Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-16 / 88. szám

1912 április 16. DÉLMAGYARORSZÁG 3 vaslatát, mire Kállay Tamás bocsánatot kért a Háztól. (Az összeférhetetlenségi zsűri.) Hosszú szünet következett ezután, melynek elteltével kisorsolták a Széchenyi Emil gróf összeférhetetlenségi ügyében Ítélkező zsűrit; ennek rendes tagja lett: Nehrebeczky György, Sághy Gyula, Markhót Aladár, Gál Sándor, Batthyány Tivadar, Désy Zoltán, Barta ödön, Pap Géza, Latinovics Pál, Melczer Vilmos, Zsilinszky Mihály, Vojnits István báró, pót­tagjai Sándor János, Lukács György ós Már­kus József. A jegyzőkönyvnek erre vonatkozó részét nyomban hitelesítették, a kisorsoltak letették az esküt, az elnök felszólította őket, hogy nyomban üljenek össze s ezzel az ülés ne­gyedkettőkor véget ért. ^ . ' ^ • aj Schemua vezérkari fönök Szegeden. — fl délvidéki hadgyakorlatok. — (Saját tudósitónktól.) Vasárnap délelőtt 11 óra 43 perckor érkezett meg Szegedre Schemua Balázs, verzérkari főnök és 'kísé­rete. A vezérkari főnök érkezése már előre be voJt jelentve a szegedi állomáson, ahol az előre érkezett két vezérkari százados és a szegedi helyőrség kirendelt tisztjei várták a vezérkari főnököt. A terepszemlére érkezett vezérkari főnököt, utazása céljára való te­kintettel nem fogadták hivatalosan. Schemua Balázs vezérkari főnök és kisé­rete megérkezésük után ebédhez ültek az ál­lomási vendéglőben, ahonnan két automobi­lon a várost és a környéket szemlélték meg. Este a Tisza éttermében voltak az illusztris vendégek, ahonnan a korai vacsora után au­tomobilon utaztak Mezőhegyesre, ahonnan egész Lúgosig gépkocsiznak, hogy meg-(J szemléljék az őszi gyakorlatok szinterét. Az őszi nagygyakorlatok sorsára nézve már megtörtént a végleges döntés. Most már bizonyos, hogy a nagy gyakorlatok Cson­grád-, Csanád-' Js Aradmegyék területén lesznek. A főhadiszállás Mezőhegyesen lesz. A Tisza vonalának védelme és megtáma­dása lesz a nagy hadgyakorlat föltétele. Résztvett a hadgyakorlaton a budapesti 4., a temesvári 7., a nagyszebeni 12. hadtest, a szegedi 2., a budapesti 1. és a kolozsvári 6. honvédkerület minden csapatteste. Nagyfontosságot ad az idei n'agygyakor­latoknak az a körülmény, hogy Schemua Ba­lázs vezérkari főnök ezúttal fog levizsgázni nagyfontosságú uj pozíciójában, amelyben •födje, hötzendorfi Conrád Ferenc altá­b&rnagv oly rövid ideig maradhatott. A ter*p megválasztásában nagy körültekintést tanúsított Schemua vezérkari főnök, mert a monarchia változatos földrajzi viszonyainak legjobban megfelelő azt a területet kereste ki, amely igen hasonlít Észak-Olaszország­ra. Schemua altábornagy különben a vidékei jól ismeri, mert mint csapattiszt itt is szol­gált. Ennek ellenéi® « vezérkari főnök most újból a legrészletesebben beutazza a hadgya­korlat területét, hogy az utak minőségéről, a vasúti közlekedésről meggyőződést szerez­zen és igy szerzett személyes tapasztalatai alapján határozza meg a hadműveletek le­hetséges mozdulatait és föltevéseit. Legnagyobb érdekessége lesz a nagygya­korlatoknak, hogy azt Ferenc Ferdinánd trónörökös személyesen fogja vezetni és hogy «t Vilmos pémet császár is megfogja tekinteni. Már ki is jelölték ugy a trónörö­kös, mint