Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-16 / 88. szám

260 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 április 16. den évben a tanév elején sok száz diákot nem vesznek föl a kereskedelmi iskolába, mert kevés ott a hely és épen ezért sietni kell a városi iskola fölállításával. Tóth József kijelenti, hogy a kereskedelmi iskola növendékeinek csak husz százaléka szegedi, a többi a Délvidékről kerül ide. Indítványozza, hogy egyelőre csak az első osztályt állítsák föl, mert számolni kell azzal a körülménynyel, hogy az államsegélyt 1912-re már nem kapja meg a város. Perjéssy László szerint a közgyűlés által választandó igazgatótanácsot kell megbízni a.zzal, hogy a fölállítandó osztályok számát megállapítsa. Glückstahl Lajos továbbképző tanfolyam fölállítását javasolja olyan ifjak részére, akik az intézetet már elvégezték. Hauser Rezső Sándor és Tóth József fölszólalásai után kimondotta a bizottság, hogy az előadó elaborátuma alapján javasolja a közgyűlésnek a második felsőkereskedelmi iskola fölállítását. A szabadkai törvényszék pöre Szegeden. — Megvádolt irodaigazgató. — (Saját tudósítónktól.) Országos érdeklődéssel várt pörben Ítélkezett hétfőn a szegedi törvényszék. Csikós Pál, volt szabadkai törvényszéki irnok azzial vádolta Varga László irodaigazgatót, hogy hivatalos pénzeket jogtalanul visszatart, szabálytalan módon intézkedik és alantasait üldözi. Ezt irta a szegedi ítélőtábla elnökéhez intézett fegyelmi följelentésében. A fegyelmi följelentés nem pusztán az irodaigazgató ténykedéseit körvonalazta. Az irnok egy-egy mondata mélyen belevágott a szabadkai törvényszék adminisztrációjába. Előkelő pozíciójú személyeket kínosan érinthető vádak jutottak az Ítélőtábla elnöke elé. A sok szines epizód, amelyet fölhalmozott a szabadkai törvényszék elégedetlen irnoka, az érdeklődés gyújtópontjába helyezte a pőrt. Növelte még az érdeklődést, hogy a szabadkai törvényszékről tizenhét tisztviselőt idéztek he tanúnak. Többek közt beidézték a törvényszék elnökét, egy járásbirót, telekkönyvvezetőt és még többeket. Az izgalmasnak ígérkező mai tárgyalás jelentéktelen eseménynyé zsugorodott. A bíróság mellőzte a valódiság bizonyítását, igy tehát a beidézett tanukat sem hallgatták ki. Ennek a határozatnak az az előzménye, hogy fegyelmi eljárás már volt ebben az ügyben. Az irnok följelentésére ugyanis vizsgálatot indítottak az irodaigazgató ellen. A vizsgálat valótlannak találta Csikós vádjait. Igy indult meg aztán az eljárás az irnok ellen hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége miatt. Hevessy Kálmán elnök tanácsa tárgyalta az ügyet. A vádhatóságot Harsányi Elemér dr ügyész képviselte. Csikós Pál védő nélkül jelent meg. Dekker Gyula dr törvényszéki elnök, aki tanúnak volt beidézve, nem jelent meg a tárgyaláson. Elnök ismertette a vádat, amely szerint Csikós Pál három izben megrágalmazta Varga László irodaigazgatót. 1910. junius 27-én följelentést intézett a szegedi tábla elnökéhez. amelyben súlyos hivatali mulasztásokkal vádolta az irodaigazgatót. Ennek a följelentésnek a következő előzménye volt: A törvényszék kezelőtisztviselői, igy Csikós Pál irnok is. a hé'veormefeVWO tptétjutalékban részesülnek. A leteMrttaéVnt fó'évenkint OSZtiáb k; a UczP ppynft. 