Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-03 / 102. szám

8 délmaoyarörszxö 1912 május 3. nás után 68 embert, később még néhányat megmentettek. A „Tekszas" a Szaloiiikiba és Európába irányított postát is vitte. Szi­gorú vizsgálatot indítottak. — Révy Aurélia utja.A magyar kö­zönség előtt ismeretes Révy Aurélia neve. Ez a színésznő sok megpróbáltatás után Berlinbe vándorolt ki, ahol színigazgató lett, majd mostanra koldusnő. A direktorsá­ga alatt működő színház ugyanis megbu­kott. Révy Aurélia sorsa össze volt kötve az édesatyjáéval, aki nem tudta elvisielni a ret­tenetes sorsot. Naipok óta főfájásról panasz­kodott, ma pedig egy őrizetlen pillanatban főbelőtte magát. Meghalt. — Villamos elgázolások a fővárosban­A száguldó gillotin, mint a villamost (neve­zik, tegnap és ma megdöbbentően sok áldoza­tat követelt Budapesten. Megesett az a külö­nös dölog, bogy jna ugyanaz a kocsi, amely­nek kerekei még tálán (nedvesek voltak tegnap elgázolt hároan ártatlan gyermek vérétől, új­ra több embert tett nyomorékká. Megállapí­tották például, hogy a kétszeres balesetet okozó kocsi fékje rossz volt, valamint az is hozzájárult a tömeges szerencsétlenségekhez, hogy május elsején egész sereg uj, gyakorlat­lan alkalmazott állott a kocsikon szolgálatiba. Ezt a városházán állítják. A kilenc villamos­baleset közül nyolcat ia közúti vasút kocsijai és emberei okoztak. — Gyermekrablók. A mult óv áprilisá­ban Kiss Ferenc Árpád temesvári kereske­delmi ügynök Horny Lénárd hentes segéd Szabadkán Récsey Ede dr ügyvédnek kilenc éves Elemér nevü fiát ázzál az üriigygyel, .hogy Loósz tanár hivatja, elcsalták a váro­son kivül bérelt szobájukba. Ott cukorral és szép szóval tartották -egy ideig. Időközben Rosenthal Miksa hordárt Kiss Ferenc Ár­pád elküldötte Récsey dr-lhoz levélfal, a melyben harmincezer koéina váltságdíjat kértek a fíu kiadásáért, hangoztatván, hogy a mennyiben az összeget másnlap délelőttig sem küldi meg, a gyermeket megölik. E köz­ben Balázs Spiri Ádám és Kancz István rend­őröknek föltűnt a szőlőik között folyton tár­gyaló két gyianus alaik. Követték őket, de níidőn a lakásra értek, Kiss Ferenc Árpád megugrott, fiornyt la rendőrök elfogták, azonban ő is csakhamar megszökött. A kis fiut ja. rendőrök elvitték édesapjához, aki fé­lelmében már elkészítette (volt a rablók ré­szére a kivánt 30.000 koronát. A rendőrség harmadnapra kinyomozta a rablókat és Te­mesvárott letartóztatta őket. Kiss Ferenc Árpád ^mindvégig tagadta a cselekményt, de Horny beismerte tettét és a rablók is ráis­mertek a rablókra. Kiss Ferenc Árpád a fog­házból imég' kicsempészett egy levelet, a melyben Hornyt figyelmeztette, hogy miké­pen valljon. Ezt a levelet a bíróság elfogta. A szabadkai törvényszék gyermekrablás és zsarolás bűntettének kísérlete miatt Kiss Fe­renc Árpádot négy évi fegyházra, Horny Lénárdot másfél évi börtönre ítélte. A sza­gedi Tábla laz elsőrendű vádlott büntetését jóváhagyta, a másodrendűét pedig egy évre szállította le. A Kúria ma Varga Ferenc el­nöklésével a semmiségi (panaszok elutasítá­sával'hozzájárult a Tábla Ítéletéhez. - Az A Jövendő. Gonda József dr ki­tűnően szerkesztett irodalmi szemléje, az A Jövendő májusi száma rendkívüli gazdag és tartalmas. Vezető cikke Johan Rictusról, a zseniális párisi proletár költőről való mélta­tás Abády Imre tollából. Baecarat és Kul­tura címmel Gonda József dr ir egy rend­kívüli sajátszerű felfogású, a modern bioló­gia és társadalombölcsészet legradikálisabb eredményeire épített cikket. A nagyméretű s szélsőségeket