Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-16 / 113. szám

4 DELM AGYARORSZÁG 1912 május 16. — válaszol] R&sai Izsó td'r — amire a betéteseik megrcihantálk az intézetet Hogy 'ki terieszti az ilyen Ibinek-et, azt -sdhasatn déliét leliitenőrizni. Elég az íhozzá, hogy most eigy millió koronával! csökkent a bánik betét-itőíkéje. No már jnrost (képzelje el' anagát 'bankigazgatórtak, aki a UarJkjábcIl néhány kónaip alatt egy millió koronát szedték iki a betéiteisek! £z rettenetes állapot. Nem is csoda, ihogy belébeíegedett Fényes Marcel. — Most azt tervezik, — mondta a Déltmaigyfarország munkatársa — (hogy a város (megvásárolja a részvényeket és városi banikot létesitt a Gazdasági Bankból. — .Ugyan-! ... — vágott rá mosolyogva iRósa Izsó dr. Egy ismert szegedi pénzügyi kapacitás a (következeket mondta ,a Gazdasági- ,és Iparbank válságáról]1: — A válságba jutott bank .nagy összeggel!, ötszázezer koronával ivan érdekelve a Szegédi Zángyár "RészvrfiytárSaságnál. A zárgyár nem! úszta meg a nehéz pénzügyi .Viszonyokat és lelceegitette a Gazdasági- és Iparbanlk válságát. • — .Nagyon súlyos Ikönüilmiény a zárgyárra vonatkozólag, hegy a jövedelem nagyrészét Goldsehmidt György dr 'lekötötte magának. Ugytem's minden előállított zdréif négy fillért levont. Ezt kikötötte magának, amikor a százezer koronia értíékrü részvényt jegyezte. Goldscibimidt dr más cikkeikből' is ikivánt jiutálékot, nagy küzdelembe került, amig ezt a törekvést (megakadályozták. — Aligha jutott volna a Gazdasági Barik válságba, ha ,Gold'Sidhfmidt dr meg nem akadályozta volina az elsőbbségi részvények kibocsátását, laanived a bánik hiztositlhatta volna a zárgyárral 'szemben .való követelését. — Nagyon kívánatos, ihcgy a bankkal együtt talpra állítsák a zárgyórat. Ne engedjék, hogy .az osztrák ka'rtelipar tnegsiemlmisitse ezt a föltétlenül fejlődésre képes gyárat. * A Szegedi Gazdaságii- és Iparbank igazgatósága a következő komim üinifcé közlésére •kért föl bennünket: Reök ' -Iván országgyűlési képviselő, a Gazdiasági- és Iparbank igazgatóságának az elnöke, Zsilinszky 'Mihály v. b. t. t. igazgatósági tag és Barthti 'Dezső Idr, a Ibarfk ügyésze szerdán Bukta-pesten járóik -a- bánik (ügyének iaz érdekében. A kiküldöttek Berényi Pál a Magyar 'Pénzintézetek Országos Szövetségiének az 'igazgatója kíséretében fölkeresték a Magylar Áltlalán-os tTalldarékpénztárt, a bank (legnagyobb visszleszámitölási hitelezőjét. ; A kiküldöttek abban állapodtak meg Iá Magyar 'Általános Takarékpénztárral, ihogy a Szegedi Takarék- és Hitelbank Részvénytársaság, az Általános Takarékpénztár szegedi affilláit intézete vezesse a szanálási akciót. ' A kiküldöttek szer-dán este a híat órai gy.oirs-voniattal érkeztek vissza Budapestről. Megérkezésük után a bank igazgatósága és felügyelő-bizottsága együttes ülést tartott, amelyen Berényi Pál, a Magyar Pénzintézetek Országos Szövetségének az igazgatója, valamin-t Koós Elemér a Szeged-űsongrádi Takarékpénztár és Désy Efcla, a Szegedi Takarék- és fllitelbank részvénytársaság vezérigazgatói is részt vettek. Az ülésen megállapították, bogy a bank státusa a hitelezőknek aggodaicfmra nem ad okot. A szanálási akció folyamán a részvénytőke egy-része esetleg megsemlmisüilbet — írnak szirrmon ötven századták, de (a hitelezők és b-etlétesek pönzUbő-1 egy fillér sem vész el. , A szegedi pénzpiac megrázkódtatásának elkerülése végett Mándy (Lajos, a Magyar Pénzintézet® Országos Szövetségének e(U aiicke szükségesnek tartja, Ihogy az összes szegedi pénzintézetek tegyenek meg minden lehetőt -a Gazdasági- és fpa-rbank megmentése érdekében. Már.dy -Lajos egyébként kilátásba helyezte, hegy ha a státus .