Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-14 / 111. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁC 1912 május 14. hosszú ideig a miniszterelnök, délután minisztertanácsot tartottak, melyen beszámolt a miniszterelnök eddigi terveiről és a várható eredményről. Az egész ország föllélekzik, mikor értesül arról, mint változik át a politikai helyzet, mint szabadulnák föl a lenyűgözött erők s mint kap nagy lélekzetet az ország társadalma, minden. A jelek nem maradnak el a városok életében se, igazi májusi kedv és életerő költözött a kereskedelmi, gazdasági és egyéb életbe, mert megindult a magyar politikai élet, mert egyetértő a monarchia szelleme és mert eredménnyel kecsegtet Lukács utja. Kulisszatitkok a külpolitikában — Olaszország európai fölfordulást teremt, — (Haját tudósítónktól.) Végtelen ideje áll a •a harc Olaszország és Törökország között. Ömlik a vér, ömlik a pénz és minél jobban elmérgesedik a helyzet, annál inkább eltávolodik a tó-bor,u attól a céltól, amelyért •megindult. Olaszország, mint köztudomásu, Tripoliszt akarta elfoglalni Törökországtól, ez a célja azonban kudarcot vallott. Ez a kludarc okozta azután, hogy -a gyilkos -hadjárat tulaj donképen 'való célja minél gyorsabban napvilágra kerüljön. Olaszország, -ez az utóbbi időiben nagyra nőtt, megerősödött, gazdáig 'hatalom korántsem ambicionálja egyedül azt, hogy Tripolisz ura legyen. Az európai helyzetben akar döntő síztavu súlyt nyerni. Ennek a bizonysága á háború néhány neimrég lezajlott és most készülő eseménye. A háború második fázisa -az -a törekvés volt, hogy Európába^is átterelődjék a harc szintere és ezzel Olaszország egy balkáni fölfordulást teremtvén, elérhesse tulaj donképen való célját: Törökország végleges meggyöngitését és politikai földarabolását. A többi érdekelt hatalom azonban, — abiel-y tulajdonHépen szintén erre áhítozik, — ezt az időpontot 'túlságosan veszedelmesnek találta, annál is inkább, mert sok okuk volt a- féltékenykedésré: Olaszország balkáni titkos konspirációi és szövetkezései révén túlságosán erős pozícióhoz jutott volna Európa viharfészké'ben: a Balkánon, ugy hogy ennek következtében állandó veszély fenyegette volna-az európai (békét. Igy és ezért történt, -hogy az érdekelt •hatalmak erélyes állásfoglalása takaródéra kényszeritette Olaszországot. Az olasz nagyhatalom uj taktikája erre a Dardanellák m.'egtám.adása volt. Itt azután, nagyszerű diplomáciai ravaszságok utján csakugyan sikerült a tulajdonképen való célját, I — Törökország meggyöngitése utján- a saját pozíciójának .hatalmássá tételét — megiközeliteni. A Dardanellák köriül kereskedelmikig erősen érdekelve van Oroszország és Ang'iia. Némi színleges súrlódások és vesziekccíések után Olaszország port .hintett a naiv világ szemébe: lemondott a Dardanellák bcirn tázá-sárcl é-s ezz'el lehetővé tette, hogy Törökország azokat -megnyissa, dhár irtotta az akadályokat az európai kereskedelem, sokat jelentő érdekei előb . Csakhogy. Nagy árat követelt ezért Olaszország. Angliával -és Oroszországgal — mint ezt mai, hitelt érdemlő, tájékozott helyről érkező táviratok jelentik — arra vonatkozólag, hogy a