Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-07 / 55. szám

1912 március 3. DÉLM AGYARORSZÁG 107 országot, persze nem az ellenzéket. Elfogadja Szmre­csányi indítványát, liogy az ügy a mentelmi bizott­sághoz utasittassék. (Helyeslés.) Bakonyi Samu nem osztja Szmrecsányi nézetét. Ez nem mentelmi, ez bűnvádi ügy. Szükségesnek tartja, hogy előbb az igazságiigyminiszter nyilatkozzék. In­dítványozza, hivja fel a Ház a minisztert nyilatkozat­tételre. Precedenst idéz, Tisza Kálmán cs Ugrón Gá­bor eseteit. Székely Ferenc igazságiigyminiszter a terembe lép. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Itt a szenior! Bakonyi Samu: Még egy inditványt tesz, még pe­dig arról, hogy Pályit a Ház egyszersmindenkorra ki­tiltja egész teriiletérői s amellett utasitja az igazság­ügyniinisztert, hogy intézkedjék a megtorló eljárás megindítása iránt. Sághy Gyula: Hangoztatja, hogy az esetből kifolyó­lag a sajtót sem hátrány, sem semmiféle szemrehá­nyás nem illetheti. De meg van támadva a Ház szuve­rénitása, mindenesetre föntforognak a Ház szabad ta­nácskozásának meggátlására irányuló bűncselekmény ismérvei. Súlyosbítja az esetet, hogy Pályi már a fo­lyosón is nem egyszer fenyegető magatartást tanú­sított. Az ilyen eset a képviselők személyes bizton­ságát veszélyezteti. Határozati javaslatot terjeszt elő: a Ház helyesli az elnök jelentését s Pályit a Ház­ból örökre kitiltja. Utasitja továbbá az igazságügy­iminisztert a bűnvádi eljárás megindítására. (Helyeslés a baloldalon.) (Bűnvádi eljárás Pályi ellen.) Lovászy Márton és Ráth Endre felszólalása után Székely Ferenc igazságiigyminiszter bejelentette, hogy utasítani fogja a királyi ügyészséget, hogy Pályi el­len indítsa meg a bűnvádi eljárást. Návay Lajos elnök indítványára elhatározta a Ház, hogy Pályi ellen másik eljárást is indítanak, még pe­dig a Ház mentelmi jogánuk megsértése címén és uta­sítják a mentelmi bizottságot, hogy ez ügyben már a holnapi ülésen tegye meg indiványát. A mai ülésen beadott indítványokat a holnapi jelentéssel együtt fogják tárgyalni. (Egy kis buktatást pletyka.) Ezután Héderváry Lehel szólalt föl személyes kér­désben Hantos Elemér munkapárti képviselő isme­retes afférjával kapcsolatban. Hantosról tudniillik a suttogó hir azt állította, hogy harcra buzditja a Justh­pártot s Hantos ezt a híresztelést bejelentette a mun­kapárt elnökségének is. Héderváry Lehel ma előadta, hogy a Kossuth-párt békekötése után folyosói beszél­getésben Hock Jánossal eszmét cserélt a politikai helyzetről és Hock akkor kijelentette: ha két hétig még húzza a Justh-párt, vagy feloszlatják a Házat, vagy megbukik a kormány. E szavaknál ment el a beszélgetők előtt Hantos Elemér és Hock János rá­mutatva, igy szólt: — Látod, ez is ezt mondja! Ennyit tud a dologról; ezt mint érdekességet el­mondta néhány barátjának, de más pártbeliekkel nem közölte. Hock János szólalt föl ezután és kijelentette, hogy ő bizalmas beszélgetésben valóban tett olyan kije­lentést, amilyet Héderváry emlit, de másnak erről nem szólt, munkapártiaknak egyáltalán nem. Erre Baross János állott föl s jelentette ki, hogy Hédervárytól ő hallotta az esetet s ő beszélte el egy olyan társaságban, ahol munkapártiak is voltak je­len. Ezzel az incidens elintéződött, azután Ábrahám Dezső interpellált az alsólendvai birák politikai üldö­zése dolgában, mire Székely Ferenc igazságügymi­nisztertől ideiglenes feleletet kapott. Utána Sümegi Vilmos interpellálta meg a kereskedelmi minisztert a vasúti és postai alkalmazottak lakásbére dolgában. Az ülés háromnegyed kettőkor fejeződött be. A békeközvetités. A római Tribuná-nak jelentik Konstantinápolyiból: Az orosz nagy­követ meglátogatta Asszim bég külügymi­nisztert, hogy megtudja tőle, milyen állás­pontot foglal el a hatalmaik által tervezett lé­péssel szemben. A külügyminiszter kijelen­tette, hogy a miniszteri tanács írnég