revelláló cikk sok vitára fog alkalmat adni. Gaál Béla Jób Dánielről ir meleg sorokat. Pompás, ragyogó stylusu modern tárca a Simonka György Erzsébet és Kamillá-ja. Verseket Radványiné Rutíkay Emma, Gács Demeter tollából közöl az A Jö­vendő, míg a Szemle rovat tele van mély, alapos objektív könyv és művészeti kritikák­kal. Keleti Armand, a lap budaipesti szer­kesztője Herceg Éva boszorkányát kritizálja s Johan Rictus uj, szenzációs versesköny­véről, a Le Revenante-ról ir szellemes tanul­mányokat. Gyulay István pompás cikkben az Uj Szinpad műsorával, premier darab­jaival foglalkozik, megértő melegséggel. Ru­das Zoltán a Műcsarnok tavaszi tárlatát mél­tatja, hűvös igazsággal állapiíva ímeg a nagy értéktelenségeket. Kritikák vannak Bang: Élet-Halál, Balassa Ármin: Alkalmi beszédek, a Gyűjtő cimü modern művészeti folyóiratról s ezenkívül szellemes aprósá­gok tarkítják a rovatokat. Végül közli a lap, A progresszív szabadgondolkozó magyar egyesületek hivatalos lapjának, a Sz'abad­bondolatnak, Gonda József dr Semper Iderri cimü könyvéről irt s országos feltűnést kel­tett kritikáját. A kritikát Rácz Gyula dr az országos nevü szociólogus irta. Az A Jö­vendő előfizetési ára egy évre 6 korona. Megrendelhető a kiadóságnál Hódmezővásár­helyen s Dick Manó 'budapesti könyvkeres­kedőnél, Teréz-körut 12. sz. Szegeden kap­ható Bartos Lipót könyvekereskedésében. — Gyilkos macska. A mesékben sok példa van arra, hogy a ravasz macska em­bert gyilkoló szörny lesz. A gyerekek a me­sék hatása alatt félnek is a csillogó szemű macskáktól. Most az élet produkált példát, épen olyat, mintha vsak mese lenne az egész, pedig nem az, hanem szomorú valóság. Ko­vács István Gajgonya kapitányság 348. szám alatt lévő tanyáján szerdán délután két he­tes gyermekére a bölcsőben ráfeküdt a macska. Mire észrevették, a csöppség már halott volt: megfuladt a macska alatt. Az eljárás a szülők ellen gondatlanság miatt megindult. A vizsgálat szerint a tragikus esetnél a szülők nem voltak a lakásban. Egyedül volt a gyermek bölcsőjében a szo­bában. Bizonyára aludt a csöppség, mikor a macska belopódzott a bölcsőbe, ráfeküdt a gyermek mellére és megölte. Az anya csak később tért (haza, hogy megszoptassa a cse­csemőt és rémülve vette észre, hogy annak a teste már 'hideg. A tragikus gyermekha­lált bejelentették a rendőrségnek, amely megvizsgáltatta a /hlalott gyermeket, akit csütörtökön fel is boncoltak. — Megvadult lovak. Izgalmas jelenet­nek voltak szemtanúi csütörtökön reggel azok, akiknek az Alsőtiszaparton akadt dol­guk. Árván István 50 éves rókusi gazda lo­vai megbokrosodtak a Winkler-tféle fii rész­gyár előtt, elragadták a kocsit, amelyből a gazda kiesett és az arcán súlyos sérüléseket szenvedett. — Öngyilkosság május elsején. A virá­gok és a szabadság ünnepén viruló sétányon sok sétáló szemeláttára öngyilkos lett egy kis szegedi cselédleány. Bábinszky Anna az ön­gyilkos cselódleány, még csak tizenhét éves volt, de szivét már megejtette ia szerelem. Ecetsavat vásárolt és kiment a Kálvária-ut végén levő sétányra, felnézett a napsugaras égre, lehunyta a szemét és mind megitta az ecetsavat. Sérülése súlyos, de nem életve­szélyes. A közkórháziba szállították és ott ápolják a tavasz első áldozatát. — A legzSllöttebb Szegedi csavargó. Re­gényt lehetne összeinni Kovács Lajos szegedi csavargó viselt dolgairól. A tizennyolc esz tendős suhanc a legzüllötteb egzisztenziák egyike Szegeden, számtalanszor ült már lo pásért, sikkasztásért, de a vére még mindig nem tud megnyugodni. Most is csalás