törck szigeteiket ok-ku•pálöa és azokat a há-boru befejezése után is megtartja. Olaszország féktelen ambíciója ,mégsem, misitéssel fenyegeti az eddig gondosan- -fölépített, óvatos féltékenységgel őrzött európai- konstellációt. Uj európai .hegqmón-ia készül. Olaszország, Anglia, Oroszország eddig is uszított, táplált, amely ék fölött — a monarchia ellenében — hegemóniát, pat' .ronátust égye'k'ezett gyakorolni. Ha ez a rendkívüli diplomáciai akció, a melyet Olaszország meginditott, sikerrel jár — a jelek azt mutatják, hogy azzal -fog járni — n'agy, hatalmas, megrendítő események •De mivel soha Imáshoz nelrn volt szokva, megadással, csendesen viselte sorsát s boldog volt, ha férje nagy elfoglaltsága közepette, néha-néiha egy-két kedves szót szólt hozzá, vagy egyik-másik tavaszi vasárnapon kiráncMt vele s a kis fiúval ,a zöldbe. S ekkor, váratfanul következett Ibe a fordulat. A gyermek meg|hiül't s ha tul is volt már minden veszélyen, az orvos kikerülihetetlehnek jelezte, hogy vele valamely magaslati gyógyhelyre kell menni néhány hetre. Eredetileg ugy volt, ihogy .a nagyszülők is vele utaznak, de aztán közbejött valami s megtörtént á nagy csoda-: >a fiatal asszony egyszerire, hirtelenül, várattanul néhány hétre (szabad s a imag-a 'urajvol-t. Csinos, elegáns, tertm-észéte-s megjelenése, föltűnő egyszerűsége mellett csakhamar felhívta azt ugyanabban a szállóban lakók figyelmét s mint ezeken a helyeken szokás, keresték az ismeretségét. Nem telt bele egy hét sem, máris az egész nemzetközi társaság elkényeztetett kedvence volt kis fiával együtt. Kedivesek voltak hozzá, ünnepelték, elhalmozták figyelemmel s cs-ak azon icso- • dálkoztak, hegy ez a müveit, finöm: nő, .aki folyékonyan több nyelvet is beszélt, (most fordult m eg legelőször életében külföldön-. Az asszony igen -boldog veit. Azt sém tudta, kit szeretett toeg legjobban ezen rövid idő alatt, mert min-dein-ki egyformán ^-szimpatikus volt -előtte, igaz, ihogy — ha egészen őszinte volt önmagával szemben — be kellett vallania,, hogy az iró, az asztalszomszédja s ihü kísérője mindennapi nagy sétáiban, taliáln legközelebb állt a szivéhez — de ezt a gondolatot, -ha 'jelentkezett, önkénytelenül elpirulva, -erélyesen visszautasította. Mert ugy érezte, hogy ilyen- küíömb-séget [tenni aiz -iró s a többiek .közt, (férjes asszony létére neki -nem, volt szabad. Az ellen persze, bogy állmában 'az iró néha-néha jobban megszorította fo kezét, -vagy mélyebben n-éizet-t a szemébe, — tehet-etl-en volt. De mindig mérges volt lön'ma-gána, ha ilyen álmai 'voltak. Azon is volt, hogy ezentúl Iminél kevesebb atkaltea Hegyen egyediül sétálni az íróval Nem mintha félt voln-a önmagától, hanem ímert észrevette, hogy a Iférfi kissé érdeklődik iránta-. S ez a kis játék ismeretlen boldogságot csöpögtetett a- • szivébe, amely soha sem- tudta, ihogy mi á szerelem. -De most, most mind ennék -vége volt s a kis- madár vissza repült a katiidkájába-. Hősiesen, bátran, szemihunyorgatás -nélkül. (Megérkeztek. A férj, az após, áz anyós már türelmetlenül vártáik a pályaudvaron. Megölelték a gyermeket, kezet- fogtak a nevelő-nővel, aztán őt is megcsókolták. - Hát