nem fog­lalkozott ezzel a kérdéssel. Más forrásból azt jelentük, hogy a miniszteri tanács elhatárpz­tq, hogy a választás előtt nem bocsátkozik a közvetítő javaslat tárgyalásába és hogy a (tömést az uj kamarára bízza. Bajnokverseny a színházban. — A szombati tornaünnepély. — (Saját tudósitónktól.) A Szegedi Torna­egyesület jubiláris ünnepsége iránt, amelye: szombaton délután tartanak meg a városi színházban, korlátlan érdeklődés nyilvánul meg. Értesülésünk szerint a Szegeden állo­másozó tisztek, akik a tornaegyesület ver­senyeit rendszeresen látogatják és azokról mindenkor elismeréssel nyilatkoznak, tekin­télyes szárnmai jelennek meg az ünnepségen. A fiu- és leányintézetek növendékei szakta­náraik vezetésével helyezkednek el a színház­ban. Mindenesetre ajánlatos, hogy a közön­ség a színházi pénztárnál már most váltsa meg a belépőjegyeket, mert a városszerte megnyilatkozó érdeklődés miatt valószinü, hogy később már nem lehet az ünnepélyhez jegyet kapni. A szegedi hölgyek tornacsapata ezúttal először lép a nyilvánosság elé, hogy bemu­tassa rövid idő alatt elsajátított ügyességét. Elismerés és dicséret illeti ímeg a hölgyéket, akik ezen a téren a vidéken úttörőik és köz­reműködésükkel elősegítsék a nemes sport megkedveltetését. A Nemzeti Tornaegyesü­let hölgy-mintacsapata tagjai Újhelyi Sán­dor tanár vezetése mellett zenés szabadgya­korlatokat és svédszerü gyakorlatokat mu­tatnak be. A szegedi hölgyek Banga Samu egyesületi művezető vezetésével szabadgya­korlatokat produkálnak. A reprezentatív férfi-csoport, vagyis a Magyarországi Test­edző Egyesületek Szövetségének válogatott tornászai Kmetykó János szövetségi műve­zető vezetése mellett zenével buzogányszerii gyakorlatokat mutatnak be és a magas kor­láton, nyújtón imintacsoportszerü gyakorlato­kat végeznek. A Szegedi Tornaegyesület tag­jai szabadgyakorlatokkal, fabotgya'korlatok­kal, a magas nyújtón, korláton való verseny ­tornázással, valamint tagszabadgyakorla­tokkal és iskolavivással szerepelnek. A tor­naünnepség keretében Bernáth János, buda­pesti állami főreáliskola tornatanár, a torna­tanitóképző tanfolyam tanára, a Nemzeti Tornaegyesület művezetője szabad előadást tart. Az ünnepség általában magas színvona­lon álló, szines, tiszta levegőjű és gyors le­folyású lesz. A budapesti válogatott hölgycsapatban a következők vesznek részt: Brunner Irén, Gaál Irén, Iróné Pfeiffer Anna, Kolbenhauer Blanka, Mokry Gabriella, Pogány Ida, Prém Irma, Reich Berta, Róth Mária, Sohr Jolán, Tóth Gabriella, Vi'kár Er­zsi, Érdeky Matild, Borhy Margit és Pinko­vics Margit. A Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetségének válogatott csapatában a kö­vetkezők jönnek el Szegedre: Bak Sándor (a BTC tagja), Dekker Béla (a BTC tagja), Erdődy Imre (a BTC tagja), Erődy Béla olimpiai tornász bajnok (a KAOESCs művezetője), Fleck Samu (a BTE tagja), Gellért Imre Magyarország tornász bajnoka (a MTK tagja), Haberfeld Győző (a FTC tagja), Keresztessy József (a NT tagja), Kmetykó János tanár, a francia akadémia tisztje, szövetségi művezető, Langer Vilmos (a KAOESCs tagja), Pászthy Elemér Buda­pest tornászbajnoka (a BTC tagja), ifjú Po­gány Gyula (a BTC tagja), Pédery Árpád (a NT tagja), Soós Gyula (a BTC tagja), Szalay Lajos (a BTC tagja). Szűcs Vilmos (a BTC tagja), ifjú Töry Ödön (a BTC tagja) és Tuly Géza (a BTC tagja). A szegedi tornászgárda szereplőinek név­sorát lapunk legközelebbi számában közöl­jük. Előre is jelezni kivánjuk, hogy a tornász­ünnepséget társasvacsora követi, amelyet a Szegcdi Kaszinóban tartanak meg és amely­nek természetesen reggelig tartó tánc lesz a folytatása. Az ünnepséget rendező bizottság, élén az egyesület kitűnő és agilis elnökével, Lövész Antallal, azon buzgólkodik, hogy az ünnep­ség minden tekintetben magas színvonalon álló és sikerült legyen. Ez a reménység, is­merve most már a gyönyörű és nagy