Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-18 / 90. szám

1912 ánrilis 18. lye a négy városnak a vonalába esik. Ugyebár? A finom, szőke vezérkari százados mosolygott,, vállat vont és nem szólt semmit. Többet nem mondhatott ő sem, mint közvetlen feljebbvalója: Schemua altábornagy. A hadsegéd csak nem tudhat többet, mint a vezérkari főnök! Amint a vezérkari főnök terveiről és szándékáról kellőképen informált forrásból értesülünk, a királygyakorlat vázlatos terveit már megállapította Schemua Balázs. A gyakorlat terepe Csongrád, Csanád, Araid, Ternes és K r a ss ó-Sz ö r é n yme gyéklbe n lesz. A déli sereg Krassószörény felől, az északi Szeged irányából vonul föl és a döntő öszszecsapások valahol Nagylak tájékán lesznek. Ennek a gyakorlat-központnak közélében lesz a trónörökös főhadiszállása, tehát minden valószínűség szerint Mezőhegyesen. A közös hadsereg vezérkari főnöke kedden Krassószörényt járta be automobilján. Schemua Balázs altábornagy, vezérkari főnök, szerdán reggel Lúgoson, ahol szalonkocsija várta, szállt föl a gyorsvonatba és Szegeden át Bécsbe utazott. Vele ment Langer Rudolf altábornagy, a vezérkari főnök helyettese is, aki szintén résztvett az egész körúton. A vezérkari főnök utazása után most már befejezett tény, hogy a hadgyakorlatok Krassószörény- és Temesmegyében kezdődnek s folyton az Aliföld felé terelve MakóMezőhegyes—'Hódmezővásárhely és Szeged körül megvivandó döntő ütközetekkel fejeződnek be. Ez a vidék — mondják a beavatottak — rendkívül hasonlít Észak-Olaszország lapályos részeihez. Az előviz és Ferenc • nádor csatornáknak igen nagy szerepe jut a két fél hadmozdulatainak megállapításánál. Augusztus 6-ikán kezdődik meg a nagygyakorlat Krassószörény- és Temesmegyékben s folyton az Alföld felé terelve, szeptember 12. 13. és 14-ikén iMakó környékén vívatnak meg a döntő ütközetek, amelyeket már maga a trónörökös vezet. A Khuen-kormány lemondását elfogadta a király. — Elnapolják a Ház üléseit. — (Saját tudósítónktól.) Héderváry gróf ma benyutotta a királynak a kormány lemondását, amelyet a király elfogadott és kegyesen elbúcsúzott Héderváry tói. Az első félhivatalos jelentés, amely a kihallgatásáról szól, ezt mondta: Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délelőtt Vértessy államtitkár jelentését fogadta. Azután Wickenburg gróf közös külügymrniszteriumi osztályfő jelent meg nála rövid látogatásra. Féltizenkettőkor Héderváry gróf Schönbrunnba hajtatott, ahol őfelsége pontban délben magánkihallgatáson fogadta. A miniszterelnök, aki a kihallgatáson benyújtotta a kormány lemondását. Később érkezett a lemondás elfogadásáról szóló félhivatalos jelentés, * amely ezt újságolja: Héderváry gróf kihallgatása egy óra hosszat tartott. Félkettőkor Héderváry gróf visszatért a bankgassei magyar palotába. A kihallgatás eredményéről a Budapesti Tudósító illetékes helyen a következő közleményt kapta: Héderváry gróf ma a királynak átnyújtotta a kormány lemondását, őfelsége a kormány lemondó kérvényét elfogadta. A Í)£EMAQYAR0RSZÁQ király méltányolva azokat az okokat, a melyek a kormányt lemondásának beadására késztették, Hédervárytól kegyesen elbúcsúzott. Vezető politikusoknak a királyhoz való meghívása alkalmasint csak egy-két nap múlva történik meg. A miniszterelnök még a délután folyamán visszatért Budapestre. A miniszterelnök a csütörtöki nap folyamán a képviselőházban bejelenti a kormány lemondását és egyúttal azt a kérést intézi a Házhoz, hogy az uj kormány kinevezéséig napolja el üléseit. Valószínűleg csütörtökön jelenti be a kormány lemondását a főrendiházban is. Khuen-Héderváry gróf ma délután 5 órakor indult el Bécsből Budapestre. A mint megérkezett, azonnal a budai miniszterelnöki palotába hajtatott, ahol Tisza István gróf és Lukács László miniszter várták. Khuen közölte Tiszával és Lukácscsal, hogy beadta a kormány lemondását és hogy őfelsége elfogadta azt. Ugyancsak közölte azt is, hogy Lukács Lászlót ajánlotta utódjául kinevezésre. Lukács László még ma éjjel elutazott Bécsbe és csütörtökön kihallgatáson jelenik meg a király előtt. Bécsi és budapesti körökben bizonyosra veszik, hogy a király Lukács Lászlót nevezi ki miniszterelnökké. A Khuen-kabinet tagjai