Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-14 / 87. szám

1912 április Í4. DÉEMAGYAÍ^ORSZÁÜ 7 össze is hivták, illetve kiírták a dumaképviselők választását. De ugyanakkor a reakció is dolgozni kezdett. Bár ez időben több rendelet biztosította a gyülekezési, a sajtó és- személyes szabadságot mégis épen ekkor, az orosz alkotmány megszületésének korszakában voltak napirenden a politikai letartóztatások, lapelkobzások ós pogromok. A cár fogadta a fekete bandáknak egy küldöttségét és elfogadta azt a két jelvényt, amivel a bandák megajándékozták, az egyikkel őt magát, a másikkal a gyermek-trónörököst. A cár ezzel szentesitette a fekete bandák működését. Közvetlen a duma összehívása előtti napokban több ukázt bocsátott ki a cár, amelyekkel egy felső házat szervezett, a duma jogkörét lényegesen megcsorbitotta, fenntartotta az ostrom és a hadiállapot intézményét ós újra szent elvként deklarálta az egyeduralmat. Az első duma elnökségét a cár nem is fogadta és mihamar föloszlatta a dumát és annak tagjai közül több mint százat pörbe fogott. Az uj dumát ós annak tagjai közül több mint százat pörbe fogott. Az uj dumát azután már egy az elsőnél sokkal reakciósabb választójogi törvény alapján hivták egybe. Az autókráciának a nép ellen való e háborújában II. Miklós cár személyesen nagy ós lényeges szerepet vitt. Nem igaz tehát, amit a cárról általában hisznek, hogy tehetetlen báb, akit miniszterei és a kamarilla kényük-kedvük szerint mozgatnak. A cár minden korlátolt tehetsége ós képességei dacára akaraterős, makacs, roszindulatu ember. Korlatlan befolyással intézi a kormányzást és az őt különösen érdeklő ügyekben a legutolsó és legapróbb részletekig informálja magát. Igen sok házkutatás eredményét a késő éjjeli órákig leste a cár. Ő sürgetett nem egy halálos Ítéletet és az orosz cár a pogromokat rendező bandák számos tervébe be volt avatva. Miklós cár cinikus déspota, aki azonban időnként megriad és akinél csak a saját ós a rokonai életéért való örökös félelem és aggódás megállit vad ós kegyetlen szándékaiban, amelyek egyébként uralkodását a huszadik század fekete szégyenfoltjává avatják. Szegedi óvónők a délvidéki magyarosításért. — Kisdednevelők országos kongresszusa. — (Saját tudósitónktól.) Pünkösd napján kongresszust tart Temesváron a Kisdednevelők Országos Egyesülete. Ezen a kongresszuson különösen jelentékeny tevékenységet fejt ki a Szegedi iKsdedővó Nőegyesület, amely a kongresszus tartama alatt kiállítást rendez azokból a rajzokból és gyermekmunkákból, amelyeket apró, pöttöm gyermekek, ösztönszerűen, a maguk naivitásával, gyermeklelkiik öntudatlan irányításával csinálnak. Az ilyen gyermekmunka laikus felnőttek előtt nem bir értékkel, de hozzáértő pedagógusoknak valóságos kincs, amelyből a gyermek lelkületére, hajlamára és a parányi ikis emberkékben szunnyadó tehetség megismerésére adnak alkalmat, és igy a gyermeknevelés irányítására, fejlesztésére kitűnő adatokat szolgáltat. A pünkösdi kongresszus programja a következő : Szombat délután négy órakor a Temesmegyei Óvókör Pichler Ella elnöklete alatt gyakorlati előadással egybekötött gyűlést tart. Előadók lesznek: Mező Dánielné temesvári óvónő, aki társasjátékot fog bemutatni. Qiobodinszky Emma magyar-csanádi óvónő a magyar beszéd bevezetésének direkt módszerét szóban és rajzban adja elő. Gozón Aladárné zborói óvónő a magyar beszéd be vezetésének közvetett módszerét, a magyar alaki munka segitségével ismerteti. Mindhárom előadás különösen nemzeti .szempontból tanulságos és nagyfontosságú, mert ritkán kínálkozik olyan alkalom, amikor a magyar be^zéd(be való oktatás elméleti előadájsán kivül, annak gyakorlati bemutatásából is okulhatunk. Gyűlés után ismerkedési estély lesz. Vasárnap, pünkösd napján istentisztelet. Utána a vármegyeház dísztermében Hagara Viktor dr elnöklésével lesz a közgyűlés. Az egyesület évi jelentését Hankovits Ödönné terjeszti elő, mely után két értekezés következik. A munkára nevelés fontosságáról a kisdedkorban: Matolcsy Ilona a Csanádmegyei Óvókör elnöke és makói óvónő, és a kisded foglalkoztatásának helyes szempontja. Gyermektanulmány. Előadó: Ballai Károly a Gyermektudományi Társaság főtitkára és a Gyermektanulmányi Muzeum vezetője. Vasárnap mesemondó délután lesz. Részt vesznek abban a községi óvódás kisgyermekek; az iskolanővérek által vezetett vis óvódások játékkal, hazafias felvonulásokkal és apró jelenetekkel, az óvó- és tanítónőképző növendékei. Mesét mond a kicsinyeknek egy temesvári óvónéni; a serdülő ifjúságnak Szabolcska Mihály költő. Közreműködik még Székely néni és még más óvónénike. Az előadás után parkséta következik. Pünkösd második napjára tervbe van véve egy