látvá­nyosságot ígérő imüsort, amelyhez hasonló­ban a szegedi közönségnek nem volt még része, továbbá a szakszerű előkészítést és a nagy érdeklődést minden bizonnyal be is fog válni. Elfogták Endesz Árpádot. — A betörökirály hatodik bravúros szökése. — (Saját tudósitónktól.) A Délmagyarország már megirta, hogy Endesz Árpád megszökött a nagyenyedi fegyházból. Most azt az érte­sítést kaptuk, hogy a betörő királyt sikerült elfogni. Nem volt elég gondosan elkészítve a szökési terv, mert csak Nagyenyedtől 21 ki­lóméternyire levő SzékelykocSárdig tudott eljutni, ahol a vasúti állomáson elfogták. A szökéséről és letartóztatásáról a következő íudósitás számol be: Este félhét óra volt. Már égtek a gázlángok az első emeleti munkateremben, ahol Endesz Árpád husz fe­gyenctársával együtt dolgozott. A fegyenceket mun­kájuk közben két szuronyos fegyőr őrizte. Endesz, aki a szabómesterséget tanulta meg a fegyházban, az egyik asztalnál ült és varrt. Mindkét lába bilincsre verve. A munkaterem rács nélküli ablakai nyitva voltak, még pedig egészségügyi szempontból. Endesz gyanutlanul varrt az asztalnál, de szemé­vel folyton leste azt a pillanatot, amikor a fegyőrök hátat fordítanak neki. Mikor ez megtörtént, a betörő hihetetlen gyorsasággal az ablaknál termett s fel­kúszva a magasba, kiugrott rajta. Igy jutott a fegy­ház udvarának a közepére. Végigfutva az udvaron, eljutott a fegyházban levő oláh templomhoz, amely­nek kapuját álkulcscsal kinyitotta. Igy jutott be a templomba, amelynek ablakát keresztültörte s át­mászott a tetejére annak a földszintes épületnek, ahol a konyha és a közös fürdők vannak. A tetőről leug­rott a kertbe, annak keritésén keresztülugorva, kike­rült a szabad mezőre. A nagyenyedi vasúti állomás külső részéhez rohant, ahol aztán nyomtalanul eltűnt. A fegyőrök csak percek múlva vették észre, hogy Endesz Árpád hiányzik. Azonnal jelentést tettek Uray László fegyházigazgatónak, aíi az egész szabad őr­séget mozgósiotta a megszökött betörő kézrekeritése végett. A fegyőrök és az igazgató rohanva indultak el Endesz megkeresésére, de nem sikerült megtalál­niok. Titokzatos és rejtélyes, hogy a leláncolt betörő­nek hogy sikerült megszabadulnia bilincseitől. A fegyház őrei és a környékbeli csendőrök egész éjjel kutattak Endesz Árpád után. És bár helyes nyo­mon voltak, mégsem tudták megtalálni. Késő este el­jutottak Székelykocsárdra, jahol az, első nagyobb vasúti állomás van. Átkutatták az állomás összes személy- és teherkocsijait, az összes épületeket, de nem találták sehol. Ezalatt pedig Endesz egy teheráru vaggonban rejtőzködött, ahonnan látta és hallotta, hogyan üldözik és keresik. A kora reggeli órákban Endesz előjött rejtekhelyé­ből és a vasúti állomás perronján fel és alá sétálva Cigarettázott. Fehércsikos nadrág vo(t rajta, ezt va­lahol útközben szerezte, de kabátja fegyenc-ruha­darab volt. A különös ruházatu és viselkedésű ember feltűnt ugyan az állomáson dolgozó munkásoknak, de nem törődtek vele. Egy Nagy Dániel nevü kocsifékező azonban mégis megszólította. Endesz, aki még az elő­iző pillanatban nyugodtan cigarettázott, megijedt. A bűnös ember ebben a feltevésben futásnak eredt s futás közben zsebéből bicskát húzott elő és ezt kiál­totta hátra az őt üldöző kocsifékezőnek: — Ha hozzám nyul, hasbaszurom! Nagy Dániel azonban nem ijedt meg a fenyegetés­től. Üldözés közben kapát ragadott magához, hogy leüsse. Mikor az állomás többi munkása látta, hogy Dániel legyűrte a veszedelmes embert, odarohantak. Vastag kötelekkel megkötözték és bevitték a csendőrségre. Az elfogatás alkalmával még mindig a lábán voltak a bilincsek, amelyeknek csak összekötő láncát tudta a cellában lefűrészelni. Az elfogott fegyencet, aki szökés közben lábán és kezén több helyen megsebesült, a székelykoqgárdi csendörök szerdán déléit} visszavitték a nagyenyef)} fegyházba.

Next

/
Thumbnails
Contents