összeállitás-a után szükségesnek mutatkozik, a sike_ res akció érdekélben lejön Szegedre. Az ülésen elhatározták, hogy a helybeli pénzintézetek közül a Szeged-Csongrádii Takarékpénztár a Szegedi Kereskedelmi- 'és Iparbar.k és a Szegedi Takarék- és Hitelbank Részvénytársaság képviselőinek a közreműködésével megá'llaipifják a- bank vagyoni mérlegét. Ezekután az igazgatóság megszerzi a pénzforrásokat, hogy a hitelezőket akadálytalanul kielégíthessék. A bank hivatalos órái egyideig .délelőtt kilenc órától fél egyig tartanak. Marslakók barátnője. — Egy szegedi hölgy, aki a Mars csillagba akar költözködni. — A megtébolyodott sze® relmes tragédiája. Hisztérikus álmok a Marsról. — (Saját tudósítónktól.) Szép, csendes májusi éjjelen, miikor a messze égen kigyúlnak az apró világi-tó pontocskák, a csillagok, egy szomorú nő vágyakozó szemekkel bámul egy fényes sárga csillagra, amelyet a csillagászok Mars-nak hiv-nak. .Mindig csak ezt az egy csillagot nézi, vágyakozva, a nagy (belenézésbe fáradt szemékkel, megtört reménytelen tekintettel. Hogy miért nézi ez a szomorú fekete nő azt a (fényes sárga csillagot, annak hosszn tragikus meséje van. Gálos Franciskának bivják a nőt. Szerelmes volt és megtébolyodott. Rögeszméje lett, hogy meghalt szeretője a Mars-ban lakik és neki, mint 'hűséges szeretőnék, kötelessége követni urát és parancsol óját. A rögeszméből téboly lett. Átment a vérébe, vérének minden atomjába, agyának sejtjeibe -és most már nem is földi lény, hanem a Max-s-lakók bárátnője. Hisztérikus álmai vannak. A Marslakókkal társalog, csendes éjszakákon lelke a szeretőjéhez repül. Anoi a hisztérikus lényeknél ritka jelenség, Gálos Franciska emlékszik kísérteties álmaira, sőt jegyzeteket is készit róla. A Marslakók szomorú barátnője Budapestről került Szegedre és itt egy mozis kávéház kasszájában szőtte álmait. Egy szép napon azután elküldték, mert a kassza-főkönyvét is teleirta titokzatos mondatokkal és tele rajzolta ekzotikus ábrákkal. Ráfogták, hogy (bolond ós elzavarták, senki sem sejtette, hogy egy nagy tragédia lappang a hölgy könnyelműsége mögött. Gálos Franciska szerdán éjjel utazott el Szegedről, senki sem kisérte szomorú utján a beteg idegzetű nőt, csak -néhány újságíró, akiknek elmesélte történetét és akik sohasetm gúnyolták érte, mert minden esetben igazság és szomorúság csillogott át a hangján. — Maguk megértenek engem? — Meg, szóltunk szomorúan. Azután jött a vonat és elvitte a fekete nőt, •de itt hagyta a titkát, ami fölötte -érdekes. A Marslakók barátnőjének tragikus történetéről röviden a következőkben számolunk be: Zivataros, szeles éjszaka ismertem meg Gálos Franciskát. Egy szegedi mozis kávéház kasszájában trónolt. Érdekes, szomorú arc, kékkarikás, mélyen ülő fekete szemek, sas orr. Már -az első beszélgetésem ideje alatt észrevettem, hogy különös lénnyel van -dolgom. Sohasem a kérdésre felelt, hanem állandóan érthetetlen misztikus ügyekről dadogott. — Nem lelhet, megyek az égbe. — Hová? — A Mars csillagba. — Minek? — Csak. Ilyen és ehez hasonló mondatok -buggyantak ki vérpiros ajkából. Egyszer két papírszeletet találtaim nála, nemi akarta megmutatni, de mégis megláttam. Egyikre ez volt irva: Várnak a földön Marson lakó testvéreid. A