Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-05 / 80. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. á'nrilis 5. értelmében a minisztert terheli. Az által, hogy a miniszterelnök a felség egy olyan leiratát ellenjegyezte, amely nem az ő tanácsára, hanem a király spontán elhatározására jött létre, ne«m hogy nem bujt ki a felelősség terhe alól, hanem a nemzet nagy érdekei előtt meghajolva, egy olyan felelősséget vállalt magára, amely férfias elhatározást, sőt áldozatkészséget igényel. Ez egy olyan tiszteletreméltó és hazafias tett volt, amely előtt meghajoltak .a nemes ellentelek is és amellyel szemben el kell hallgatnia minden pártpolitikai érdeknek. A kormány emelt fővel állhatott a törvényhozás elé és annak többsége lelkesedéssel megadta a felmentvényt. És a miniszterelnök mai beszédében jogos önérzettel mondhatta, hogy a királyt és a hazát hiven szolgálta. Városok adósságlevelei. (Saját tudósítónktól.) Nem uj tervük a nagyobb magyar városoknak, hogy adósságaik rendezésére kölcsönkötvénykibocsátási jogot kapjanak a pénzügyminisztertől. Igy Nagyvárad már régen megkísérelte, hogy elnyerje a kölcsönkötvény kibocsátási jogát, de nem eredménynyel. Tegnap másik magyar város járt pórul a kötvénykibocsátási álmokkal. Az történt, hogy a pénzügyminiszter tegnap leintette Aradnak azt a tervét, hogy adósságainak rendezésére városi kötvényeket bocsásson ki —amiint azt Pozsony, Zágráb és Fiume a törvényhozás engedelmével tették. A miniszter utal a jelenlegi kedvezőtlen pénzviszonyokra és arra, hogy e kötvénykibocsátás a közhitel érdekeibe ütközik. Ami a jelenlegi pénzviszonyokat illeti, ebbe feltétlenül igaza van a pénzügyminiszternek. Olyan időkben érkezett meg a miniszter rendelete amikor a legkisebb összegű uj kölcsön „elhelyezése" is nehézségekbe ütközik. Hanem a „jelenlegi" pénzviszonyok — Mondja, Czeke, olvasta már az uj rangsor-kimutatást? — Nem, igazgató ur. Délután rögtön el fogom olvasni. — Nézze. Dr Ormosi felcsapta egy helyen a füzetet és a baloldali lapon Czeke Samu nevére mulatott. — Igen, kérem alássan — mondta Czeke "kissé bizonytalanul. Azonban a kollégák, akik a „rangsorkimutatás" szóra mind gyorsan odasereglettek,, rögtön látták, miről van szó. ők mind kívülről tudták a rangsort. Ők, ha valahol meghalt egy tanár, annak nevét két piros vonallal gondosan áthúzták a füzetben. Most általános felháborodás tört ki közöttük. — Nyolc helylyel hátrább tették Czekét. Sőt tulajdonképen kilenccel. Hallatlan. Miért? Ez rávall a minisztériumra. Ilyen igazságtalaánsg. Egy, sőt talárt két év veszteséget jelenthet. Arculcsapása a törvénynek. Hallatlan igazságtalanság. Ilyen kiáltások hallatszottak össze-vissza és a tanári szobában valósággal forró lett a levegő az izgalomtól. Dr Ormosi igazgató ur előkelő nyugalommal várta ki a hatást. Czeke Samu szívdobogást kapott. — De talán csak nyomdahiba? — jegyezte meg a matematika tanára. — Nyomdahiba, a fenét! — kiáltotta a nem voltak ilyenek amikor több magyar város köztük Szeged is, a kötvénykibocsátás tervével kezdett foglalkozni s ha a városok a kötvényeket tényleg kibocsátanak, bizonyos, hogy arra legkevésbbé se olyan időpontot fognak választani, mint aminők, a kölcsön viszonyok tekintetében a mostaniak. Mindenesetre komolyabb rész az, amelyben kétségen kivül arra céloz, hogy a városi kötvények alkalmasak lennének arra, hogy a közhitelt csökkentsék. A városi kötvényeket természetesen túlnyomó részben a külföldön kellene elhelyezni, ahol azok konkurrensei lennének az eddigi magyar címleteknek, áz államkötvényeknek, az eddigi városi kötvényeknek és a pénzintézetek zálogleveleinek.— Ez fontosabb érv, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a koronajáradék árfolyama néhány év alatt 92.50-ről 88.70, sőt annál is lejebb szállott s jeles közgazdák /és pénzügytudósok mindezideig hiába kerestek módot arra, hogy az államadósság e fontos papirjának árfolyamcsökkenését megakadályozzák. Azonban figyelembe kell venni valamit. A városok a maguk adósságait többnyire községi kötvények alakjában veszik át, amelyet a kölcsönt nyerő pénzintézet bocsát ki, ugyanolyan módon, mint ahogy a záloglevélkibocsátó intézetek a jelzálogkölcsönöket aZ ingatlanok fedezete mellett kiadott záloglevelekben adják ki. A városok által kibocsátott kötvények tehát csak uj tipust jelentenek, de a lényegben alig szaporítanák a címletek mennyiségét, amennyiben azok a forgalomban csa!k helyettesítenék a bankok községi kötvényeit, tehát a valóságban nem nagy mértékben növelnék az ország passzivitását. Ami a városok által megszívlelendő, az már inkább lehet akadálya a kötvénykibocsátásnak. Hogy a város nehezebben helyezi el a kötvényeit, mint egy üzleti vállalkozás és válságok idején nem tudja ugy fölvenni, visszavásárolni azokat, mint amazok. De ha ez leküzdhetetlen akadály lenne, akmagyar tanár. — Ismerjük a minisztériumotValakit előbbre akartak juttatni. Nepotizmus. Hát Süly Géza nem ugy járt? Hogy elnyomták, mert féltékenyek voltak a tehetségére. Hát velem nem ugy akartak tenni a cikkeimért? Itt senyvednék én, vidéken? Az igazgató ur végül különös, bizalmas szemhunyorítással fordult Czekéhez: — Mondja, nincs magának valami ellensége a minisztériumban? Czeke Samu szédült. — Én-én-nekem? Nem ismerek senkit. Én nem tudom. Az igazgató ur titokzatosan mosolygott. — Azt sohse lehet tudni. Különben ne féljen. Mindenesetre megfolyamodjuk a dolgot. Jöjjön be óra után az irodába. Már majdnem féltizenegy volt, mikor Czeke belépett a negyedik osztályba. A fiuk csodálkozva, fürkésző kiváncsisággal néztek rá és csendesebbek voltak, mint máskor. Czekét különös, magaérző izgalom fogta el. Hangosabban és kurtábban beszélt, sőt óra végén egy fiút csekély okért kiutasított az osztályból. Otthon beereszkedvén a karosszékbe, azt mondta a feleségének: — Cecilia. — Az asszony rögtön letette a tányérokat. — Cecilia, nem kis feladat tanárnak lenni. Felelősségteljes kötelesség. És mégis igazságtalanság éri az embert. Tűkor a fővárosnak se lenne módjában kötvényeket kiadni, amit pedig nagy mértékben tesz, nem szólva Pozsony, Zágráb' és Fűiméről amelyek e missziója, tudtunkkal, nem vallott kudarcot. A városok kötvénykibocsátása — mondjuk meg az igazi nevén — a városokat anyagi tekintetben kiszabadítaná a nagybankok gyámsága alól, amit azok, a tapasztalatok szerint nagyon drágán szoktak megfizetni. Különösen bankkartelok virulása idején. Ha a városok évente azt megtakaríthatnák amibe ez a gyámság kerül, lényegesen csökkenne a városok évi közterhe és ép e révén csökkenne a nagy eladósodottság, a melynek egyik kritériuma: a városok magas pótadója. A pénzügyminiszter aggodalmai tiszteletreméltóak és kizárják annak föltevését, mintha a miniszter a városok hitelezőinek, a nagybankok üzleti érdekeit védené. De az aggodalmak mégis túlzottak. A külföldi tőke már nemcsak a fővárost ismeri, hanem tud arról, hogy Magyarországnak Budapesten kivül nagy, érős ipari centrumai vannak. Ismeri ezt annak révén hogy a vidéki városokba elmegy gyárakat, vállalatokat létesíteni. S ha az ipari tőke megfelelőnek tartja a befektetés tekintetében a vidéki városokat, akkor bizonyára megtalálja a vidéki városok a pupilláris címletekben való elhelyezést kereső tőkének is. A „jelenlegi viszonyok között' — hogy visszatérjünk a pénzügyminiszter utalására, csakugyan nincs egyéb hátra Arad városp. számára, mint hogy a város tudomásul vegye a pénzügyminiszter leiratát. Legalább is rosszul festene ép ma kötvénykibocsátásról beszélni, amikor a jelzálogbankok az építési hiteleket is korlátozzák ép a záloglevelek visszaözönlésétől tartva. Hanem derülhetnek még kedvezőbb sugarak a pénzpiacra, jobb hangulat a külföldi tőkében s akkor a városoknak,. köztük Szegednek is alkalma lesz újra elővenni ezt az ügyet és kérni a maga részére azt a módot és jogot, amellyel mosdod-e, hogy nyolc, sőt tulajdonképen kilenc helylyel hátrább tettek a rangsorban. Valami ellenségem, lehet a minisztériumban. Sülyi Gézával is igy tettek. Féltékenyek voltak a tehetségére. Az asszony csodálattal vegyes félelemmel tekintett urára. — Borzasztó. Ellenséged van a minisztériumban. Én mindig gondoltam, hogy nem fizetik meg eléggé a te munkádat. Czeke Samu egész délután és egész este karbafont kezekkel járkált szobájában. A gyakorlatokat sem javította ki. Karbafont kezekkel járkált, alig látható szőke szemöldöke mély ráncba húzódott össze. Tehát vele igaz-ságtalanság történik. Neki ellenségei vannak. Agyában homályos és határozatlan kétkedés bontakozott ki lassan, mint egy misztikus, sötét virág. Talán nem minden ugy van rendben, ahogy van? Vacsoránál a felesége azt mondta: — Fröhlichné már régebben hallotta, hogy • neked nagy ellenségeid vannak a minisztériumban. Derkainé azt mondta, hogy az ő urának is. Az ő urát is elnyomják. Azért nem került be a kaszinó-választmányba. — Engem nem is jelöltek. — Mondta Czeke lassú elmerült hangon. Husz év ftta először jutott ez eszébe. Mikor behozták az ételt, Czeke homlokáról egy pillanatra lesimült a ránc. De ezt rög-