Délmagyarország, 1912. április (3. évfolyam, 77-100. szám)

1912-04-14 / 87. szám

DÉÜMAQYARöíéái^Ű • -v^wfiVfssa 1912 április 14. Ötvennégy milliója van Szegednek. — Elkészült a mult évi zárszámadás. — (Saját tudósítónktól.) Fajka János főszámvevő most készölt el a mult évi zárszámadással, amelyet néhány nap múlva tárgyal már a pénzügyi bizottság. Nagy alaposságra vall a munka, amely kiterjed minden rész* letre és amelyből kiderül, hogy Szegeden a mult évben is nagyon jól gazdálkodtak. Alább bő kivonatban ismertetjük a mult esztendei városi gazdálkodás eredményeit, amelyek kedvezőek ezúttal is és a végeredmény most is az, hogy a város zárószámadása jelentős felesleggel záródik. Hatvanötezer korona a zárszámadási fölösleg, de a város által teljesített kiadások közül mintegy harmincnégyezer korona meg fog térülni, ugy, bogy összesen kilencvenkilenceser koronára tehető az as összeg, amelyet 1911b»n a város pénzügyi dolgait intézők megtakarítottak. Kitűnik a zárószámadásból az is, hogy Szeged vagyona a mult évben több mint hat millió koronával szaporodott és a város tiszta vagyona ezidő szerint ötvennégy millió koronát ér. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a város vagyona ennél az összegnél jelentékenyen nagyobb, mert Szeged birtokai* ugy a földek, mint az épületek és telkek abban az értékben vannak a vagyonleltárba fölvéve, amelyre azokat esztendőkkel ezelőtt becsülték. Bizonyos, hogy a fölbecsülós óta sokat emelkedtek az értékek ós a főszámvevő abban a jelentésben, amelyben a záróssámadás eredményéről a tanácsnak beszámol azt Is javasolja, hogy a ingatlanait ebben az évben újra buestríjek föl A főszámve vőnek a tanácshoz beterjesztett'jelentése egyébként a következő: A városi háztartási zárszámadásra vonatkozólag mindenekelőtt azt jelenti a főszámvevő, hogy az évi előírások és az előirányzati tételek közti különbözetekre nézve a részletes felvilágosításokat, a zárszámadás indokolási rovataiban részletesen megadták, azért a jelentés csak azt jelzi, hogy az egyes címeken felmerült szükséglati többletek fedezhetése céljából a jelentéseket a kellő időben megtették, a fedezeteket, mint póthitelt, a törvényhatósági bizottság közgyűlése mindannyiszor kijelölte és az ide vonatkozó határozatait kormányhatósági jóváhagyás végett felterjesztette. A zárszámadási eredmények ismertetését illetőleg jelzi a jelentés, hogy az 1911. évi háztartási költsógelőirányzati szükségletet 5,323.081 K a fedezeti előirányzatot pedig 4,590.485 50 koronában állapították meg, mig a hiányzó 732.595 50 korona fedezetéül nz állami egyenes adók ntán számitandó 50 százalékos városi pótadét jelöltek ki. Ezen előirányzati összegekkel szemben a valódi pénztári eredmények a következő összegekben állottak elő: Bevételnél: Rendes bevétel volt ... 5,681.256 97 K, Költségelőirányzaton kivül bevétel volt 8,263.418 72 K, Hitel ós pénztári műveletben 8,867.566 91 K, Összesen: 22,812.24250 K. Kiadásnál: Rendes kiadás volt .... 9,527.497 02 K, Költségelőirányzaton kívüli kiadás volt 2,208.38854 K, Hitel és pénztári műveletben kiadás volt 11,011.247-77 K, Összesen 22,747.133"33 K. A kiadást levonva a bevételből az 1911. évi pénztár maradvány tehát 65.10927 K, mely öszszeg az 1913. évi háztartási költségvetés első bevételi tótelét fogja képezni. Ezen zárszámadási eredmény kedvezőbb lesz ha figyelembe vesszük, hogy a pénztár bevételeiből mint pénztár készletből fedezték a következő tót eleket: Az alsótanyai vasút előmunkálatai után kifizettek 18,205.50 koronát, a vasúti palota építési bizottság tiszteletdijában kifizettek 3,568.53 koronát, a közúti vaspálya részvénytársaság vágányai mellett készített aszfaltburkolatokért kifizettek 9,435.27 koronát, az ujszegedi koleramegfigyelö barakk felszerelési költségeibe!, előlegeztek 987.18 koronát., a martonosi vámház építési költségeire előlegeztek 1,013.67 koronát, a köztisztasági telep 1911. évi bérében előlegeztek 750 koronát, vagyis összesen 33,960.15 koronát. Ez az összeg a városi pénztárnak a követelése és amidőn megtérül, ujabb fedezeti alapot fog képezni, amely fölött annak idején szabadon rendelkezhet a város. (A jövő munkája.) Megemlíti a jelentés, hogy az 1910. évi zárszámadási feleslegből a nyugdíjalap hiányának fedezésére kijelölt 12.000 korona nyugdijalapba, a Gizella-tér rendezési költségeire kijelölt 61.446 koronát ós a tompái kaputól a szabadkai utig terjedő útszakasz kiépítési költségeire kijelölt 14.106 koronát rendeltetési céljaira a kövezési alapba átutalták. Ellenben az 1914. évben rendezendő országos kiállítás költségeire kijelölt 100.000 koronából a kiállítás céljaira csak 15.000 korona volt elhelyezhető, mivel az 1910. évben a póuztárkószletből magánjárdák építési költségeiben előlegezett 94.522 korona 90 fillért csak az 1911. évben Írhatták elő az illetők terhére és igy 1911. évben a kiállítás céljaira csak 15.000 korona volt elhelyezhető. A magánosok terhére 1911. évben előirt, valamint az 1910. évből hátralókban maradt magánjárda költségekből az 1911. évben összesen 89.051 korona 45 fillér maradt az év végén hátralókban, amennyiben tehát a kiállítás céljaira a 100.000 koronát teljes összegében igényelnék, az esetben a még hiányzó 85.000 korona a magánjárdaköltségekbői befolyó ós fentérictett 89.051 korona 45 fillérből ez alkalommal újból kijelölendő lesz. A fertőtlenitő-telep kibővítési céljaira ez évben engedélyezett 9600 korcna fedezetéül a közúti vaspálya-részvénytársaság vágányai mellett készített aszfaltburkolat költségeiben a városi pénztár által előlegezett 9435 korona 27 fillért jelölték ki. A jelentés megemlíti, hogy az 1911. év folyamán megrendelt, folyamatba tett, de befejezést nem nyert munkálatok költségeire az alanti összegeket tartották fönn fedezeti tételeknek ós ideiglenesen gyümölcsözésre a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban helyezték el: A városi bérház fenntartására 1000 korona, a várost gőzfürdő épületére 200 korona, a közvágóhíd épületére 4655 korona, egyéb városi épületre 800 korona, homoki erdőkre 200 korona, erdőőri épületekre 168 korona, épületek és építményekre 3.000 korona, külterületi utak fenntartására 850 korona, a külterületi iskolatelkek vételére 4800 korona, laktanyákra 185 korona, a marstéri katonai laktanyára 10.000 korona, széképület fenntartására 1600 korona, rendőrségi épületekre 1600 korona, a bejelentő hivatalra 16.694 korona, katonai laktanyákra 2930 korona, a gimnáziumi épületekre 500 korona, a Somogyi könyvtárra 453 korona, a színházépület fenntartására 2200 korona, a zeneiskola fenntartására 90 korona, muzeumra 780 korona, egyéb közművelődési célokra 1000 korona, egyházi épületekre 1470 korona, egészségügyi épületekre 2375 korona közkutakra 1238 korona, a gazdasági épület fenntartására 550 korona, tűzoltói szerelvényekre 2300 korona, segélyezésekre 500 korona, körtöltési épületekre 510 korona, szivattyútelepre 600 korona, szóképületi szőnyegekre 400 korona, lóvételre 1780 korona* gazdasági szerekre 150 korona, felsővárosi tempomlra 1000 korona és előre nem láthatókra 5500 korona, összesen tehát 72,078 koronát tettek félre. Az 1910. évben folyamatba tett s még mindig befejezetlen fentiekhez hasonló munkálatok költségeire ugyancsak a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban 15390 koronát helyeztek el. A Magyar Jelzálog Hitelbanktól felvett 10,400.000 koronás kölcsön annuitási részletében 260.000, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól felvett 280.000 koronás kölcsön annuitásában 6790 koronát, ugyancsak a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól felvett 2,000.000 koronás kölcsön annuitásában 49.000 koronát, összesen tehát 315.790 koronát, mint az 1912. évi január hó 1-ón esedékes részleteket az eddig követett gyakorlat szerint az 1911. évi utolsó napjaiban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank folyószámláin elhelyezték. A fennt előadottakból látható, hogy a háztartás egyensúlya megóvott, kötelezettségeinek pontosan megfelelt, szóval a pénztár mindig fizetőképes állapotban volt. (A város vagyona.) A mult év folyamán tett beruházások és beszerzések által előállott vagyonváltozásokat a részletes leltárakban nyert meghagyások alapján keresztülvezették és az 1910. év végén volt 48,239.06045 korona, tiszta vagyonnal szemben az 1911. óv folyamán a városi törzsvagyon 6,031.814-28 koronával emelkedett és igy a város tiszta vagyona 54,270.87473 koro nát tesz ki. Annak ellenére, hogy az 1911. év folyamán 6,500.000 korona ujabb kölcsönt vettek fel, mégis a városi vagyon szaporulat 6,031.814 korona 28 filér emelkedést mutat. Mig egyrészről a város földbirtokainak értéke az ujabban eszközölt kataszteri becslés alapján 1.705,635 koronával, másrészről a haszonvételi jogok értéke az ujabban tett számitások szerint 6,170.616 korona 75 fillérrel emelkedett, továbbá mivel a felvett 6,500.000 korona kölcsön fel nem használt részét 2,726.416 korona 36 fillért gyümölcsözésre elhelyeztek és a vagyonmérlegben a cselekvő tőkék között felvették, végül pedig az 1911. év folyamán tett beruházások értékei a cselekvő vagyonban lettek felvéve, ezért állt elő ez az eredmény. Elmondja a főszámvevő, hogy a városi vagyon az utóbbi években oLy emelkedést mutat, hogy annak ujabbi részletes leltározását szükségesnek tartja annál is inkább, mivel a város összes vagyona, részletes leltárának a közel jövőben lehetőleg már az 1912. évi zárószámadással egyidejűleg leendő kinyomatását is foganatosítani kellene. Ennélfogva ezek keresztülvitelére vonatkozólag azt javasolja Fajka János, hogy utasítsák a városi adóhivatal utján a földadónyilvántartó hivatalt, hogy Szeged város összes földbirtokainak részletes leltárát legkésőbb 1912. évi október hó l-ig készitse el és bocsássa a számvevőség rendelkezésére, a mérnöki hivatalt pedig utasitsák, hogy a város összes épületeit a telkek nagyságával és értékével együtt műszaki leirás mellett készitse el, nemkülönben a város tulajdonát képező telkeket és azok becsértékével együtt, továbbá az összes aszfalt ós kövezett burkolatokat, csatornákat, utcák szerint külön-külön feltüntetve, tekintettel a városi vagyonleltárban már felvett értékekre, legkésőbb folyó évi októberhó l-ig bocsássa a város rendelkezésére. Az ekként összegyűjtött hivatalos adatok alapján kell a városi vagyonleltárt ujjólag átdolgozni.