1909ben Csikós Pá'rn tórrr'r^t korona letétjutalék esett. A rér7' nem kanta meg 1900-ban npven's 'óz^ef őr. aki abban az időben a törvényszék elnöke VOlt. renr'p'fü®4 pi arvplv S7p rint azok a tísztvise'ők akik el'fm fe^vein^ eljárájS van folyamatban, nem részesülhetnek letétjutalékban. Csikós Pál, e rendelet értelmében, minthogy fegyelmi uton megintette a törvényszéki elnök, nem kapott letétjutalékot. Az ilyen pénzeket az elnök megbízásából az irodaigazgató kezeli. Az irnok ugy gondolta, hogy az irodaigazgató személyes bosszúból nem folyósítja neki a pénzt és innen indult a harc. Azt irta a följelentésében, hogy „itt az összejátszás megállapítható", „ez az önkényes és részrehajló eljárás magánbosszujának következménye", „mint köztisztviselő hivatalos pénzt jogtalanul visszatartott". Ilyen kifejezések miatt indult meg ellene az eljárás, az irodaigazgató ellen való fegyelmi vizsgálat befejezése után, rágalmazás" miatt. Ehez járult még, hogy a szabadkai törvényszékhez intézett két felfolyamodásában szintén ilyen kifejezésekkel illette az irodaigazgatót. Az ügyészség három rendbeli rágalmazás miatt emelt ellene vádat a tárgyaláson azonban az irnok előterjesztésére egyrendbeli folytatólagos rágalmazás vétségére változott a vád. A tárgyaláson Csikós azzal védekezett, hogy más esetben is volt már ellene fegyelmi eljárás, mégis megkapta a letétjutalékot. Igy joggal gondolhatta, hogy az irodaigazgató, aki különben állandóan üldözte, boszuból mellőzte. Varga László irodaigazgatót hallgatta ki aztán a bíróság. Az irodaigazgató, vallomása szerint, kötelességét teljesítette, amikor Csikós részére nem folyósította a letétjutalékot. Az elnök rendelete értelmében cselekedett. A biróság az ügyész előterjesztésére mellőzte a tanuk kihallgatását, minthogy 'a fegyelmi iratokból megállapítható a tényállás. Fölolvasták az iratokat, amelyek szerint sem Csikós Pál, sem pedig más, aki ellen fegyelmi eljárás volt folyamatban, nem részesült letétjutalékban. A törvényszék rágalmazás vétségében bűnösnek mondta ki az Írnokot és száz korona pénzbüntetésre itélte. Az itélet nem jogerős. SZÍNHÁZ. MŰVÉSZET Szinházi műsor. Kedd: Kis gróf, operett. Király Ernő vendégfelléptével. (Páratlan i/a)Szerda: A leányvásár, operett. Király Ernő vendégfell ptével. (Páros '/8). Csütörtök: Cárnő, szinjáték, a szegedi tűzoltók javára. Bemutató. (Bértot«zünet). Péntek: Cárnő, színjáték. (Páratlan s/s)Szombat délután: Rang és mód. (Ifjúsági előadás). — Este: Cárnő, szinjáték. (Pároi tóiVasárnap délután: Szép Heléna, operett. — Este: A görög rabszolga, operett. (Páratlan a/3). Hétfő: A kis báránykák, operett. (Páros s/3)Kedd: Hoffmann meséi, opera. (Páratlan tóiSzerda: Cárnő, szinjáték. (Páros tóiCsütörtök: Berkovicsné, operett. Bemutató. (Páratlan tóiPéntek: Berkovicsné, operett. (Páros i/a). * Botrány a szegedi színházban. A Kis báránykák cimü operett a mult héten háromszor került színre a szegedi színházban ós mind a három előadás botránynyal végződött. Ezúttal magáról az előadásról nem akarunk írni, azzal már végeztünk egyszer, hanem szóvá kívánjuk tenni azokat a jeleneteket, amelyek a nézőtéren játszódtak le előadás után. A Kis báránykák-ról a színlap tévesen azt írja, hogy három fölvonásos operett, — a darab azonban csak két fölvonásból áll. A közönség a színlap közlése alapján azt hitte, liogy a darab tényleg liárom fölvonásos és a második