ez miféle bolondos fejkendő? — jegyezte meg az após, nagy fátyolára mutatva, melyet hazautazása előtt szerzett be. — Remélem, jól viselted .magadat! — váxctfcnnásá vár r-eánk. A Balkán lángba borulása irtóztató veszedelmeket rejteget. Ha a diplomácia él rlörn- tudja simítani ezt az óriás jelentőségű ké'rdést, — gyilkos versengés, gyilkos harcok kereszttüze vár Európára. Már pedig aligha történhetik más-képen. Sajtójog reformja. (Üdjftt tudő$ttő}iktól) Egy (füzet fekszik előttünk, -az a cirnie, Ihogy: A sajtójáig reformja, a Vidéki- Hírlapírók Országos Szövetsége megbízásából irta Pudócz László, & „Szegedi Hiradó" felelős szerkesztője, a V. Hl. O. Sz. titkára. Megvalljuk, bizalmatlanul vettük ezt a füzetet. S bizalmatlanságunk oka, hogy a V. H. O. Sz. minden- cselekedete, egész szervezete olyan, hegy á-rtallmára, sokszor veszedelmére van- az uj-ságirck érdekeinek s szellemének. És ha az egyesület egyi-k eksz-ponáU tagja, autóik fizetett és lekötött titkára- a V. H. O. Sz. megbízásából irta a füzetet, csak természetes, hogy minden újságíró bizalmatlanul veszi az ilyen reform-könyvet kézhez. S e vallomás után beismerjük, hogy ;á bizalmatlanságunk a könyv.elolvasása után se szűnt meg. Sőt, Még fokozódott. Mert az egész mlunka nem -a vidéki újságírók érd-ekeit szolgálja, A ,geform" voltaképen olyan -ajánlat, amely megvalósulás esetén még több konzervatiiv szellemet eredményezne, még fokozottabban lerontaná a vidéki sajtót, még inkább veszélyeztetné az újságírók anyagi helyzetét. Szatirikus és pikáns helyzet, hogy a V. H. O. Sz. kebelében akarnak mindig reformálni. Hát nem eléggé konzervatívok? Még mos-t se szorították háttéribe -a 'hivatásos, aktív ujságirókat? nemi -méltóak az újságírókhoz. Palócz hü maradt önmagához, -sőt elveihez is. Mindig konzervatív volt, talán akkor leginkább, amikor reformokat emlegetett. Most is iiyen, a sajtójog reformjáról irott könyvében. Igen, m-erf ha nem igy volna, komikus lenne, igy csak elszomorító. gott közbe az anyós s fürkészőleg tekintett a menyére. — Vedd tfel a kabátod-at, hideg va-n! — parancsolt rá a- -férj. — Remélem, gratuláltál néki! — ttette hozzá az ör-eg asszony. — Igaz, elbocsátottuk a szobalányodat, — mondta a férj — a- mama fel akarta vele súroltatni -a konyháját, Ih'isz ugy - se volt semmi dolga, mire a leány szemtelenül1 -azt •fellelte, 'hogy neki csa)k az ő úrnője parancsok Mit szólsz .hozzá? A fiatal (asszony • nem szólt semtmit s a többiekkel együtt beleült a négyüléses kocsiba. Haza hajtattak. Az „otthonába". S eszébe jutott, mit mondott- volt nelk-i az iró, este elutazása előtt: — Hogy irigylem m'agát, asszonyom! Visszamegy a „ho>me"-jába, családi szentélyébe! Milyen boldog ímaga s milyen- boldog — ö! Lássa, csak ma énzem, ,hogy én milyen szegény ördög vagyok . . . S este, mikor már mindenki lefeküdt, a férje, az apósa, az anyósa s ia kis fiu is kipirult anccal aludta a boldogok álmát, 'az aszc'ny tágra nyílt szemekkel ott (feküdt- az ágyában s nem tudott elaludni. Félti az álomtól. Mert tudta, érezte, Ihó-gy csak álomban is, ma .hűtlen lesz azokhoz, akiknek törvényes rabja volt Isten és emberek •előtt...