aldunai kirándulás. A kongresszus kapcsán a temesvári városháza termében kisdednevelési magyar alaki munkakiállitás is lesz. Ezt a kiállítást a Szegedi Kisded óvó Nőegyesület rendezi. Tehát nem lesz országos jellegű, de azért e miniatűr kiállításból is okulhatnak az óvodaién tartók ép ugy, mint az intézetvezető óvónők, hogy közös egyetértéssel a kultura jegyében mily hasznos szolgálatot tehet. A Szegedi Kisdedóvó Nőegyesület közel hetven éve szolgálja a kisdedóvás ügyét és óvodáit társadalmi uton tartja fenn, mégis a legelsők között volt, és van, akik,a kisdednevelés nemzeti irányát megalapozzák; irányítják és fejlesztik. Ez alkalommal is örömmel tesz eleget hazafias kötelességének, hogy a Délvidékre összesereglett óvónők lássák az alföldi magyar gyermek apró-cseprő kézimunkáit, hogy azokat, magyarositó célzattal, óvodáikban felhasználhassák. Ez a nemzeti szempontból igen fontos, szükkeretü kiállítás még egy igen fontos missziónak is kíván szolgálatot tenni. Magyarország legifjabb tudományos társasága, a Gyermektanulmányi Társaság nevelési és oktatási rendszerünk tévedéseit is hibáit lesz hivatva felderíteni, hogy a gyermek természetes fejlődését gátló akadályokat elhárítsa és tudományos kutatások által megtalálja azt az erőt, módszert és eszközt, mellyel a gyenge viaszbábot, az önmagával tehetetlen, gyermeket Isten hasonlatosságára emberré formálja. Eeélból ez a tudományos társaság a gyermeket uj alapon tanulmányozza. ^ A gyermek természetének tanulmányozására megfigyelő, kutató és kísérletező módszert alkalmaz és azt az adatgyűjtés sokoldalú segélyével eszközli. A társaság nagy reményeket fűz a három—hat éves gyermek testi és lelki megfigyeléséhez és az öntevékenységéből eredő ösztönszerű játékok összegyűjtéséhez. Ez a kiállítás is be fogja mutatni az ösztönszerű gyermek munkáit és rajzait, melyek, ha a laikus előtt semmit se mutatók is, de a Gyermektanulmányi Társaság biztosan értékelni fogja azokat. Ez a kiállítás kétszeres célt fog tehát szolgálni. Bemutatja a gyermek ösztönszerű míunkáit és rajzait és az ezek alapján tovább fejlesztett irányító és módszeres alaki munkákat és gyermekrajzokat, amelyeket a szegedi óvódákban alkalmaznak. Éjféli tüz a Kárász-utcában. — fl kár több ezer korona. — (Saját tudósitónktól.) Szombaton este tizenegy órakor nagy tüz volt Szegeden, a Kárász-utcában. Wiesner Benő füszerkereskedésében keletkezett a tüz, amely több ezer korona kárt okozott. Nagymennyiségű gyufa, spiritusz és sidol lett a lángok martaléka. Robbanástól tartottak, de a tűzoltók még idejekorán lokalizálták a tüzet és igy nagyobb veszedelem nem keletkezett. Részletes tudósításunk a következő: Tizenegy óra után néhány perccel Lengyel Ferenc és Sztraszinszky János önkéntes tűzoltók, akik központi szolgálat után útban voltak hazafelé, a Kárász-utcában észrevették, hogy Wiesner Benő üzletéből füst tódul ki. Föl feszi tették az ajtó vaspántját és behatoltak az üzletbe. A szomszédos Korsókávéházból pedig a tüzőrséget értesítették. A tűzoltók Papp Ferenc tűzoltóparancsnok vezetésével néhány perc alatt megérkeztek és hozzáláttak a munkához. Amire odaértek, már nagy lángnyelvek csaptak ki az üzletből. Az utcán Aöbb.. száz ember tolongott, a Korzó-kávéházDőr# az utcára tódultak a vendégek. Gróf Dezső rendőrbiztos vezetésével több rendőr tartotta fönn a rendet, később egy szakasz 'honvéd is érkezett egy hadnagy vezetésével. Eleinte igen nehéz volt a tűzoltók munkája, mert a fojtó füsttől alig lehetett az üzletbe'hatolni. Robbanástól is féltek, nem tudták, hogy a robbanó anyagok az üzlet melyik részén vannak elhelyezve. Félórai munka után aztán lokalizálták a tüzet és a gyúlékony anyagokat lapáttal kihányták az utcára. Körülbelől négyszáz nagy csomag gyufa égett el. A gyufa a bejárat fölött és oldalt levő polcokon volt elhelyezve. Közvetlen szomszédságában volt a spiritusz, amely szintén lángot kapott. Más nem égett el, de az oltás következtében néhány ezer korona értékű áru használhatatlanná vált. A menyezet is megrongálódott. Benzin nincs az üzletben, a nagymennyiségű petróleum érintetlen maradt a raktárhelyiségben. Tizenkét órára már teljesen lokalizálták a tüzet. A tűzoltóparancsnok véleménye szerint a tüz onnan keletkezhetett, hogy patkányok jártak a gyuíacsomagok között. A dörzsölés következtében pedig lobot vetett a gyuíafej. Wiesner Benő üzlete a Kárász-utca 16. szám alatt van, Lichtenegger Gyula házában. A ház földszintes és egyik része a Dugonicstérre esik. Wiesner'1906. óta tulajdonosa az üzletnek. Jóforgalmu kereskedés, állandóan kilenc-tiz óráig volt nyitva. Az üzlet az Első Magyar általános Biztosító Társaságnál húszezer koronára van biztosítva.