Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-15 / 112. szám

állana htegremdelésíeta .az elzászi gra'fen­sUadti fegyver- és gépgyárnak, aminek áz -volt az okia, Ihogy ez a vál Halat hazafias szempontból neon megibiziható s igazgatója dühös poroszba ló. DELMAGYARORSZXO 1912 ,májuls 15. A hercegnő házassága — üzleti alapon. (Miért vásárolták meg a Sulkovszkg-uradalmat? (Saját tudósitónktól.) Tegnap nyilvános­ságra keiült a belügyminisztérium ama dön­tése, amelyet Sulkovszky Ida hercegnő ré­gen húzódó házassági ügyében hoztok. Tud­valevő, hogy' Sulkovszky Ida hercegnő ti­tokban házasságot kötött Németországban Schrnt ttow Bernát birodalmi gróffal, a KI ugy mutatta, hogy a középkori trubadúrok szerelmével rajong a szőke hercegkisasz­szonyért. Halicky Árpád, a gyöngeelméjü hercegnő gondnoka és az aradi 'árvaszék mindent elkövettek te különös háziasság fel­bontása érdekében, mert azon a véleménye,n .voltak, hogy Schmettow gróf szegény ör­dög és csak a hercegnő- millióira pályázik. 'A belügyminisztériummá} azonban sikerült elhiitetmá, hogy ja gróf nemes önzetlenséggel rajong ama nőért, akiről a szakértő orvo­sok már rég megállapították a gyöngéiimé­jüséget. 'A belügyminisztérium ,aztán ki­mondta, hogy az 'aradi árvaszéknek n'incs joga a — habár csiak titokban — megkötött házasságot megtámadni és .igy a hercegnő elszakiJtihatfenul hitvesévé vált a zajos mnltu Bernát grófnak. Budapesti tudósítónk a .leghitelesebb for­rásból — a tőzsde mindenit tudó köreiből — megtudta, hogy miért volt fontos Schmet­tow grófnak ez a házasság. A grófnak Ma­gyarországon rendkívül gazdag és befolyá­sos támogatói voltak, akiknek Schmettow házassága egyszerű üzlet, almelylen súlyos milliókat kereshetnek és fognak is keresni. A hercegnő házassági regénye mögött bank­emberek állanak, akik Schmettow gróf se­gélyével potom áron meg fogják szerezni az aradmegyei Sulkovszky uradalmakat, ame­lyeknek rtegv ven ezer hold a kiterjedéslük. Ezt a kitűnő dominiumot, amelynek kedvező feltételek mellett is legalább negyven millió korona volba az ára, 'egyik nagyobb pénz­intézet potom huszonkét millió koronáért fogja megvásárolni. . A szerelémmtel kombinált nagyszerű bank­művelet a következő recept szerint megy végbe: Tudvalevőleg Schmettow ur folyton aízzal erveit, hogy ő nem! pénzért áhítozik a ho­mályos agyú fiatal hercegnő kezlére, hanem a legtisztább szereilelm forralja -a vérét. — Hiszen a hercegnőnek mcíst semmije sincs — habgoztotta a gróf ügyvédje mér­ges hlangu beadványaiban — a hercegnő most néhány forintnyi évjáradékból tengeti életét. Aimíg a hercegnő apja Sulkovszky József he réteg 'meg nent hal, addig Id'a her­cegnő nem juthat aí nagy vagyonihoz, tehát nemi igaz, hogy a grófi vőlegény azért siet. heti a háziasságot^ mert a hozományból ki akarja fizetni az adósságait. Igy átmatotfa a hatóságokat a gróf és so­kan el is hitték ezt a naiv imesét.Most pedig kiderült, hogy Schmettow csakugyan a her­cegnő millióira vágyakozott lés előre ki­eszeht haid'fterv aliapján meg is fogja aizoka káparitani. Igaz, ihogy a pénzt meg kell fe­lezni az élelmes pénzintézettel,. Azt tudni kell, hogy Sulkovszky Józse szintén gondnoksá g a latit van már é vek óta; ős nem mta a saját akaratának; olyain fise­leíkedeteket vitt végbez. Hír el vek miatt kellett fosztani önrendelkezési jogától. Sze­mélyi és anyagi gondnoka ÚelleoVessel bonni (Németország) ügyvéd, ahintek be. iyettesse Frál'itz Lajos dr aradi ügyvéd. Ez utóbbi egyben az aradmegyei, negyvenezer