Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-14 / 111. szám

1912 május 14 DÉLMAG Y ARORSZÁG 3 Elismerjük, Palócz László komoly ujság­iró, eléggé egyénien gondolkozó, sokszor jó­akaró. Csakhogy mindelme 'kvalitás kevés, ha országos és radikális reformokról van szó. Már pedig minden igaz újságíró ilyen reformokat akar. Az ekzisztenciátjuk kérdése ez, sőt a magyar vidéki kultúráé is. Lépten­nyomon tapasztaljuk, hogy a mai hélyzet mindenképen tm'thaiátlan, Hágy a vidéki uj­ságirók helyzete évtizedek óh nem jiavul, sőt rosszabbodik. Évek szenvedésit, egyesek, és az összes bűneit köli megváltanunk, igen, megváltanunk: okosan^ egyetértve, egyaka­rattal. És radikálisan! Uj szellemmel! Csak igy — vagy sehogy. Mer(t ,a jajkiáltás, a le­vert tűrés megmérgez már mindent. Mert a vidéki újságíró jobban ki van már szolgál­tatva, mint a legutolsó gyári munkás. Mert védő szövetsége nincs, mert panaszai fó­rumra sehol nem szállanak, mert megélhe­tése, baloséit ellen való biztosítása teljeseri rendezetlen. És még ezer baja van, anég százezer. Meddő és ártalmas m'unkája a V. H. O. Sz.-nek az is, bogy e'kszponens tagját, Pa­lócz Lászlót bizta meg a reformok összeálli­tásával. Helyeisebben: miért csak egy újság­írót? Miért azt a titkárit, aki simoneaképen tekinti az ujságirók érdekeit, határozottan és hivatalosan pedig a szövetség megbí­zottja, — az ujságirók jaiva pedig eddig 'is támadta működéséért és ma sincs mellette. Miért nem az ujságirók bevonásával terve­zik a' reformokat, mért nem kicserélt, meg­vitatott terveket bocsátottak nyilvános­ságra? Miért fél a V. H. O. Sz. a hivatásos és aktiv ujságirók tói, az ő véleményüktől? Mert hogy fél, illetve hogy nemi keres ve­lők belső és nyílt összeköttetést, — az ta­gadhatatlan, ez állandó panasza minden ak­tiv hírlapi rónak. Előljárckeszédnek csak ennyit. Lápunk legközelebbi számaiban visszatérünk a Pa­lócz László által felsorolt sajtójogi refor­mokra, hogy bebizonyítsuk, mennyiben ndm reformok azok, — még akkor se, ha meg­valósulnának. Tovább fárgyal a miniszterelnök a békéről. — A politikai helgzet. — (Saját tudósitónktól.) Lukács László mi­niszterelnök vasárnap kihallgatáson volt a királynál, akinek a félhivatalos jelentés sze­rint politikai és adminisztratív ügyekről tett jelentést. A mi értesülésünk szerint a miniszterel­nök politikai jelentései között legelső volt az a javaslat, hogy miután a véderőreiform­nak aránylag rövid idő alatt való megalko­tása már nem remélhető, — a régi véderő­törvény érvényességét hosszabbítsák meg egy évvel, de már az egy évi provizórium ideje alatt is emeljék az ujonelétszámot oly mértékben, mint ez a véderőreform tervének figyelembevételével szükségesnek mutatko­zik. Értesülésünk arra már nem terjed ki, hogy a király hozzájárult-e ehez a propozi­ciohoz, de szerintünk, több mint valószínű, hogy a felség elfogadta ezt a 'megoldást, miely végre is újoncokat juttat a hadsereg­nek. Mivel az egyévi provizórium a helyzetnek pémi változását jelenti.és különben is intéz­kedéseket tesz szükségessé a kormány ré­széről: a miniszterelnök ma délután öt órá­ra az összes minisztereket tanácskozásra hivta össze. Lukács László miniszterelnök, bécsi au­dienciájáról hazatérve, ma délélőtt fölkeres­te Budapesten Justh Gyulát, hogy a parla­menti és politikai béke érdekében folytássa vele a szombaton megkezdett tárgyalást. A miniszterelnök féltizenegykor automobilon érkezett Justh Reviczky-utcai lakására, s jó óra után, féltizenkettő után távozott él. A Délmagydifország munkatársának á mi­niszterelnök igy nyilatkozott az egyezke­désről. — Ma folytattuk a szombaton félbeszakí­tott tárgyalást s kedden is folytatni fogjuk: .valószínű, hogy Justh Gyulán és rajtam ki­vül mások is részt vesznek a holnapi tanács_ kozásban. A miniszterelnök ezután automobilba ült és elhajtatott. Justh Gyula az első kérdésre ugyanazt fe­lelte, amit Lukács László mondott, de hoz­zátette, hogy a tárgyalást Holló Lajos és Földes Béla részvételévé! folytatják s való­színűen Hazai Samu hohvédéiltoi miniszter is meg fog azon jelenni. — Tehát a mai tárgyaláson az ujoneja­vaslatról is szó volt? — kérdeztük Justhot, — Erről eleitől fogva tanácskoztunk, ez neim uj momentum. — Igaz-e az osztrák uijSágoknak az a híre, hogy a provizórium tervét elejtették s e helyett egy évi ujoncjutialékot kérnek? — Igen, a kormány olyan ujonejavasktot akar a törvényhozás elé terjeszteni, amely a fölemelt létszámot tartalmazná, de csak egy éves érvényességgeL A miniszterelnök ehez a tervhez