Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-14 / 111. szám

1912 május 14 DÉLMAG Y ARORSZÁG 3 Elismerjük, Palócz László komoly ujságiró, eléggé egyénien gondolkozó, sokszor jóakaró. Csakhogy mindelme 'kvalitás kevés, ha országos és radikális reformokról van szó. Már pedig minden igaz újságíró ilyen reformokat akar. Az ekzisztenciátjuk kérdése ez, sőt a magyar vidéki kultúráé is. Léptennyomon tapasztaljuk, hogy a mai hélyzet mindenképen tm'thaiátlan, Hágy a vidéki ujságirók helyzete évtizedek óh nem jiavul, sőt rosszabbodik. Évek szenvedésit, egyesek, és az összes bűneit köli megváltanunk, igen, megváltanunk: okosan^ egyetértve, egyakarattal. És radikálisan! Uj szellemmel! Csak igy — vagy sehogy. Mer(t ,a jajkiáltás, a levert tűrés megmérgez már mindent. Mert a vidéki újságíró jobban ki van már szolgáltatva, mint a legutolsó gyári munkás. Mert védő szövetsége nincs, mert panaszai fórumra sehol nem szállanak, mert megélhetése, baloséit ellen való biztosítása teljeseri rendezetlen. És még ezer baja van, anég százezer. Meddő és ártalmas m'unkája a V. H. O. Sz.-nek az is, bogy e'kszponens tagját, Palócz Lászlót bizta meg a reformok összeállitásával. Helyeisebben: miért csak egy újságírót? Miért azt a titkárit, aki simoneaképen tekinti az ujságirók érdekeit, határozottan és hivatalosan pedig a szövetség megbízottja, — az ujságirók jaiva pedig eddig 'is támadta működéséért és ma sincs mellette. Miért nem az ujságirók bevonásával tervezik a' reformokat, mért nem kicserélt, megvitatott terveket bocsátottak nyilvánosságra? Miért fél a V. H. O. Sz. a hivatásos és aktiv ujságirók tói, az ő véleményüktől? Mert hogy fél, illetve hogy nemi keres velők belső és nyílt összeköttetést, — az tagadhatatlan, ez állandó panasza minden aktiv hírlapi rónak. Előljárckeszédnek csak ennyit. Lápunk legközelebbi számaiban visszatérünk a Palócz László által felsorolt sajtójogi reformokra, hogy bebizonyítsuk, mennyiben ndm reformok azok, — még akkor se, ha megvalósulnának. Tovább fárgyal a miniszterelnök a békéről. — A politikai helgzet. — (Saját tudósitónktól.) Lukács László miniszterelnök vasárnap kihallgatáson volt a királynál, akinek a félhivatalos jelentés szerint politikai és adminisztratív ügyekről tett jelentést. A mi értesülésünk szerint a miniszterelnök politikai jelentései között legelső volt az a javaslat, hogy miután a véderőreiformnak aránylag rövid idő alatt való megalkotása már nem remélhető, — a régi véderőtörvény érvényességét hosszabbítsák meg egy évvel, de már az egy évi provizórium ideje alatt is emeljék az ujonelétszámot oly mértékben, mint ez a véderőreform tervének figyelembevételével szükségesnek mutatkozik. Értesülésünk arra már nem terjed ki, hogy a király hozzájárult-e ehez a propoziciohoz, de szerintünk, több mint valószínű, hogy a felség elfogadta ezt a 'megoldást, miely végre is újoncokat juttat a hadseregnek. Mivel az egyévi provizórium a helyzetnek pémi változását jelenti.és különben is intézkedéseket tesz szükségessé a kormány részéről: a miniszterelnök ma délután öt órára az összes minisztereket tanácskozásra hivta össze. Lukács László miniszterelnök, bécsi audienciájáról hazatérve, ma délélőtt fölkereste Budapesten Justh Gyulát, hogy a parlamenti és politikai béke érdekében folytássa vele a szombaton megkezdett tárgyalást. A miniszterelnök féltizenegykor automobilon érkezett Justh Reviczky-utcai lakására, s jó óra után, féltizenkettő után távozott él. A Délmagydifország munkatársának á miniszterelnök igy nyilatkozott az egyezkedésről. — Ma folytattuk a szombaton félbeszakított tárgyalást s kedden is folytatni fogjuk: .valószínű, hogy Justh Gyulán és rajtam kivül mások is részt vesznek a holnapi tanács_ kozásban. A miniszterelnök ezután automobilba ült és elhajtatott. Justh Gyula az első kérdésre ugyanazt felelte, amit Lukács László mondott, de hozzátette, hogy a tárgyalást Holló Lajos és Földes Béla részvételévé! folytatják s valószínűen Hazai Samu hohvédéiltoi miniszter is meg fog azon jelenni. — Tehát a mai tárgyaláson az ujonejavaslatról is szó volt? — kérdeztük Justhot, — Erről eleitől fogva tanácskoztunk, ez neim uj momentum. — Igaz-e az osztrák uijSágoknak az a híre, hogy a provizórium tervét elejtették s e helyett egy évi ujoncjutialékot kérnek? — Igen, a kormány olyan ujonejavasktot akar a törvényhozás elé terjeszteni, amely a fölemelt létszámot tartalmazná, de csak egy éves érvényességgeL A miniszterelnök