszt mellett — horribile dietu! — piros zászlót lengetett a szél. — Hogy került oda az a zászló? — kérdezte elkeseredetten az egyházfitól. Az egyházfi, aki különben mindennek tudója, erre nem tudott feleletet adni. Közben a hívek egész serege gyűlt a templom köré és bámulták a piros zászlót, amely fönn a magasságban hirdette a május elsejét, a vörös májust. Mit volt, mit fenni, elszaladtak a rendőrségre. Jött két rendőrőrszem ós konstatálta, hogy a zászló fenn van a torony tetején, hát le kell szedni. De ki mászik fel? A plébános, hogy a szégyent eltüntesse, ötven koronát volt haj­landó áldozni. Ketten is vállalkoztak, de alig értek a templom magasságába, szédülve for­dultak vissza. — Száz koronát adok! — ígért most feljebb a plébános. Erre a csoportból előugrott egy inasgyerek. Hogy ha senki se hozza le a zászlót, ő lehozza, mert — ő vitte föl. Tegnap­előtt este fogadott egy barátjával, liogy fél­viszi a zászlót és igy került föl az a torony tetejére. A gyerek kapta magát, odaugrott a villám­hárítóhoz és pillanat alatt mászni kezdett. Tiz perc múlva már lenn volt. A kezében volt a piros zászló, amelyre ez a cédula vott feltűzve: — Ezt a zászlót kitűzte Vörös Sándor tizen­öt éves bádogostanonc, aki lakik Aggteleki­utca 4. szám. — Hát te tűzted ki a zászlót? — kérdezte á plébános az ijedt gyerektől, akit a rendőr akart pártfogásába venni. — Én! — mondta az inasgyerek. — Hát miért tetted? — Fogadtaim egy Eekstein nevü bádogos­inassal, hogy én fel merek mászni a torony tetejére. Hát felmásztam. Ez volt az egész. A plébánia kői-nyékén persze azt beszelték, hogy szociálista merénylet volt a zészlókitü­zés. A hádogosinas pedig száz koronát kapott, amiért megmászta a tornyot. Ez már a legenda . . . — Él-e Garnier? Parisból" jeientlk: Ma az a hir terjedt el a fővárosban s több lap meg is irta, hogy Gamief, a rettenetes anarchista vezér felakasztotta magát. A ih'irt még nem erősítették meg. — Szeged vándormadarai. Szeged ván­dormadarainak most van a szezonja. Télen, mikor hideg vian, elröppennek a városiból, kenyeret keresni, most pedig, mikor a napsu­gár melegen tüz le a földre, visszajönnek szü­lőföldjükre a szegedi jómadarák. Ezek a jó­madarak Szegeden becsületes emberek, fél­nek a szegedi rendőrségtől, de a vidéken a leghirhedtöbb csavargók, félelmetes betörők. A bonvágy hozza őket vissza a szőke Tisza partjára. Itt van a szeretőjük, akiért ezer veszélyen mennek keresztül, de azért mégis selyemben, bársonyban járatják őket. Meg­nópesül ilyenkor 'a liget, a zugkávéházak piszkos terme. Elmesélik egymásnak bravú­ros kalandjaikat és becsületté! gazdálkodnak a lopott pénzből, ök a legérdekesebb figurái Szegednék. Gersli, Cicke Nagy József, Pik­kdlini, Szabó Marcsa, Nachmann Maca, Szőke Painni újra szegedi specialitások lesznek. Igen, specialitások, mert ezek az emberek két életet élnek. Vidéken csavargók, tolvajok, züllött egzisztenciák, de Szegeden tisztességes em'berék. Bejelentett lakásuk van és kénye­sek a jó hírnevükre. Vannak természetesen olyanok is, akik letörve érkeznek haza a ka­landos útról, ezek azután hamar bebuknak a szegedi rendőrség bállójába. Dacára, hogy a szerencsésebbek féltünő tisztességesen él­nék, a rendőrség közöttük is razziát tart. Meg is van azután az eredménye. — A „Texas" katasztrófája. A „Texas' katasztrófájával kapcsolatiban még Kon­stantinápolyból jelentik: A fedélzeten 111 utas és 25 főnyi legénység volt. Tegnapiig 67 embert mentettek meg, kik közül sok megsebesült, 69 embert elveszettnek tarta­nak. Az osztrák Lloy'd a „Carolina" gőzöst orvosokkal és gyógyszerekkel segítségül küldötte, de a hatóságok ezt nem fogadták el, mert már minden intézkedést megtettek a sebesültek ápolására. Egy másik verzió szerint a „Tekszas" raeim aknába ütköz'ött, hanem bomba találta el. A hajó nagyobb tá­volságban követte az útjelző bárkát, amidőn a parti erdőről két vak, majd négy éles lö­vés történt. A legutolsó lövés a „Tekszas" közepébe csapott le és a nagy kazán robba­nását okozta. A „Tekszas" mintegy 500 ton­nás régi hajó volt és Hadzsi Daud görög­ottomán vállalkozó tulajdona volt, aki a ha­tóságok ellenőrzése alól ki akarta vonni ma­gát, amelyek neim kifogástalan járműveket nem akartak átbocsátani. A gőzös nem volt biztositva. — Szimirnáiból érkezett hivatalos táviratokban a „TeksZas" katasztrófáját tisztán a kapitánynak tulajdonítják, aki Hajó­ját nem az utat jelző 'hajók nyomában ve­zette és a parti ütegek figyelmeztető vaklö­vései ellenére nekivágott az aknákkal telt útnak. A „Tekszas" fedélzetén 100 utas és 39 főnyi legénység volt. Nyomban a robba-

Next

/
Thumbnails
Contents