másik papírszeletre ugyanazon reszketeg betűkkel a következő szavak voltak irva: Ne félj a haláltól, szellemed a miénk. Kérdeztük, faggattuk, hogy mit jelentenek ezek a titokzatos mondatok. Végre, a legnagyobb diszkréció megfogadása után, elmondotta: — Ezt nekem a Mars-lakók, a barátaim írták. Várnak ők engem. Megyek is hozzájuk. Minden éjjel beszélgetek velük, ismerem őket. Rajzokat is mutatott a szerencsétlen hisztérikus leány, melyeket a Marson való tartózkodás alkalmával rajzolt. Fura ábrák. Megkérdeztük, hogy milyen a Mars és milyenek a Mars-lakók? — Szép. A Mars-lakók finomabbak, mint mi vagyunk. Okosabbak, ők látnak minket, de mi nean látjuk őket. Egy nyelven beszél az egész világ ott. Mindannyian testvérek. A hisztérikus leány arca átszellemült, m-ikor a Marsról beszélt, teste rángatózott. Szemei mereven szegeződtek egy pontra. Üres, kifejezéstelen tekintete elárulta, liogy beteg. Sokat beszélt még az ismeretlen csillagról, mint jó ismerőséről. — Megyek én is. Ök jönnek értem. A Marslakók. már úgyis keresnek összeköttetést a földdel. Tudom is a módját, mert ők elmondták nékem, de ezt nean árulhatom el senkinek. — Miért? — Mert a szeretőm, aki a Miarson él, megtiltotta, Nagyon sokat mesélt még Gálos Franciska a Marsról és egyetlen szerelméről, aki már a Marison él. Beszédjén meglátszott, hogy sokat olvasott, de rendszertelenül és nem értette meg a komoly gondolatokat. Kedden elbocsátották Gálos Franciskát, mert nem használhatták. El is utazott. A szerencsétlen leány tragédiájáról a következőket tudtuk még meg. Gálos Franciska budapesti jó családból való leány, aki néhány évvel ezelőtt beleszeretett egy vegyészmérnökbe, aki meghalt. Gyárkatasztrófa alkalmával érte utói a 'halál. A szerelmes leány nem tudta elfeledni szerelmét, beleőrült. Rögeszméje lett, hogy szeretője a Marson van és hogy neki föltétlenül utána kell menni. Bizonyos is, liogy utána fog menni, majd a halálban fog egyesülni szerelmével. Faluról-városba. Irta Mubinek Gyula, az OMGE igazgatója. A vidék elnéptelenedése, a falusi lakosságnak a városok felé való özönlése két évtizeddel ezelőtt ismeretlen fogalom volt előttünk. A külföld siránkozása a vidék, a falu elnéptelenedése felett minket többé-kevésbé hidegen hagyott. Amióta (azonban a kivándorlási láz népünket megszállta s egész falvakat elnéptelenített, a mióta Budapest, de a többi -vidéki városok nagyarányú fejlődése a vidékre mind erősebben érezteti felszívó hatását, amióta az -olcsó és gyors közlekedés megkönnyitette a munkaalkalmaknak felkeresését és kihasználását, a vidék elnéptelenedésével — mint küszöbön álló általános veszéllyel — nekünk is számolnunk kell. A faluból való menekülés vágya azonban nemcsak a munkás elemnél tapasztalható, de átragadt az a falusi intelligenciára is. Régente bizony nálunk az úgynevezett város és falu között vajmi különbség volt. Sáros, piszkos, egészségtelen volt egyik is, másik is, a kényelmi, egészségügyi, rendészeti kulturális intézményeknek híjával volt (mindkettő. Az ujabb idők rohamos fejlődése azonban óriási váltakozásokat idézett elő, amelyek a mérleget erősen 'a város javára billentették s amely változások felett nekünk, akik a falu, a vidék érdekeit vagyunk hivatottak gondozni és ápolni, szemet hunynunk nem szabad és nem -lehet, mert nyilvánvaló, liogy a nyugati országokban tapasztalható baj, a vidék elnéptelenedése bennünket is -fenyeget. Nehogy pedig egy ujabb közegészségügyi