a német császár lakását, mely sze­rint a trónörökös Mezőhegyesen Jankovics ezredes lakásában fog lakni. Vilmos német császár szintén Mezőhegyesen, esetleg Bai­tonyán Návay Lajos kastélyában fog lakni. Vilmos német császár és Ferenc Ferdinánd trónörökös Szegedig utaznak vonaton és in­nen folytatják automobilon utjukat Mezőhe­gyes felé. A vezérkari főnökkel egyidejűleg Fel­szeghy Ferenc szegedi és Pfeiffer Gyula aradi üzletvezetők is Mezőhegyesen voltak, ahol Fábry Sándorral, az ACSEV igazgató­jával együtt vezérkari tisztekből és a vasúti és táviróezred törzstisztjeiből álló katonai bizottsággal folytattak tárgyalásokat az ál­lam/vasutak részéről teendő intézkedések megállapítására. Véglegesen Aradon állapítot­ták meg, hogy a nagygyakorlat katonai vo­natait milyen vonalakon és hogyan illesztik bele a rendes menetrendbe. Schemua Balázs vezérkari főnök tegnap több vezérkari tiszttel együtt már Makón is volt és az arad-csanádi vasutak állomásán tartott harcászati szempontból mindenre ki­terjedő vizsgálatot. Tájékoztatóul a vezérkari főnök s a tisztek egyet-mást hivatalos formában is tudomásá­ra adtak Babós Géza állomásfőnöknek. Ezekből a közlésekből is megállapítható, hogy az idei nagygyakorlatokat az eddigi szokástól eltérően nagyobbrészben sik föl­dön tartják meg. Augusztus 6-ikán kezdődik meg a nagy­gyakorlat Krassószörénymegyében s folyton az Alföld felé terelve, szeptember 13., 14. és 15-én Szeged környékén vívják meg a döntő ütközeteket, amelyeket már maga a trón­örökös vezet. Ezen a bárom napon a csanádi vasút* csak a személyszállítást bonyolíthatja le, egyéb tekintetben teljesen a hadsereg rendelkezé­sére kell állania. Mindezekből látható, Szegednek nagy sze­rep jut a nagygyakorlat rendjén, mert köz­pontja lesz a hadgyakorlat színhelyére át­futó katonai csapatszállitásoknak és vonat­járatoknak. A szegedi helyőrség csapatai természetsen mind résztvesznek a nagygya­korlatokon. Makóról még ezt jelentik késő éjjel: Sche­mua Balázs Vezérkari főnök néhány vezér­kari tiszt társaságában hétfőn újból Makóra érkezett. A vezérkari főnök az utakat szem­lélte. Hosszasabban beszélgetett Rdkossy Gyula rendőrkapitánynyal, akinél a város viszonyai iránt érdeklődött. Egy órai tartóz­kodás után kíséretével Mezőhegyesre utazott Schemua, ahol újból terepszemlét tartott. A főhadiszállást a mezőhegyesi kincstári jó­szágigazgatóság épületében tervezik. Sche­mua Balázs és a kisérő vezérkari tisztek délután auíomobilos Bécsbe indultak. A horvátok. Budapestről jelentik: Cuvaj Ede Horvát-Szlavon-Daimát országok kirá­lyi biztosa tegnap Budapestre érkezett, hogy értekezzék Héderváry Károly gróf minisz­terelnökkel. A királyi-biztos hétfőn délután hosszabb ideig tárgyalt a miniszterelnökkel. A királyi biztos valószínűleg még két-három napig Budapesten marad. A horvát képvise­lők tegnap és ma csaknem teljes számmal Budapestre érkezetek. A horvát képviselők a kormánypárthoz tartozó része ma délután értekezletet tartott, holnap pedig közös ér­tekezlet lesz, amelyen a horvát képviselők valamennyien résztvesznek. A horvát-szerb koaliicó tagjai megjelennek a képviselőház ülésén is, hogy ünnepies deklarációval tilta­kozzanak a királyi biztos kiküldése, valamint a Horvátországban uralkodó jelenlegi álla­potok ellen. A haladó párti képviselők a ma­guk részéről valószínűen szintén deklarációt fognak tenni a képviselőházban. A horvát­szerb koalícióhoz tartozó képviselők megcá­folják azt a híresztelést, mintha ők a magyar képviselőházban bárminő obstrukcióban résztvennének. A második kereskedelmi iskolát a város állítja föl. — Előterjesztést tesznek a közgyűlésnek. — (Saját tudósitónktól.) Hétfőn délután tar­totta ülését a második kereskedelmi iskola ügyében a tanács által kiküldött bizottság. Az ülés,' amelyen Szeged tanügyi életének vezetőin kivül a város társadalmi életének számottevő tagjai vettek részt azt a határo­zatot hozta, hogy javasolja a közgyűlésnek: nyissa meg, még ebben az évben a második kereskedelmi iskolát. Az intézetet a város létesítené, annak fenntartását részben állami hozzájárulással, részben pedig a tandijjöve­deJemből és városi támogatásból fedezné. Az ülésről, amelyen Lázár György dr pol­gármester elnökölt, a következő tudósításunk számol be: Gaál Endre dr tanácsos előadja az elnöki megnyitó után, hogy a második kereskedelmi iskola fölállítása tárgyában elaborátumot dolgozott ki. A kérdés előzményeit is ismer­teti és elmondja, hogy a miniszter a város­nak e tárgyban hozzá intézett feliratára azt válaszolta, hogy társadalmi erők segítésével kell fölállítani Szegeden .a második kereske­delmi iskolát. A társadalmi akció nem ve­zetet eredményre. A kereskedelmi és iparka­mara tett meg mindössze annyit, hogy az is­kola tervezetét kidolgozta. Ebből a tervezet­ből az tűnik ki, hogy az intézet tandijakhói, városi és állami hozzájárulásokból fenn lenne tartható. Javasolja: Kérje a bizottság a köz­gyűléstől, hogy a második kereskedelmi is­kolát mint községi intézetet állítsa föl, még pedig a legközelebbi iskolaévben. Javasolja, hogy a város állapitsa meg az iskola szerve­zetét, írjon föl a kereskedelmi miniszterhez a tanári fizetések kiegészítése iránt, alakítson egy igazgatótanácsot, amely az iskola ügyeit kezelje. Az iskola három — alsó, felső és középső — osztályhói állana. Az igazgató­nak 4800 korona alapfizetése, 1500 korona lak­bére, négy tanárnak egyenkint 2600 korona fizetése, 900'korona lakbére lenne, a többi óradíj alapján alkalmazná a város. Az évi kiadás 31,540 koronát tenne ki, beruházásokra 60,000 korona kellene. Tandijakból, beiratási dijakból 120 növendék után 28,400 korona bevétele lenne a városnak, az állam évi 7600, a város pedig szintén évi 7600 koronával járulna a költségekhez. Az iskola épületét természetesen a város adná. Perjéssy László melegen üdvözli az elő­adót előterjesztéséért, amelyet magáévá tesz ós javasolja, bogy azon az alapon állítsák föl az iskolát, ahogyan azt Gaál Endre dr ja­vasolta. Dobay Gyula dr arra kéri a bizottságot, hogy. a gyorsírás tanítására is vegyenek föl bizonyos összeget a költségvetésbe. Wimmer Fülöp azt indítványozza, hogy mivel az iskolát a város a saját felelősségére . állítja föl, mondják ki, bogy ebben az iskolá­ban tandíjmentességet nem adnak. Hauser Rezső Sándor, aki a második ke­reskedelmi iskola eszméjét fölvetette, elfo­gadja az előterjesztést. Utal arra, hogy roin-

Next

/
Thumbnails
Contents