miatt tartóztatta le a szegedi rendőrség. Más nevé­ben kölcsönöket vett fel és a pénzt elitta. A rendőrségen, mikor kihallgatták, megígérte, hogy öngyilkos lesz, mert nagyon unja az életet. Mikor azonban megtudta, bogy sza­badlábra helyezik, újra visszanyerte élet kedvét. — Csendőrség által használt a Nagy­méltóságú minisztérium áltál eladott összes Kropáesek-karábélyokat szuronnyal és töl­tényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyed árusítója Szegeden és azt szuronnyal együtt darabomként 28 korona 50 fillérért árusítja, Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 — Iroda áthelyezés. A „Duna" biztosító társaság vezérügynöksége irodáit május 1-én Deák Ferenc-utca 24. szám alá helyezte át, ahol aiz összes ágazatokban, mint: élet-, tűz-, baleset-; jég- ós betörés-biztosításokat illetőleg, minden fölvilágositással készséggel szolgál. 2922 wm* Sürgöny! Vass Tealer Szegedi Hcm­groiBoMo! elfogatása bom­bázása halála eredeti hely­színi fölvételben sürgős express cimére feladva pén­teken játszhatja. Pathé gyár Páris. Alig néhány nappal ezelőtt történt az a világon páratlanul álló eset, hogy Bonnot-t, a párisi ap'acskirályt elfogták oly körülmé­nyek között, amiilyenre még nem volt példa. Ezt az izgalmakban telitett elfogatási ere­deti \helyszini felvételben mutatja be a Vass­szinház, A felvételt a világ legnagyobb gyá­ra, a párisi Pathé-gyár eszközölte, amely­nek emberei legelsők voltak az ostromolt háznál és igy ennék a borzalm'as esemény­nek minden részlete eredetien és hűen van a Vass-szinbáz által bemutatandó felvételen megörökitve. A kép csak három napig, pén­teken, szombaton és vasárnap látható a Vass-sziniházban. TUDOMÁNY, IRODALOM • A Dugonics-Társaságból. A Dugo­nics-Társaság igazgatósága május 9-én dél­után hat órakor tartja ülését. Az irodalmi társaság közgyűlése 16-án délelőtt tiz óra­kor lesz. • Anatole Francé: A Pingálnék szigete. A ma élő francia irók között kétségtelenül Anatole Francénak tolla a legfinomiabb. A legmélyebb gondolkozás a legkönmyedébb ki­fejezésmóddal egyesül müveiben. A mélysé­ges eszméket a legtetszetősebb drapéria mögé rejti el. Nevetve, mosolyogva, tréfálva és enyelegve rántja le a leplet intézményekről és emberekről egyaránt. Azért van olyan nagy hatása társadalmi regényeinknek és a Pingvinek szigete azért a 'legolvasottabb könyvek egyike A szatirikus társadalmi re­génynek örökké klasszikus mintaképe marad. Csupa báj, csupa leheletszerű finomság és el­ragadó kedvesség. Isteni giunynyal mutat rá nagytiszteletben álló hagyományok cseppet sem tiszteletreméltó eredetére és arra, hogy az idők ködében mint kapnak jelentéktelen apróságok gigászi arányokat. Egy képzelt népnek: a pinguineknek történetében vala­mennyi nép hibáit ostorozza. A pinguin nép ujabb története nem egyéb, mint a francia köztársaság régibb és ujabb eseméyeinek ka­cagtató karrikiaturája. Anatole France-nak ezt a remekművét az teszi különösen élvezhe­tővé, hogy szerzője sohasem haragszik, soha­sem dolgozik doronggal, finom guny, metsző szatíra, mosolygó fensőbbség az ő fegyvere. Ha mesél: bűbájos, ba elmélkedik: könnyed, ha gúnyolódik és tréfálkozik: elmés. Félig a voltairiánusokra, félig az epikureusokra em­lékeztet. Nem veszi túlságosan komolyan nagy ügyeinket, de viszont a legjelentéktele­nebb apróságban is lát valamit, ami megér­teti annak szükségességét. A Pinguinek szi­gete jó könyv, kedves könyv és a mellett csu­pa művészet. Egyike azoknak a munkáknak, melyek után ugy érezzük magunkat, mintha

Next

/
Thumbnails
Contents