holdas birtok fcirfézője .is, de HeUeékesise akarata nélkül K rálát* nem tehet —, .a \i\f okot illetőleg —.' egyetlen- dönitő- lépést'sé"T A pénzintézet már régebbien megállapodott Schm.ettowval, hogy az esetben, ha sikerül a hercegnőt feleségévé 'tenni, az aradmegyei ir;tokot a tanknak kezére játsza. ,A bank erkölcsileg .segítette, sőt anyagilag ts támo­gatta a grófot a háziasságért folytatott har­cában és irr.ie, most győzelemre is 'vitte. A birtok igy .rövid idő mWlva a pénzintézet íui' lajdonába fog átímenni Schmettow gróf se­gítségével. Schmettow és a bank ugyanis megnyerte He'Meckessel gondnokot arra; hogy az Sulkovszky József herceg na vében adja el az aradmegyei birtokot Schmettow grófnak. Es pedig potom áron. Hiszen ez nteni botránkoztathat meg isenkit, .hiszen az öreg herceg a Vejének olcsón odaadhatja a szép aradh egyei birtokot. Az csak termé­szetes, hegy egy hercegnek is van szive. Igaz ugy'an, hogy a herceg erről az eladás­ról mit se ,tud, mert a törvény értelmében ia gondnoka; tetszése jszerint .köthet ügylete­ket, ha latba laz illetékes gyámhatóság iis teliegyezését adja. A németországi honos­sággal biró Svekovszky József herceg gyámhatósága ,a bonni fő,törvényszék, a rnei ytermészetesen készséggel adja bele­egyezését abba laz ügyletbe, hogy az arad­megyei, a magyarországi ingatlanok értéke, a drága jó milliók, kikerüljenek Németor­szágba. Sulkovszky József herceg rövi'd idő trubvá e'Iadjla aradimegyei birtokát vejének csekély tiz millió koronáért .(amelyet a kol­dus vő a banktól kap) Scthmtettow gróf pe­dig talán még azon a héten átadja ,a birto­kot a, pénzintézetnek huszonkét millió koro­náért. A bank aztán parcelláztatja a ntagy ingatlant és kiihoz belőle esetleg háromszor Ihuszcnkét millió koronát iis. íme, ez az ára Schmettow gróf regényes szerelmének". SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szerdán A parasztbecsület, opera. Karmen, opera. (A milanói olasz opera gyermektár­sulat föllépte.) Csütörtökön délután Az ártatlan Zsuzsi, operett. Csütörtökön este Pénztárca, szatíra. Iro­dalom, vígjáték. A bátor Kasszián, bábjáték Bárdos Abtur konferál. (A budapesti Uj Szinpad vendégfőllépte.) FA) Pénteken A halál küszöbén, szomorújáték. Hattyuvér, mesejáték. Révész Béla konferál. (A budapesti Uj szinpad vendégföllépte.) F/d Szombaton A Mari, kép. Az efesusi özvegy, komédia. (A budapesti Uj Szinpad vendég játéka.) F/a) Vasárnap délután A kis gróf, operett. Vasárnap este Bál az udvarnál, operett. FA) André Antoine-nál. Páris, 1912 május 8-án. Körülbelül két decennium óta André Antoine, a legkitűnőbb párisi szánházi direk­tór, ami ugyancsak sokat jelent, ha meggou­dbljuk, liogy a párisi szinházi direktorok kö zött olyan nevek vannak, mint Porel, Max Maurey, Franck, Julius Claretie, Sarah Bern hardt és Rejane asszony. De Antoine nevéhez nemcsak a modern francia szinigazgatás megteremtésének érdeme fűződik, hanem ő valóságos iskoláit teremtett, amelyből olyan tanítványok kerültek ki, mint Albert Carr-é, aki jelenleg az Opera Comique igazgatója. Antoine hat év óta igazgatója az Odeon­nak, illetve a Theatre Francais-nek, imint másképen nevezik. Az Odeonboz igen sok hires bukás emléke fűződik. Itt bukott meg Sardou, Dumas, Pailleron, utóbbi meg eskü­dött, hogy inkább elégeti a darabját, minf­^em, hogy a? Odeonban kerüljön emire. Ehez járul még az is, hogy rettenetes az Odeont. megközelíteni. Erre Alphonse Karr famózus cikket irt a Figaróba, amelyen -még most'is nevet a