Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-05 / 80. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 19ÍZ április 5. Debrecen és Budapest közt-szerdán szünetelt a telefon és táviró összeköttetés. A vonatok nyolc-tíz órás késéssel érkeztek, a hó huszonhat órán át szakadatlanul esett. Szekszárd: Kedden este kilenc órakór a vihar egy helyen elszakította a villamos vezetéket. A vezeték özvegy Grósz Jánosné kocsijára esett, az áram a lovakat azonnal megölte, a kocsist inéjhány méternyire az utca kövezetére vetette. Garamszentmiklós: A keddi vihar, következtében a hóolvadástói megduzzadt hegyi patakok ugy megnövelték a Garam vizét, hogy a folyó útjában talált házakat, szántóföldeket és réteket elárasztotta. Garamszentmiklós község egy-egy házát a kert fáihoz láncolták a gazdák, hogy a viz el ne hordja. A bádoggal fedett római katolikus iskola olyan, mintha tüz pusztította volna el. A vihar a fedelet egyes darabokban röpítette a vasnti pályára, részint a Garam vizébe. Hajdúböszörmény: Csütörtökön reggel a hadházi országúton felsőruhájától megfosztott, középkorú, ismeretlen férfi hulláját találták meg. Az orvosi vizsgálat a halál okául a megfagyást állapította meg. A hullát a közkórház halottaskamrájába szállították. A nyomozás folyik. Hajdúszoboszló: Huszonnégy óra óta óriási viliar dijhöng egyre fokozódó erővel, óriási károkat okozva az építményekben és gyümölcsösökben. A hőmérő null-főkon áll. Balatonlelle: Az eddigi enyhe időjárás a Balatonpartan szerdán reggelre váratlanul hidegre fordult. Szerda reggel óta óriási szélvihar dühöng. A vihar ereje oly nagy, hogy terebélyes fákat gyökerestől kitép. Legyesbénye: Bajthay magyar aviatikus Legyesbényén most készíti el saját találmányú repülőgépét. A vihar őt sem kímélte meg. Az orkán szétrombolta hangárját és a gépet is magával ragadta, amely részben •összetörött. Riport arról, mint megy tönkre a szegedi halászat. fSaját tudósítónktól.) Az országos halászati felügyelőség a napokban bocsátotta nyilvánosságra jelentését az ország halászatának a mult évben való fejlődéséről. A jelentés szerint a mult esztendőben rendkívül fölébredt az érdeklődés a halászat iránt. Az állam támogatta a baltenyésztést és a termelés mellett örvendetes haladást mutat az értékesítés is. Ugy a fővárosban, mint egyes •vidéki városokban is jelentékenyen nőtt az válöhal fogyasztása megfelelő piaci rendezések létesítése következtében. Ezt mondja a jelentés. No és Szegedi A szegedi halászélet! Amikor a vonat lármás zakatolással, átrobogott a szegedi vas üti hídon, az utasok kikandikáltak a kupé ablaküvegén és mohó kíváncsisággal nézték a sok, szines, könnyedén imbolygó halászbárkát. A közútitól majd a vasúti hid lábáig nyúlt föl a sok apró halásztanya. A csendesen hullámzó vizén, a szőke folyón bájos és megkapó elevenséggel zajongott az élet: a halászélet. Mencnyi eredetiség és nagyszerűség volt abban a néhány bárkában. Mintha a szegedi népélet minden jellegzetes vonása, magyaros közvetlensége ott imbolygott volna a vizén. Esténkint, amikor a hold vörös sátorával elhúzódott az ujszegedi füzesek mögé, a halásztanyákon kigyúlt a szines lámpások tüze és a bogrács alatt pattogott a rőzseláng: halpaprikást főztek. A partról csapatosan gyönyörködtek a látványosságban, — mert az látványosság volt — és jó magyar szokásból meg is ízlelték a halászok, a Bitóék, a Törökék és a többiek főztjét. A part innenső oldaláról kimagaslott a balászsátrak