Délmagyarország, 1912. május (3. évfolyam, 101-125. szám)

1912-05-14 / 111. szám

1912 III. évfolyam, III. szám Kedd, május 14 Sizponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, c3 Korona-utca 15. szóm ca Budapesti szerkesztóség és kiadóhivatal IV., s-n Városház-utca 3. szám ca ELÖFIZETESI AR SZEGEDEN egész évre . R 24'— félévre . , . R negyedévre . R 6'— egy hónapra R Egyes szám ára 10 fillér. ELÖFIZETESI AR VIDEREN: egész évre R 281— félévre . . . R 14-— negyedévre . H 7*— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. TELEPON-SZAMi Szerkesztőset 305 c=a Kiadóhivatal 836 interurbán 305 Budapesti szerkesztőseg telefon-száma 128—12 Lukács utja. A kibontakozás utja: Lukács utja. A miniszterelnök olyan tapintattal, annyi tudással és nyugodt módszerrel keresi a meg oldást, ami bámulatba ejti még az ellenzékieket is és lelkesedéssel tölti el a,többséget. Sőt most már bizalommal mennek bele az ellenfelek is ,a békés tárgyalás részleteibe. Tudvalevőleg szombaton Bécsbe utazott a magyar miniszterelnök. Bécsi munkatársunk telefonj elentése után megirtuk vasárnap, hogy Auffenberg lovag hadügyminiszterrel és Hazai honvédelmi miniszterrel az altiszti kérdésről tárgyalt. Vasárnap reggel ismét Hazaival beszélgetett a miniszterelnök, .féltízkor azután kihajtatott Schönbrunnba, ahol tiz órakor magánkihallgatáson jelent meg a király előtt. Az audiencia után, mely teljes egy óiráig tartott, Lukács egyenesen az osztrák miniszterelnökségre hajtatott, ahol Stürgkh gróf miniszterelnökkel tanácskozott. Csak ezután ment vissza a Magyar Házba, hol ,az egybegyűlt magyar és osztrák ujságirók előtt igy nyilatkozott: — Nem mondhatok most egyebet, minthogy őfelségének előterjesztést tettem politikai és adminisztratív kérdésekről. Őfelsége kegyesen meghallgatta előterjesztéseimet és azokhoz hozzájárult. Ma visszatérek Budapestre, ahol a tárgyalások még folyamatban vannak, azokról .tehát most nem nyilatkozhatom. Mint Lukácsnak az audiencia előtt folytatott tárgyalásaiból Játható, a miniszterelnök nemcsak a magyar belpolitikai helyzetről, hanem a véderőreform kérdéséről is jelentést tett a királynak. ,A választóreform ügyében nem is számolhatott be a miniszterelnök végleges eredményről, csupán — .rnint a miniszterelnök környezetéből értesülünk — annak a reménynek adott kifejezést, hogy a Justh Gyulával megkezdett tárgyalások eredménnyel fognak végződni. Lukács hangsúlyozta látogatói előtt, hogy nincs oka a sietségre és nem igaz az a hir, mintha neki május 15-ig vagy akármilyen más dátumig terminusa volna. A mostani tárgyalásokon eldől az a kérdés, hogy a kormány meg tud-e egyezni a Justh-párttal vagy nem és épen azért, mert ezek döntő tárgyalások, maga a miniszterelnök nem sietteti azokat. Azt is mondotta még Lukács, hogy a hét folyamán a Kossuth-párttal is tárgyal. ilyen körülmények között előrelátható, hogy a Justh-párttal megindult tárgyalások, ha eredményre vezetnek is, még hoszszabb időt fognak igénybe venni. Miután azonban a hadseregnek szüksége van az újoncokra, természetszerűleg ismét előtérbe nyomul a provizórikus megoldás gondolata. Erre vonatkoztak a miniszterelnöknek a hadügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel és az osztrák -miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai. Stürgkh gróf nyilatkozataiból és egyes sugalmazott bécsi jelentésekből ma kitűnt, hogy az osztrák kormány a Reáchsrath miatt nem akceptálhatja a hosszabb provizórium tervét. Egy előkelő osztrák^ politikus ma erről igy nyilatkozott előttünk: — Ausztriában könnyebben megy keresztül a végleges véderőjavaslat, mint a provizórium. Stürgkh ezt tudöfnására hozta Lukácsnak is és a két kormány, valamiint a közös hadügyminiszter ennek következtében azt a tervet vetették fel, hogy a két parlament elé egy egyéves ujoncjavaslatot terjesztenek. Ezt a magyar parlamentben minden párt keresztülbocsátaná és a Reicbsrath is elfogadJná. A hétfői napon Justh Gyulával tárgyalt A rab. Irta Dratche-Lázár