ehez a tervhez megnyerte a király hozzájárulását is. A főieméit létszámú ujonejutalék 136.000 embert tenne. A létszámemelés a végleges véderőrieformban tudvalevően három évre van elosztva s igy e,z az uj javaslat az emelésnek csak az első részletét kérné. Ennek az ujoncj avaslatnak letárgyalása után, amely voltaképen mégis csak egy éves provizórium, folytatnák a végleges véderőreform tárgyalását mindaddig, mig valamiképen be nem fejezhetnénk. — S akkor mikor kerülne a sor a választójogra? — Valamikor az ősszel. Ezután megkérdeztük Justh Gyulától, mennyiben felel meg az újságok ismertetése a miniszterelnök ujabb választójogi tervezetéről. Igaz-e, hogy olyan komplikált a tervezet, hogy a választókat egész sereg kategóriába osztaná? Justh szívesen és részletesen felelt a kérdésre. — A miniszterelnök tervezete— mondotta — csakugyan öt fők allegóriára osztaná a szavazókat. Az első kategóriába busz éves korhatárral azok tartoznának, akik a régi jogon választanának. A másodikba- huszonnégy éves korhatárral, akik középiskolát végeztek. A harmadikba harminc éves korhatárral, akik az elemi iskolát elvégezték; ennek a kategóriának kilenc alcsoportja lenne A negyedik kategóriába tartoznának, harminc éves korhatárral, az Írni-olvasni tudók, egy évi helyben lakás, öt-tiz hold földbirtok vagy busz-harminc korona állami adófizetés föltételével, Ide tartoznának a haszonbérlők, háztulajdonosok, kereskedők és iparosek is, ugyancsak busz-harminc koronás adókvalifikációval. Az ötödik kategóriába lennének beosztva a földbirtokosok tiz_ busz hold földbirtokkal, vagy 30 korona állami adóval. Ezek volnának nagyjában a tervezet alapvonásai. — Lehetséges ezen az alapon a megegyezés? — Nem, kénem, ezt ebben 'a formában, sem éri, sem pártom nemi fogadhatja el; csak lényeges módosítások árán járulhatnánk hozzá. Megkérdeztük végezetül Justhot, niikor határoz a függetlenségi párt a miniszterelnök élőterjesztéséről? — Majd csak 'azután, — válaszolta — ha végleg befejeztük a tárgyalást. Legjobb különben, ha azt Írják az urak, hogy a tárgyalás fonala még nem szakadt el s igy van rá némi remény, hogy a megegyezés sikerülni fog . . . Justhnál kevéssel egy óra előtt Földes Béla és Holló Lajos tett látogatást, akikkel aztán megismertette a miniszterelnök ujabb közléseit. Ma délután 5 órakor a miniszterelnöki palotában minisztertanács volt, melyen a kabinet valamennyi tagja részt vett. A tárgyaláson Lukács László elnökölt, aki beszámolt bécsi útjáról, a Justhtal való tárgyalásról, általában a helyzetről. A tanácskozás után még hosszabb ideig elbeszélgettek a miniszterek. Munkában a rendőrség. — Mi történt huszonnégy óra alatt Szegeden? — (Hajút tudósítónktól.) A szegedi rendőrségnek meleg napja volt vasárnap. Nem részeg emberek dühajkodás'ait, vagy utcai botrányokat kellett megakadályoznia a rendőrségnek, hanem az események ugy torlódtak össze, hogy gyors egymásutánban sztükség volt a rendőrség, beavatlkoizására. Gyilkosság, öngyilkosság, verekedés, baleset, hirtelen haláleset elvégre nem ritka és váratlan tűdét egy fejlődő nagyváros életében, de váratlan, sőt kétségbeejtőe® váratlan akkor, ha a hatóságok neim akarják belátni, ihogy ők nagyvárosban élnek. Mert Szegeden, sajnos, ez a helyzet. 'Nem vezet semmiféléi érdek, mikor a nyilvánosságra hozom azt, amit sokan tudniuk: a reiíddti iigyieleHes szöíjgéhH hidnyósságát. Ennék a faktumnak a nnegirásával nem vádolom! a szegedi rendőrséget, mert lelkiismeretesebb szerve niinfcs a szegedi köizigrazgatásnak, mint épen ők. De az bizonyos, hogy a vasárnapi ügyeletes szolgálat neim fehel meg a követelményeknek és egy ilyen .hatalmasan fejlődő város közbiztonságára llk'iismeretessebben kellene vigyázni. Az ügyfeletes szolgálatot vasárnap délután és éjjel1 is egyetlen rendőrtisztviselő teljesíti. Már most, hisiz ,voít már arra. is precedens, egyidöben történik három öngyilkosság. Egyszerre három felé egy eimheir nem szaladhat. Magyar Ede öngyilkossága idejében történt ehez hasonló eset, ami azt vonta maga után, hogy a rendőrséget súlyos váda'k értök. A rendőrség védiekezet't is, a rendőrségnek abban az esetben igaza is volt, egyébként azonban az a régi helyzet nem; praktikus és nem is felelhet meg a hivatásának. Vasárnap is összetorlódtak az események és a rengeteg ügyet egyetlen rendöirtisíztviselő intézte el, A szegedi rendőrség hivatalos kommünikéjében igy számol be huszonnégy óra történetéről': SZERELMI TRAGÉDIA A Uwged-áUo-