Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-15 / 112. szám

1912 III. évfolyam, 112. szám Szerda, május lő gSzponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, ea Korona-utca 15. szám c=> godapesti szerkesztóség és kiadóhivatal IV., E-a Városház-utca 3. szám CD ELÖFIZETESI AR SZEGEDEN egész évre . R 2**— íéiévre . . . R 12'negyedévre. K 6'— egy hónapra R 2Egyes szám ára 10 Gllér. ELŐFIZETÉSI AR VIDÉKÉN: egész évre K 28'— íéiévre . . . K 14'— negyedévre • K V— egy hónapra K 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. TELEFON-SZÁM: Szerkesztóség 305 = Riadóhivatal 836 interurbán 305 Budápesti szerkesztőse® telefon-száma 128—12 A helyzet tisztázása. Egyik nap békés a hangulat, ja másik napon gpedig harcias. Tegnap nagyon békés volt, ma pedig Justh Gyula igy nyilatkozott: — Megegyezés nincs. Pénteken ülést tart a képviselőház, amelyen a véderőreform tárgyalásának folytatása lesz napirendre tűzve. A miniszterelnök .választójogi propoziciój'a-mem foglalja magában az általános szavazati jogot, ezt a párt el nem fogadhatta, ő pedig csak néhány kis módosításba jment volna bele, ami a javaslat nagy hibáit nem tüntette volna el. Hogy a kormány imost már fog-e újoncjavaslatot előterjeszteni, vagy nem, azt nem tudjuk, az egész az ő dolga. Annyit mondhatok, a függetlenségi párt a véderő javaslat okkal szemben mit sem változtat eddigi álláspontján, hanem tovább folytatja a harcot. Ezeket mondotta Justh Gyula. -szóval a legharcosabb. Ö is, a nyilatkozata is. Bizonyosra veszi, hogy az ujoncjavaslat kérdéseivel kezdődik -a parlamenti küzdelem, sőt a védérőj avaslat körül is dől el minden. , Mielőtt a változásokat, az ujabb hangulatot lejegyeznénk, tisztáznunk kell a fökérdést teljesen. Még pedig az ujonejavaslat lényegét. < Tudnunk kell, hogy az egyéves ujoncjavaslat nem jelentene provizóriumot. A provizórium a végleges megoldástól nem tartalmilag, hanem csak abban különbözik, hogy az előbbinek érvénye rövidebb időre szól, az utóbbinál. A kormány a provizórium ellen foglalt állást, mert a végleges véderőreformnak rövidebb időre való életbeléptetését semmiféle szempont nem teszi kívánatossá. A most tervezett ujoncjavaslat ugyanazt a szerepet töltené be, mint a költségvetésnél az indemnitás. .Hivatva volna biztosítani a folytonosságot a hadsereg létszámának kiegészítésében. Azok az indokok, amelyek a kormányt az egész ujoncjavaslat eszméjének felvetésrée indították, részint tárgyiak, részint pedig politikaiak. A tárgyi 'szempontok között a legfontosabb az a körülmény, bogy a kormány függetlenül a politikai viszonyok alakulásától köteles gondoskodni a hadsereg szükségleteinek kielégítéséről, az ujonclétszám biztosításával. A hadseregnek újoncokkal való ellátása fiksz terminushoz van kötve, amelynek betartásáról gondoskodni a kormány törvényes a többségnek pedig politikai kötelessége. A provizóriummal szemben az ujabban kontemplált javaslatnak az az előnye, hogy csupán egyéves haladékot jelent. A végleges véderő javaslat reformjaiból csupán az ujonclétszám mérsékelt felemelését foglalná magában, tehát épen azt, aminek szükségességére és mórvére nézve a javaslat hivei és ellenzői között teljes egyetértés uralkodik. Nem prejudikálna ellenben azon kérdések megoldásának, amelyekre nézve ellentétek forognak fenn.. A tárgyiakon kivül fontos politikai szempontok is kívánatossá teszik, hogy a kormány egy halasztó természetű ekszpediensről gondoskodjék, még pedig egy egyéves ujoncjavaslat formájában. Már több mint egy évtizede nélkülözi a -hadsereg az ujoncmen-nyiséget, amely harcképességének fentartása szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Azok •a katonai szempontból teljesen irreleváns és tisztán politikai természetű kérdések, amelyek a véderőjavaslat megszavazásának útjában állottak, egy évtized -alatt felhalmozódtak. Ezek az összetorlódott kérdések idézték elő a mai politikai szituációt. A jelenlegi kormány épen azt tekinti legfőbb feladatának, hogy a felhalmozódott vitás kérdések megoldásával elhárítsa az akadályokat a parlament nyugodt munkálkodásának útjából. A kormány azon kettős feladat előtt áll, hogy már most gondoskodjék a hadsereg ez évi .süígős szükségleteinek kielégítéséről, anélkül, hogy más nem kevésbé fontos kérdéseket az idő rövidsége miatt, elhamarkodva oldana meg. Ezt -a kettős célt van hivatva szolgálni a tervezett ujoncjavaslat, amely hiztositaná a hadseregnek szükséges újoncokat és e mellett ugy a kormánynak és többségnek, mint az ellenzéknek lehetővé tenné, hogy elvi álJean véleménye. Irta ALFRÉD CAPUS. A násznép teljesen megtöltötte az esk-etési terhet, aimi különben nem is volt csoda, ha tekintetbe vesszük, hogy a jegyesek csaíádjai gazdag é-s tekintélyes ear,(berek voltak. •A Lureau- és Biussonucsailádck a legeíőke'lőlbb kereskedők voltak az egész .negyedben és igazán kiváló szerencse volt, hogy az egyiküknek a fia feleségül vette a má-sikuk •egyeflén leányát. A házássá'g minden 'más szempontból is nagyon megfelelő volt. Edmond Lureau huszonnyolc éves volt, Hen'riette Bjusson tizenkilenc. Edlmondl csinos, barna fiu volt, a leáfny pedig kedves, szőke és friss. A fiúnak .eleinte az az aggálya volt, ihogy ő nem akar harmincötéves kora előtt megnősülni és csak egy huszonegyéves l'e>ányt akar feleségül venni. De rövidesen meggyőzette magát, hogy ilyen semmitmondó okokból »nem szabad visszautasítani egy olyán gazdag menyasszonyt, mint Busson k-isasszony volt. Elérkezett az ünnepélyes Síiap és Edmond Lureau-nak föltett szándéka volt, hogy In-agyon boldog lesz. Akkor nyugtalan és ideges ivott, de édes istenem,nemi az, amikor frakkban és fehér nyakkendővel kelj (megjelennie az anyakönyvvezető előtt. iA polgármester személyesen alkarta megesketni a: fiatal párt 'és !a beavatottak azt is tudták, hogy beszédet fíog tartani. Mindez nagyon érdekessé és vonzóvá tette a ceremóniát. ( A szolgák a szokásos sorrendbein .helyezték éí a násznépeti(Az egyikük, egy gunyo-sképü öreg ember, csoportról-osoportra járva, jelenítette: — A polgármester ur azonnal fog jönni. — 'Mikor elment 'a vőlegény .mellett, ihalkan, anélkül, hogy ránézett volna, jóformán önmagának mondta: — 'Helytelenül cselekszik. — Azután ment tovább. — Helytelenül cselekszem . . . (miben? — gondolta Edmond. — Eh, de ostoba vagyok! Hiszen nem is nekem szólt az öreg. A .polgármester késett. A vendegek beszélgetni kezdték. 'Néhányan felálltak helyükről-. A szolgák intettek, hogy üljenek le : — A polgármester ur a ,szomszéd teremben van, azonnal bejön, — (mondták. — Egyikük aliegyespárhoz .ment és igy szólt: — Kiérem, üljenek ehte a két karos'székbe. Mialatt Edmond 'leült, tisztáin -hallotta, amint a szolga mondta: | — Rosszul teszi, hogy ;megnő?ül. — Most határozottan nekem szólt, — 'gondolta Edmond'. — Mit akar ez ,az ostoba tőlem? összeráncolta a- szemöldökét és óvató'san kinyújtotta a kanját, hogy megfogja az öreg szolgát, de az már eltűnt. — Henriette, hallottad, -hogy mit mondott ez az ember? — kérdezte- a menyasszonyát. — Nem, barátom,.— felelte a leány. Majd mosolyogiva kérdezte, anélkül, hogy feléje fordult volna: — Ismered ezt az 'öreg szolgát? — Ugy tünt föl nekem, mintha mondott volna valamit, — felélte Edmond'. —<Valószinü'leg tévedtem. — De n-eim, nemi — gondolta -magában, — nem tévedtem. Ez az öreg bolond azt mohdta nekem, hogy ne nősüljek meg. Ha időm volna rá-, odamennék és felelősségre vonnám. Majd a ceremónia utáni pótolni fogom. i Edmond toporzékolt magálban. Pillantásával kereste a vakmerőt. w Az öreg szolga az ajtó (mellett állt. Senr miitfmiondóam, bámészkodva nézett maga elé. Végre kinyílt az ajtó és a szolga jelentette: — HöJgye-im és .urafm, a -polgármester'ur! Mindenki -felállt, a polgármester gyengén meghajolt és -ment az asztalához. Az öreg tiszteletteljesein kisérte. És amikor visszament a helyére, amialatt a jelenlevők 'elfoglalták helyeiket, hálkan, ugy hogy csaik a vőlegény hallotta, mormogta: — Rosszul teszi, hogy -megnősül. Ecírr.ond ökölbe szoritottsa a k'ezeit. Kis hígján torkonragadta az öreget. Utolsó pillanatban megijedt a skandalumtól. Az öreg a