Alfréd. A fiatal asszony kis fiával s ai nevelőnő vei felszállt a vonatra s még egyszer kinézett •az ablakon. Ott álltak -mind, az uj s máris régi, ked\es jó i-smerősei, az ifjú francia házaspár, az özvegy lady, aki oly gyönyörűen játszotta Chopint, az örökké vidám tábornok, a helyes kis amerikai imisz 'öl-ebével a karjain s az iró. Mindnyájan jókedvűnek akartak .látszani, tréfáltak, nevettek 's mégis ott csillogott mindenki szemében aköny . . . Fütyölt a vonat s Lassan-lassan elindult. A jó barátok, a fia-tali asszony integettek, ia kis fiu is kilógatta a 'zsebkendőjét, aztán berobogtak a tunelba. Vége volt mindennek. Mikor ismét kikerültek a napvilágra, az asszony sápiad-tan ült a fülke egyik sarkában, ölében rengeteg virág. Rózsa, -szegfű s mindenféle alpesi vadvirág. A kis fiu élvezettel cukrot szopogatott, amelyet a -bucsu piManattáhan az amierikái rnisztől kapott s a nevelőnő egykedvűen bámult ki az 'ablakon. •Nézte, amint elrepültek '.mellette a hegyóriások, völgyek, fenyők és táviróducok, de he'm gön-doit mellette semmit sem. Annál többet gondolt a fia tál asszony, ö nem nézett ki az ablakon, mert érezte volna, hogy kitépnek fa szivéből egy 'darabot. Ugy akarta magával vinni emlékeit, ahogy azokat az utolsó pillanatig élvezte volt. Csonkitatlanul-, mindén hiány nélkül. Mert ezek szent emlékek voltlak s azoknak kellett ma-radnio'k örökké . . . Amikor ha-t- héttel -ezelőtt, orvosi tanácsra, a- férje rábeszélésének engedve, kis fia egészségi állapotára való tekintettel rászánta magát erre a 'nia-gy utria, boldogtalan volt. Félt az ismeretlentől, az idegen viszonyoktól is nem utolsó sorban .az 'egyedül való utazástól. De ez természetes is veit. Mert eddig soha- egyetlenegy lépést ' sem tett egyedül, mindig volt, aki helyette elvégzett -mindent, vagy la férje, ivagy annak szülei, akiknek házában laktak. Áfldott jó emberek voltak, de Istenem, milyen mások, -mint azok, akikkel megismerkedett ebben a- kedves, páratlan kis svájci hotelbeni . . ! Igen, mások Voltak s mintha azalatt a hat hét alatt magai is megváltozott volna. Hihetetlen- mértékben, majdnem ijesztően kitágult a saját látköre, ismeretiem eddig nem is sejtett uj -meg uj szenzációkban volt része s mikor mindehhez még hozzájárult! gyermeke -látható gyarapodása és visszatérő egészsége — nem: értette, hogy valamikor félhetett attól, ami most életének legszebb időszaka volt, .hogy vclltak napok, mikor másként élhetett, -másként gondolkozott, mint most. Mert most fázott attól a gondolattól, hogy ismét vissza, kellett térnie abba az otthonába, amelyet valamikor -kedvelt, de ma gyűlölt. -Mert rettegett attól a feszes, -rideg, kimért, kicsinyes tónustól, amely otthon s az egész család légikölében uralkodott. Férjével, egy fővárosi ügyvéddel, mint tap-asztailat-lían fiatal lány is-m-erk-edett meg, a kit gyámja. — szüllei nem régen elhaláloztak — mentől előbb férjhez adni igyekezett. Igy lett asszony, utóbb anya lett belőle, anélkül, hegy meg tudta volna- mondani, hogy s mint történt az egész. Az intézetből, alm-elyben nevelkedett, egyenesen a férje családjába jutott, amelyben -a ;szó szoros értelmében patriarkális viszonyok uralkodtak. Alpc-s-a, legy nyugalmazott tábiabiró, aki felesége révén'egész szép vagyonra tett szert, féltékenyen- őrködött a családfői tekintélyére s ami a házában történt, az <ő beleegyezéséhez volt "kötve. Mivel az öreg ür pedig maga régi református családból származott, amely évszázadokon keresztül a lelkészi hivatásnak szentelte ma-gát,1— ő yolt az -első kivétel — -mindent egészen megbatározott, speciális nézőpontból itélt meg ugy, hogy az, almi ezen a látókörön kiviül esett, •máris rossz, erkölcstelen, megvetendő vo-lt. Igy bizonyos színházakba járni .egyáltalában tilos volt, ia fiatal asszony társaságát az anyósa szabtia meg, ruházata szigorú cenzúrának voJt alávetve s még a gyermeke nevelését sem irányíthatta egészen fiiggetilen-üf, — egy körülmény, amely talán legkellemetlenebbül hatott reá.