fölvonás végeztével mindenki a helyén maradt, várva a szünet végét és harmadik fölvonás megkezdését. A néző közönség előtt az volt csak különös, bogy a zenekari tagok egymás utón mentek el, a szolgák, jegyszedők takarítani kezdtek, eloltották a lámpákat és csak jósokára tudták meg az emberek, hogy vége az előadásnak. Persze mindenki az igazgatót szidta a hanyagságért és Almássy Endre ellen nagyon éles megjegyzések hangzottak el. A botrányos jelenetek minden előadásnál ismétlődtek, mert a direkció nem gondolt arra, liogy a színlap tévedését a darab többi előadásai alkalmával helyreigazítsa. Mondják, hogy a fekete táblán elmosódott krétairással a közönség tudomására hozták a tévedést, de hát azokat a homályos betűket senkisem olvasta el és a közönség egyébként is a színlap után szokott indulni. Mindenesetre kívánatos lett volna, ha az igazgató gondoskodott volna arról, liogy a hibát a második és bar madik előadáson kijavítsák, erre volt is alkalma és módja és hogy ezt nem tette meg, az csak azt bizonyítja, hogy a szegedi színházban nem igen törődnek a közönséggel. Megjegyezzük még, hogy a kérdéses darabot (Kis báránykák) először liárom felvonásra szakították szét, még pedig ugy, hogy egyszerűen a második fölvonást kettéosztották, a legérdekesebb jelenetre függönyt bocsátottak. De mert látták, bogy ez a valódi szegedi újítás nem jó, hát a második előadásnál máikét felvonás lett ismét a darab. Ilye ndurva kísérletezés után nem csoda, bogy a szegedi színházban már csak egyet tudnak jól produkálni: botrányt. * Király Ernő vendégszereplése. Luxemburg grófját játszották hétfőn a szegedi színházban, Király Ernő vendégszereplésével. Király Ernő: ismét egy színész, aki úgynevezett országos nevü operett-színész, mert budapesti, kérem szépen. Pedig semmi kvalitása, semmi meglepetés, semmi érdekes egyéniség vagy stílus. Egyszerűen olyan színész, amilyen magyar vidéki színpadokon száz-kétszáz akadna, ha foglalkoznának velük és ha ugy bedresszíroznák, ahogy Király Ernőt is. A bemutatkozás nem is a vendégszínésznek hozott sikert, hanem Heltai Jenőinek. Elsőrangút, föltétlenül művészit és mL Jen pillanatban vidám alakítást adott. Egyéni értékeket, egységes stílust vitt a szerepébe ós az együttesből kiemelkedett. Megemlítjük még Déry Rózsi és Solymosi Sándor szereplését. * A I)ugonic»-Társaság felolvasó Illése, Vasárnap tartotta meg a Dugonics-Társaság áprilisi fölolvasó ülését. A felolvasó ülésen Kisteleki Ede rendes tag költeményeket olvasott fel szép sikerrel. Perjéssy Mihály dr rendes tag pedig érdekes székfoglalót tartott. Néhány tanulságos esetet ismertetett a nép köréből. Az előadást hosszasan tapsolták. Két vendég is megjelent a fölolvasó asztalnál: Guttenberg Pál, aki a közgazdasági egyetemről tartott előadást és Czobor Péter, aki kedves novellát olvasott föl. A fölolvasó ülésen szép számú közönség jelent meg és érdeklődéssel hallgatta a felolvasásokat. * „Bandin György" Beinhardtnál. Herlinből jelentik: Szombaton este mutatta be Reinhardt a Deutsches Theater-ben Moliére „Dandin György"-ét, Vollmöller uj fordításában és saját rendezésében. Az előadásnak különös érdekessége Viktor Arnold volt a címszerepben. A művész csodálatosan tragikomikus alakítást nyújtott és igen nagy volt a sikere. Szepl, iíiíöIídI, gyorsan eltávolít a BEBLE-léJe Kapható: