Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-04 / 79. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 április 4. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Csütörtök A kém, szinmü. (A Góth-pár vendégjátékával, bérletszünet.) Péntek: Szünet. Szombat A hűtlenség iskolája, vigjáték. (Bemutató, páros 3/3.) Vasárnap délután Az aranylakodalom, látványos szinmü. — Este Az ártatlan Zsuzsi, operett. (Bérletszünet.) Hétfő délután Felhő Klári, népszinmü. — Este Leányvásár, operett (Bérletszünet.) Kedd A hűtlenség iskolája, vigjáték. (Páratlan vo Szerda A hűtlenség iskolája, vigjáték. (Páros 'Is.) Csütörtök Báránykák, operett. (Bemutató, páratlan 3/s.) Péntek Báránykák, operett. (Páros 1ls.) Szombat Báránykák, operett. (Páratlan 2/3.) Vasárnap Báránykák, operett. (Bérletszünet.) A berlini sajtó az uj magyar drámákról. (Saját tudósítónktól.) A Berliner Tageblatt, az első német napilap, a világ egyik legkiválóbb sajtóorgánuma legutóbbi számában tárcát közöl az uj magyar drámákról: Szomory Dezső: Györgyike drága gyermekéről, Biró Lajos Rablólovagjáról s Lengyel Menyhért Cárnőjéről. A tárca irója a következőket irja a bevezetésben: „Önök, ugyebár, természetesnek találják, ha ezen a helyen az ujabb magyar drámákat ismertetjük . . ." Ebben a mondatban összesűrítve van a magyar drámairodalom fejlődésének nagyszerű megnyilatkozása. Alig egy évtizeddel azelőtt még a legtapintatosabb fölfogás sem beszélhetett magyar dráma külföldi sikeréről. Ennyi értéket — a német, francia és angol drámairodalommal való versengésben — senki nem föltételezhetett. A külföldön már kialakult a dráma nagyszerűsége és imponáló ereje. Uralták a színpadainkat, magyar szerző, magyar színpadon csak kivételes alkalommal juthatott szóhoz. Akkor is holmi lesajnáló gesztussal fogadta a szinház és kritika. Ebbe a sivárságba aztán hirtelen, frappáns erővel beléhasitott a várt és sóvárgott uj magyár dráma. Bródy Sándor Tanitónője nyomán uj csapásra vágott a magyar dráma és diadalmas sikerek jelezték a magyar drámának, mint abszolút művészi értéknek a megszületését. A siker hire külföldre is eljutott. Magyar dráma — ez valami ismeretlen fogalom volt a nyugat színházaiban. Direktorok, impreszszáriók csupa kiváncsiságból ellátogattak a magyar fővárosba. És az uj magyar dráma kitűnő ekszportnak bizonyult. A Tanítónő nagy sikerrel szinrekerült Berlinben. Fölfedezték az évtizedekig hiába kutatott értékét. Megindult a magyar dráma diadalútja — megsziüeltett a magyar zseni: Molnár Ferenc Biró Lajos, Lengyel Menybért, mint ünnepelt irók bevonultak a magyar színpadokra és a főváros színházaiban szuverén hatalom lett a magyar dráma. Ez a csodás föllendülés megtermékenyítette a magyar irodalmat. A külföldi színpadokon otthonossá vált a magyar dráma. A Tanítónő után az Ördög, a Tájfun, a Testőr világhírűvé emelték a magyar dráma sikerét. Az Ördög és Tájfun bejárta a világ majd minden valamirevaló színpadát. A Tájfun Berlinben például több, mint kétszáz előadást ért meg. Most már ott tartunk, ha egy-egy ismertebb magyar iró darabját bemutatják Budapesten, a nagyobb külföldi színházak igazgatói nem hiányoznak a premierről. És ha jó a darab, magukkal viszik. A pesti bemutató után alig egy-két hónapra már külföldön bókolnak a magyar drámának. Igy történt a Györgyikével, Rablólovagga! és a Cárnővel is. A bécsi és a német színpadok már megszerezték előadásra és máris: a bemutatások előtt a legelső lapok ismertetik a magyar színdarabokat. * Aesopus. Rákosi Jenő vígjátékát tudvalevőleg a legjobb magyar vígjátéknak keresztelték el, igazán humoros érzékkel. Na és a magyar iskolákban igy is tanítják, aminthogy Bánk bán is mindörökké ámen megmarad a legjobb magyar tragédiának. Igazán be lehetne bizonyítani már, hogy Aesopus nem is vigjáték, — de ez a darab bizonyitásra is szomorú anyag volna. ÁJshakespearei szótár az egész: Shakespeare szellemében készült, a brittóriás, sőt magyar óriás szelleme nélkül; semimi perspektíva; semmi lira; semmi drámai cselekvés; semmi színpadi helyzet legalább. Na és a nyelvezet, a kifejező ár és dagály. Például I. felvonás 2. szin: Erota: Bocsánat jó anyám, ez nőnemű: Himvarrds ez az unalom halvány És egyszínű, kopott vásznán. Vagy: „A pikkelyes, vad szörnyeteg Vért és tüzet okádva Irtóztató fulánkos farkát Nagy karikába hányja." Avagy (IV. felvonás 1. szin.) Alk (olvas.) Zümmög a zúzmara, zirg, (zörg, zug, zuhog a zivatar zaj; Zűrzavarosban zudul zagyva zilált zu(hatag. A fuvolya sir ri, s a pásztor zöngi a (holdnak: „Macsk' egeret kikapar, jöszte karomba (hamar!" Ám zöngötte a holdnak, értvén Zellit (alatta, Zellit ahold ki alatt isteni drága falat. íme, néhány jellemző sor a fenséges vígjátékból s a fenséges magyar nyelvből? És Rákosi előtt Vörösmarty merte megirni Csongor és Tündéjét s más "drámai erejű munkáit, — Arany mert magyarul balladákat és elbeszéléseket leírni, — Petőfi olyan magyarnyelvű, drámai dolgot alkotott, mint az Apostol, — sőt Vörösmarty, Arany és Petőfi Shakespeareből is mertek forditani magyarra munkákat, erős, nagyszerű, hajlékony, csodás zengésű és diadalmas magyar nyelven! S mindnyájan — Rákosi előtt! És akkor jönnek honfiak, mint kritikusok és kinevezik Aesopust a legjobb magyar vígjátéknak, — mindez olyan isteni színjáték, hogy külön darabot kellene belőle irni. — A szegedi előadás igazán stílszerű volt a vígjátékhoz. A sivárság, az unalom már ásitani se mert, különben elnyelte Volna talán a színpadot. Hanem a nivót nem. Mert nem is volt. Ezek az istenáldotta nagy színművészek még csak beszélni se tudnak. Se prózát, hát még verset. Pláne ilyen kinrimes dagályokat. Még a szerepeket se tanulták meg. Ma még a sugó se tudta a szerepét. És igazuk volt. Ez a darab nem lehet szinészi föladat. * Fodor Ella sikere. Fodor Ella, a szegedi szinház volt művésznője temesvári sikereiről már több izben megemlékeztünk. A temesvári sajtó minden lehető alkalommal méltatja ragyogó tehetségét és nagykvalitásu színjátszói képességét. A napokban újból föltűnő sikere volt Fodor Ellának. Beregi Oszkár, a Nemzeti Szinház kiváló művésze vendégszerepelt a Romeo és Julidban. Shekespeare e fönséges tragédiájában Szegeden is emlékezetes, forró sikere volt a művésznőnek. A temesvári sikere annál értékesebb, mert olyan művész volt a partnere, mint Beregi Oszkár. A közönség, különösen percekig ünnepelte gyönyörűséges alakításáért. A temesvári lapok a következő kritikákban méltatják a szereplését: Délmagyarországi Közlöny: Júliát Fodor Ella játszotta átgondolt nemes és nagy invenciótól sugalt alakitást nyújtva. A két címszerep művészei mesteri együttest hoztak szinre és a klasszikus szöveg kötött nehézségeit nagy könnyedséggel küzdötték le. Neue Tentesvarer Zeitung: A műélvezethez nagyban hozzájárult Fodor Ella szereplése. Gyönyörűen, megkapó drámai erővel játszott. Gyönyörű Júlia volt és különösen a haldoklási jelenetében volt nagy sikere. Südungarische Reform: Fodor Ella dicsekedhetik, hogy méltó partnere volt Bereginek. Különösen föltűnt a harmadik fölvonás nagy jelenetében. Temesvárer Zeitung: Ideálisan szép Júlia volt Fodor Ella kisasszony. * Három újdonság. Budapesten a Magyar Szinház igazgatósága az idei évad hátralevő újdonságainak sorrendjét, anélkül, hogy a bemutatóelőadások napjait ez idő szerint meg tudná határozni, a következőképen állapította meg: 1. Shaw-est: szinrekerül A Végzet embere és Blanco Poshet elárusitása cimü két Shaw-komédia. 2. Xanthó, Jean Richepin szerelmi komédiája, amelyhez Xayier Le Roux, a nagy szimfonikus irt kisérő zenét. 3. A csók-szanatórium, énekes és táncos bohóság, amely az idő óta, hogy a Magyar Szinház drámai színházzá alakult át, a drámában kipróbált személyzetnek első ilyenfajta próbálkozása ás egyszersmind a szinház ezidei utolsó bemutatója is lesz. * Wedekind sikere. A bécsi Deutsches Volkstheater foyerjában olvasta fel Frank Wedekind „Franciska" cimü mysteriumát. Franciska a női Faust, kit a világ mélységin, szennyen és fenkölt élményeken keresztül vezet egy emberbe bujt sátán, Veit Kunz, ki száz alakban jelenik meg neki: donjuanként és hidegen számitó üzletember képében, mint impresszárió és költő, színészként és bűvész alakjában. Nagyon emberi és meglepő, hogy Franciska a sok förtelmes kaland után az anyaság csodájában megtisztul és megszabadul. Wedekind e müve nem befejezett remekmű, hanem nagyszabású vázlat. A költő maga olvasta föl darabját, melyhez megjegyzéseket és magyarázatokat fűzött. A közönség egy része elfáradt a bonyolult műtől, másik része azonban végig megtartotta érdeklődését és meleg tetszésnyilvánításokban részesítette a szerzőt. §Cét szoba, előszoba, esetleg garzon lakást keresek azonnal. Ajánlatokat a kiadóhivatalba kérek I