oszlopa, sok-sok nyurga oszlop, széles sátor. A friss, Ízletes tiszai hal ezrével zsibongott a vizes deszkákon, köröskörül tolongott a nép az olcsó, ízletes tiszai halért... Milyen nagyszerű impresszió, aliogy berobog a vonat Szegedre . . . Igen, ilyen impresszió volt — évekkel, évtizedekkel ezelőtt. Most már mindennek vége, a halászéletnek, az olcsó és ízletes ételnek és talán már a tiszai halnak is vége. A Tiszában pusztul a hal, ami van, már nem a régi ízletes szegedi hal és drága. Régente egy korona volt a hal kilója és országos jelentőségű volt a szegedi halpiac. Harminc-negyven halászsátor állt sorjában a hid alatt. Ma már alig néhány sátor álldogál a parton ... És három korona a hal kilója. Az is csak potyka, a sok ízletes halfajt, a kecsegétől a kárászig már csak régi jó híréből ismeri a szegedi nép. A halászati felügyelőség azt is feltünteti a jelentéséhen, hogy a földmivelésiigyi minisztérium tenyészanyaggal segítette a haltenyésztőket. Szeged már évek óta nem kapott tény észanyagot. Török István halászmester igy panaszkodott: — Nem segített bennünket kérem senki. Három évvel ezelőtt a Matyérbe küldött az állam harminc mázsa tenyészanyagot, azóta se. Nincs is már más hal a Tiszában, mint tenyészpotyka. Hire-hamva sincs már a régi halászéletnek. Meg van az oka: nincs hal! kiveszett már Szegeden a halásztipus is. Veszendőben van a hires magyar haltenyésztés, amely nem is olyan régen még pompás jövedelmi forrása volt a lakosságnak. A haltenyésztés az őstermelésnek egyetlen iparága. Szándékosan mondtunk iparágat, mert egészen iparszerii. Ellentétben a mezőgazdasági termeléssel vagy az állattenyésztéssel, a termelés fokozása nem helykérdés a haltenyésztésnél. Minimális területen szinte a végtelenségig lehet fokozni a termésmenynyiséget és némi munkabérkiadást, az állatok olcsó élelmezését, stb. leszámítva, a befektetés alig nő a termelés fokozásával. Csodálatos, hogy a haltenyésztés mégis aránylag lassan fejlődik, bár a befektetés minimális s a tőke okszerű gazdálkodás mellett három-négy év alatt megtérül és a hasznot 50%-ig is lehet fokozni a mai lial-árak mellett. De ha az árat le is találná szorítani a verseny, a termelést ugy lehet fokozni, hogy az üzemi hasznot az árak csökkenése nem érinti. A halászati felügyelőségnek részletes jelentése a következő: A földmivelésügyi minisztérium szakhivatala 197 esetben adott az érdeklődőknek a helyszínén útbaigazítást, szemben az 1910. évi 58 esettel. Különben a pontytyal való népesités és a süllővel való betelepítés által gondozott állóvizek száma szaporodott 1911. évben. Összesen 38 helyen 750 kat. holdat hoztak üzembe, amivel együtt 5396 kat. holdat hasznosítottak az országban ily módon. Ezek mellett a rendszeres tógazdaságok fejlődése is élénk volt. Az újonnan alakultakkal az alsószintáju tógazdaságok száma az 1911-ik év végén 32 helyen 6600 kat. hold volt. A pisztrángos tógazdaságot 2 kat. holdnyi területen újították fel. Mindezeket összevéve, az országban az 1911-ik év végén több mint 15,000 kat. holdon űznek mesterséges viszonyok között rendszeres halászatot. Erről a területről mintegy 15,000 métermázsa elsőrendű piaci anyag kerül eladásra körülbelül 2 millió korona értékben. Haladást mutat a közvizek gondozása is. összesen 79 halászati társulat működik az országban 273,691 kat. hold vízterületen. A pisztrán hegyi vizek népesitésére 1911-ik óv folyamán 11 helyen létesítettek uj költőtelepet, amelyekkel együtt összesen 175 ilyen telep működik az országban. A közvizek rendszeres müvelését a földmivelésügyi kormány a legmesszehbmenőleg támogatta. Erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Tenyészanyagból pedig 57.500,000 darab megtermékenyített süllőikrát, 2.900,000 darab megtermékenyített közönséges pisztrángikrát, 2 millió 30 ezer darab megtermékenyített szivárványos és más písztrángikrát, 300,000 darab pontyivadékot, 47,000 darab rákivadékot és 46 pár tenyészpontyot osztott ki. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Péntek: Szünet. Szombat Á hűtlenség iskolája, vígjáték. (Bemutató, páros 3/s.) Vasárnap délután Az aranylakodalom, látványos szinmü. — Este Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Bérletszünet.) Hétfő délután Felhő Klári, népszínmű. — Este Leányvásár, operett (Bérletszünet.) Kedd A hűtlenség iskolája, vígjáték. (Páratlan '/a.) Szerda A hűtlenség iskolája, vígjáték. (Páros '/s.) Csütörtök Báránykák, operett. (Bemutató, páratlan 3/3.) Péntek Báránykák, operett. (Páros V»-) Szombat Báránykák, operett. (Páratlan */»•) Vasárnap Báránykák, operett. (Bérletszünet.) * A császár darabja. Minden különösebb meglepetés nélkül vegyük tudomásul, hogy Vilmos császár darabot irt, amely nemsokára szinre kerül. A párisi Excelsior jelenti ezt a legújabb szenzációt a mindenféle ambícióktól áthatott német imperatorról. A da' rab cime: A család s benne a császár az apai hatalom és a családi élet tisztasága mellett száll sikra. Mellesleg azonban kifejti eszméit az európai politikára vonatkozólag. A munka nagyban tart a potsdami színházban, ahol ezt a nevezetes drámai müvet bemutatják. Szerelem a Lipótvárosban. — Maggerg Lola: ifjabb Lánczg Leó. — (Saját tudósitónktól.) Két érdekes szenzációja volt a legutóbbi napokban a Lipótvárosnak. Jobban mondva hjírom, mert az egyik kettőnek is beillett: kétszer lehetett róla beszélni. A kettős szenzáció megyeri Megyery Lolának özvegy Beretvás Endrénének Wahrmann René leányának eljegyzése Charles. de Fontenay vicomte-tal, a budapesti francia nagykövet fiával. Elbájolóan szép kis idillről beszéltek akkoriban, tátrai kalandról; amely megelőzte az eljegyzést, bobsleighről a hozzátartozó felborulással s hasonló neo-romantikus dolgokról. Azután következett a másik szenzáció: az eljegyzés hirtelen, vagy amint mondani szokták, az utolsó pillanatban felbomlott. Ezaz egyik. A másik pedig, hegy ifjabb Lánczy Leo, a nemrég elhunyt Lánczy Gyula egyetemi tanár fia s Lánczy Leo unokaöccse mellbelőtte magát. Ez a két eredeti lipótvárosi szenzáció. Az okok: Megyery Lola eljegyzése azért bomlott fel, mert kiderült, hogy vicomte Fontenay ugyan Fontenay, de annál kevésbé vicomte. Állítólag elfelejtette cimét nemrég, a nemességek érvényesítésénél a francia kormánynál bejelenteni s ezért a vicomte cimet immár nem használhatja jogosultan. A megyeri Krausz-család pedig idestova negyedszázados nemességre tekinthet vissza s igy nem adhatja oda leányát egy közönséges Pontenaynak. A Lánczy fia öngyilkosságinak oka: ki beszél egyáltalán arról, hogy a Lánczy-fe'tr-k öngyilkosságot követett el! Hát követhet el egy Lánczy-fiu öngyilkosságot! Egy Lánczyfiut legfölebb fegyver tisztogatáso közben érhet véletlen haleset. Igy a nagyközönség megnyugodott, a kedélyek lecsillapodtak s a világ forgott tovább keserű levében. Hátra volt azonban még a felebbezési fórum. A felebbezósi fórum Lipóciában a konkurensekből, vagy a