ma aláírták a lemondó-levelet. Bécsből telefonálja tudósítónk: A Neues Wiener Tagblatt a kihallgatásról és a kormány lemondásának következményeiről ezt ujságolja: Héderváry gróf értésére adta a királynak, hogy minden körülmények között ragaszkodik lemondásához és meg akar válni hivatalától. Ezt az elhatározását azzal okolta meg, hogy bárki más könnyebben intézheti el az Auffenberg-ügyet. Utódjául Lukács Lászlót ajánlotta, de csak a legközelebbi kihallgatáson fog eldőlni, vájjon Lukács ezt a megbízást elfogadja-e. A delegációkat csak az uj magyar kormány kinevezése után fogják összehívni. A szombatra kitűzött közös miniszteri tanácskozás elmarad. A politikai válsággal összefüggésben van a horvát politika is. Horvátországban a kivételes állapotot meg fogják szüntetni, mihelyt az uj magyar kormányt kinevezik. Cuvaj királyi biztost fölmentik hivatalától és uj bánt fognak kinevezni. Hatalmak a bekért. Konstantinápolyból jelentik: Hir szerint Aszirn bég külügyminiszter kijelentette a hatalmak képviselőinek, hogy válaszát a szultán hozzájárulásának megnyerése után fogja közölni. Hir szerint a porta egy hét alatt fogja válaszát megadni. Közben a holnap iölolvasásra kerülő trónbeszéd fog a helyzet megvilágításához fa hozzájárulni. A lapok barátságosan fejtegetik a hatalmak lépését. Kijelentik azonban, hogy a béke csak az anneksziós dekrétum visszavonásával lehetséges. Ujabb részletek a világ legnagyobb hajókatasztrófájáról (Saját tudósítónktól.) Két nappal ezelőtt még hatalmas, gőgös uszó város volt a Titanic, amelyet a „Tenger urának" „Hullámok Zsarnokának" keresztelhettek el, amikor negyvenezer tonnás teste, rajta harmadfélezer lélekkel és kincsek százmillióival megindult, hogy amint mondani szokták: mély barázdával szántsa át a Óceán lenyűgözött hátát. Ma egy jajkiáltást jelent a szó: Titanic. Sebesebben röpül végig az egész világon, mint amilyen sebesen a „Titanic" első indulása helyétől örök Ivégáílomálsára megérkezett. Ma neve egy borzalmas szerencsétlenségnek, egy irtózatos, gyilkos kudarcnak, egy katasztrofális erejében felejthetetlen bukásnak. Szivet dermesztő tragédia! Gyásza az egész világnak, az egész megrettent, összezsugorított, megalázott emberiségnek, amelynek géniusza hiába alkotja meg a kultura számára a legcsodálatosabb remekmüveket. A titokzatosan uralkodó végzet egy lehellete kell csak, s oida van emberi agyvelők ragyogó tudásának nagyszerű eredménye, száz és száz millió érték, s ami a leggyötrelmesebb, földi teremtmények kintól eltorzult holttestének hullámsírjában a mi életünk jelentőségébe vetett büszke hitünk. Nyolcezer méter mélyen ott hever örökre elveszetten a Titanic s hiába fordulunk gyerekes, romantikus sóvárgással arra Amerika felé, hogy mindez a gyász és pusztulás csak egy válogatottan gonosz álom, fojtó lidércnyomás s a sziklaterhet a mellünkről egy jótékony kis jelentés, egy gyönyörűséges cáfolat, hogy semmi, semmi sem történt. És jönnek helyette a táviratok, tömegesen az ujak, hogy minden megtörtént, több, mint amennyit eddig tudtunk már s a Titanic, melynek első útjára, mint kivételes élvezetre már egy év előtt előjegyezték magukat nagy pénzű turisták, hogy a legborzasztóbb halállal jegyezzék el magukat, több mint másfélezer emberrel már csak a múlté. Mondják, hogy amerikai szórakozók tiz nappal ezelőtt direkt azért érkeztek meg Angliába, hogy rögtön visszafordulhassanak a Titanicon, mikor először szeli át az Óceánt. És nem tértek vissza többé egy nagy impresszióval gazdagabban dus amerikai otthonukba. Aki egy felejthetetlenül gyilkos tapasztalattal kikerülte most a hullámsír hidegségét, azt most viszi a Kárpáthia Newyork felé. Ez a nemes hivatáshoz jutott gőzös csak csütörtökön vagy pénteken érkezik oda. Akik a gyász és a rémület mellett ráérnek, találgatják: mi lehetett oka és magyarázata a katasztrófának, a pusztulásba való belerohanásnak? És megadják a feleletet. A rohanás. Rekordot akart teremteni a Titanic, diadalmas uj számot iktatni a gyorsaság statisztikájába. Hétmérföldes erővel rohanni át az oceánon. Ez a mámor, a sebességnek ez az őrülete bontotta meg szeren-1 csétlen kapitánya agyát, ugy hogy vigyázni is elfelejtett. Nem nézni se jobbra, se balra,