párisi közönség: Tegnap végrendel­keztem — irja — mert az Odeonba akarok menni, hogy egy uj darabot megnézhessek. Ezt az előítéletet Antodnepek sikerült le­győzni. Egy második Theatre Libre tett az Odeonból .az ő vezetése alatt rioui lehetett ugyan, mert a programja, amely a klassziku­sok kultiválását irja elő, -- megköti. De fel­tétlenül el kell ismernünk azt az uj levegőt, amely két év óta ebbe az előkelő, müintézetbe költözött s amely a közönség figyelmét any­nyira felkeltette. Suderman, Ibsen, Haupt­mann, Giacosa darabjai is szinre kerültek, mig Moliéret, Corneillet, Racine-1 egész uj felfogásban élvezhette a francia közönség. De igen sokat jelentettek azok a délutáni elő­adások, amelyeken Maurice Donnay, Rostánd stb. tartattak előadások. De a legnagyobb si­kert az úgynevezett Samedis inedtit jelentet­ték, amelyeken fiatal szerzők jutottak szó­hoz. Antoinenek körülbelül ötven fiatal iró köszönheti e szombati bemutatók utján való fölfedeztetését. Irószobájában kerestük fel Antoinet, Egy­szerű irodai szoba, de tele van érdekességgel. Igy mindenekelőtt egy íróasztal tűnik sze­münkbe, amelyet Aintoine régen tiz fran­kért vett a Theatre Libre első előadása szá­mára. Régi szinlapok a falon. Cercle Gaulois első előadásának szánlapja és más érdekessé­gek. Antoine az ifjúkoráról, színészi pályafutá­sáról a következőket mondotta munkatár­sunk előtt. \ — Limogesben születtem 1858-ban; szü­leim szegények voltak, mi hatan voltunk test­vérek. Igen nagy szerencse volt az, hogy én, mint ösztöndíjas, a Turgot-giinnáziumba ke­rültem. De mikor a háború kitört, nekem kel­lett magam fentartanom. Kifutó gyermek lettem Haehette kiadónál, majd irnok lett felőlem, később pedig katona. Ezek voltak a fezép idők! Afrikában katonáskodtam... De önt bizonyára az érdekli, hogy miképen let­tem színész? — Tizenhat éves koromban végighallgat­tam egy öreg színész, Marius Lainé szavaló­kurzusát. Egy év múlva a párisi konzervató­riumban felvételre jelentkeztem. Csúfosan visszautasítottak. De miután a katonaságot elhagytam, nem tudta/m visszatartani a szin­pad utáni vágyamat, Egy csomó dilettáns­társamlmal összeálltam és elhatároztuk, hogy Valami uj darabot fogunk bemutatni. Minden sikerült. Másnap már megalapítottuk a Theatre Libre-t, Azután már minden gyorsan ment. Egy­két vidéki vendégszereplési turné uttán a Gyimnase Theaterben léptünk fel, majd a Renaissance-ban. 1897-ben pedig megálapi­tbttam azt a színházat,- amely ma is az- ón Hevemet viseli. * A Dugonics-Társaság közgyűlése. A Dugonics-Társaság : vásárin,:rp 'dó/előtt 10 órakor a városi széképület.bizottsági terme­ten rtende-s közgyűlést tart. A tárgysorozat ez: 1. elnöki 'jelentés a táeaiság vagyoni ,á'V 1'ápotárőJ; 2. főtitkár évi jelenítése; 3. költ­ségvetés tárgyalása; 4. ,az osztályok javas­lata'rak itárgyalásia; 5. rendes tag válasz­tása; 6. esetleges líi'd'itványok és beadvá­nyok tárgyalás,a. * Operaelőadás, gyermekekkel. Végre epy nívós operaelőadást mutattak be Szege­den, Nem hiába nem a szegődi társulat, éne­kelt, meg játszott és rendezőlőtt. Hanem gyer­mekek jötteik ide, 7—14 évré olasz gyerekek, akik Compagnia d'Opera Italiana néven jár­ják be a városok színpadjait s visznek mu­zsikát, üdeséget szót a dl ágon. Fel öli tik szí­nes ruh ócskáikat, olyat komolysággal, mi­lyenre csak gyermekek készek, élik át a szerepüket. Valami keives humor és impo­náló naivitás.kiséri sdnészkodósüket, Egyik­njáisik zseniális. esa^'él rae rontsák ökör,

Next

/
Thumbnails
Contents