megnyerte a király hozzá­járulását is. A főieméit létszámú ujonejuta­lék 136.000 embert tenne. A létszámemelés a végleges véderőrieformban tudvalevően há­rom évre van elosztva s igy e,z az uj javas­lat az emelésnek csak az első részletét kér­né. Ennek az ujoncj avaslatnak letárgyalása után, amely voltaképen mégis csak egy éves provizórium, folytatnák a végleges véderő­reform tárgyalását mindaddig, mig valami­képen be nem fejezhetnénk. — S akkor mikor kerülne a sor a válasz­tójogra? — Valamikor az ősszel. Ezután megkérdeztük Justh Gyulától, mennyiben felel meg az újságok ismerte­tése a miniszterelnök ujabb választójogi ter­vezetéről. Igaz-e, hogy olyan komplikált a tervezet, hogy a választókat egész sereg kategóriába osztaná? Justh szívesen és részletesen felelt a kér­désre. — A miniszterelnök tervezete— mondotta — csakugyan öt fők allegóriára osztaná a szavazókat. Az első kategóriába busz éves korhatárral azok tartoznának, akik a régi jogon választanának. A másodikba- huszon­négy éves korhatárral, akik középiskolát végeztek. A harmadikba harminc éves kor­határral, akik az elemi iskolát elvégezték; ennek a kategóriának kilenc alcsoportja lenne A negyedik kategóriába tartoznának, harminc éves korhatárral, az Írni-olvasni tudók, egy évi helyben lakás, öt-tiz hold földbirtok vagy busz-harminc korona állami adófizetés föltételével, Ide tartoznának a ha­szonbérlők, háztulajdonosok, kereskedők és iparosek is, ugyancsak busz-harminc koro­nás adókvalifikációval. Az ötödik kategó­riába lennének beosztva a földbirtokosok tiz_ busz hold földbirtokkal, vagy 30 korona ál­lami adóval. Ezek volnának nagyjában a tervezet alapvonásai. — Lehetséges ezen az alapon a megegye­zés? — Nem, kénem, ezt ebben 'a formában, sem éri, sem pártom nemi fogadhatja el; csak lényeges módosítások árán járulhat­nánk hozzá. Megkérdeztük végezetül Justhot, niikor határoz a függetlenségi párt a miniszterel­nök élőterjesztéséről? — Majd csak 'azután, — válaszolta — ha végleg befejeztük a tárgyalást. Legjobb kü­lönben, ha azt Írják az urak, hogy a tárgya­lás fonala még nem szakadt el s igy van rá némi remény, hogy a megegyezés sikerülni fog . . . Justhnál kevéssel egy óra előtt Földes Béla és Holló Lajos tett látogatást, akik­kel aztán megismertette a miniszterelnök ujabb közléseit. Ma délután 5 órakor a miniszterelnöki pa­lotában minisztertanács volt, melyen a ka­binet valamennyi tagja részt vett. A tárgya­láson Lukács László elnökölt, aki beszámolt bécsi útjáról, a Justhtal való tárgyalásról, általában a helyzetről. A tanácskozás után még hosszabb ideig elbeszélgettek a minisz­terek. Munkában a rendőrség. — Mi történt huszonnégy óra alatt Szegeden? — (Hajút tudósítónktól.) A szegedi rendőr­ségnek meleg napja volt vasárnap. Nem ré­szeg emberek dühajkodás'ait, vagy utcai botrányokat kellett megakadályoznia a rendőrségnek, hanem az események ugy torlódtak össze, hogy gyors egymásutánban sztükség volt a rendőrség, beavatlkoizására. Gyilkosság, öngyilkosság, verekedés, bal­eset, hirtelen haláleset elvégre nem ritka és váratlan tűdét egy fejlődő nagyváros életé­ben, de váratlan, sőt kétségbeejtőe® váratlan akkor, ha a hatóságok neim akarják belátni, ihogy ők nagyvárosban élnek. Mert Szege­den, sajnos, ez a helyzet. 'Nem vezet semmiféléi érdek, mikor a nyil­vánosságra hozom azt, amit sokan tudniuk: a reiíddti iigyieleHes szöíjgéhH hidnyósságát. Ennék a faktumnak a nnegirásával nem vá­dolom! a szegedi rendőrséget, mert lelkiis­meretesebb szerve niinfcs a szegedi köizigraz­gatásnak, mint épen ők. De az bizonyos, hogy a vasárnapi ügyeletes szolgálat neim fehel meg a követelményeknek és egy ilyen .hatalmasan fejlődő város közbiztonságára llk'iismeretessebben kellene vigyázni. Az ügyfeletes szolgálatot vasárnap dél­után és éjjel1 is egyetlen rendőrtisztviselő teljesíti. Már most, hisiz ,voít már arra. is precedens, egyidöben történik három ön­gyilkosság. Egyszerre három felé egy eim­heir nem szaladhat. Magyar Ede öngyilkos­sága idejében történt ehez hasonló eset, ami azt vonta maga után, hogy a rendőrséget súlyos váda'k értök. A rendőrség védieke­zet't is, a rendőrségnek abban az esetben igaza is volt, egyébként azonban az a régi helyzet nem; praktikus és nem is felelhet meg a hivatásának. Vasárnap is összetorlódtak az események és a rengeteg ügyet egyetlen rendöirtisíztvi­selő intézte el, A szegedi rendőrség hivata­los kommünikéjében igy számol be huszon­négy óra történetéről': SZERELMI TRAGÉDIA A Uwged-áUo-

Next

/
Thumbnails
Contents