Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-01 / 50. szám

1912. március L DÉLMAGYARORSZÁG 5 az urak, hogy sértegetni, zsidóhecceket ren­dezni könnyebb és kevésbé veszedelmes, mint egy jól verekedő vivó kardjától összekasza­boitatni. Mikor Ausch látta, hogy nincs mód arra, hogy a kaszinó tagjaitól elégtételt kapjon, el­határozta, hogy kilép a kaszinóból, s elhatá­rozását levélben közölte a kaszinó választmá­nyával. Ez a levél volt az, mely a büntető járásbíróság elé terelte az egész kaszinói ügyet. Ausch ugyanis ugy gondolkozott, hogy ha már kilép, legalább megmondja a véleménvét. És meg is mondta, sőt oda­mondta. Ezért az odamondásért panaszolta be Auscht a horgosi kaszinó választmánya a büntető járásbíróságnál. Ausch viszonvádat emelt a kaszinó ellen a megtorlatlan hagyott sértésekért. Somlyódi István, királyi járásbiró tárgyalta ma az ügyet. A járásbíróság Auscht 100 ko­rona pénzbüntetéssel sújtotta, az itélet vég­rehajtását azonban felfüggesztette. A kaszinó választmányát a viszonvád alól fölmentette. A parlamenti helyzet. (Kitört a technikai obstrukció. — Heues viták a Házban. — Batthyány bécsi utja. — Kristóffy Bécsben. — Intrikák. — Bécsi lapok a helyzetről.) (Saját tudósitónktól.) A képviselőházban ma tovább tartott a technikai obstrukció, nem névszerinti szavazással ugyan, de szakadat­lan házszabályvitával. Justhék mára fordítot­tak egyet a tegnap foganatba vett taktikán. Miután Návay Lajos elnök a betegség cimén való szabadságkérő leveleket nem bocsátotta szavazás alá, ma visszavonták ezeket s he­lyettük másokat irtak. Batthyány Tivadar gróf, Khun Béla, Preszly Elemér, Valentsik Ferenc és Sümegi Vilmos minden különösebb megokolás nélkül kértek szabadságot, abban bizakodva, hogy az elnök tegnapi kijelenté­sei értelmében ezekre el fogja rendelni a név­szerinti szavazást. A többség részéről azon­ban Kenedi Géza e levelekkel szemben ellen­inditványt nyújtott be az iránt, hogy a sza­badságkérésekről ne külön-külön, hanem együtt, egy határozattal döntsön a Ház. Ha az elnök Kenedi indítványát szavazás alá bocsátja,, s azt a többség elfogadja, ezzel el­esett volna a többi kérdésről való szavazás szüksége. Az obstruktorok tehát egymásután tiltakoztak az inditvány ilyetén kezelése ellen. Vita közben persze egyszer-másszor heves összetűzés támadt egyrészt az ellenzék és az elnökség, másrészt az ellenzék és a többség között. Hock János beszédei során például árra hivatkozott, hogy Justh Gyula, a függet­• lenségi párt vezére, megjárta Bécset, anélkül, hogy a hatalomért áldozatul dobta volna el­veit. — Hát a többi vezérek? — kiáltották a Jobboldalról. —• Batthyány Tivadar gróf most is jár! Ezzel miért nem dicsekszenek? Batthyány Tivadar gróf dühösen ugrott föl erre az aposztrofálásra. — Akkor és annyiszor megyek Bécsbe, — kiáltotta — a hányszor nekem tetszik! A munkapárton gúnyosan nevettek s tovább emlegették Batthyány gróf bécsi útját. Justhékat láthatóan kellemetlenül érintette ez a jelenet. A jobboldalról történt közbeszó­lások magyarázatául azt beszélték a munka­párti folyosón, hogy Batthyány Tivadar gróf a napokban csakugyan Bécsben járt s láto­gatást is tett a trónörökösnél katonai irodájá­nak vezetőjénél, Baldorf ezredesnél. A mun­kapárton ezzel a látogatással hozzák kapcso­latba azt az akciót, mely Bécsben, különösen a katonai körök részéről a tartalékosokról szóló országos határozat s ezzel a béke el­len megindult s amely a technikai obstrukciót most uj erőre ébresztette. A folyosó egyik hire arról is szólt, hogy Fejérváry Géza báró, a volt darabont-minisz­terelnök idézte elő Bécsben az ellenséges for­dulatot a Kossuth-párttal kötött béke, illetve Héderváry grófnak a póttartalékosokról szóló ponthoz való hozzájárulása ellen. De később kiderült, hogy ez a híresztelés nem felel meg a valóságnak. A BÉCSI HADJÁRAT. A Házban a Batthyány-incidensen kivül is sokat beszéltek ma arról a hadjáratról, me­lyet a kormány és a Kossuth-párt között megkötött béke ellen a bécsi lapok indítottak meg s amelynek következtében Héderváry Károly gróf miniszterelnök legközelebb Bécs­be utazik, hogy a megállapodás tartalmáról őfelségének hiteles jelentést tegyen s a tá­madásokkal szemben a maga álláspontját megvédelmezze. A munkapárton bizonyosra veszik, hogy a miniszterelnöknek ez sikerülni is fog, anél­kül, hogy a Kossuthékkal kötött megegye­zést bármikor is módosítani kellene. Justhék viszont diadallal hangoztatják, hogy Héder­várynak nem volt fölhatalmazása az orszá­gos határozathoz való hozzájárulásra s igy most ha ehez ragaszkodik, le kell mondania, ellenkező esetben pedig vissza kell szivnia idevonatkozó nyilatkozatát, ami viszont el­lenséges táborba kergetné a Kossuth-pártot a kormánynyal szemben. Természetesen ebben az önkényes kombinációban csak a Justh­párt bizik, vagy még ő sem. A KÜLÜGYMINISZTER BUDAPESTEN. Berchtold Lipót gróf közös külügyminisz­ter ma reggel nyolc órakor Szápáry Frigyes gróf követségi tanácsosnak, a külügyminisz­térium elnöki osztálya vezetőjének társasá­gában Budapestre érkezett. A külügyminiszter az Esterházy-utcában lévő Károlyi grófi palotában szállott meg. A délelőtt egy részét budapesti hozzátartozói körében töltötte és háromnegyed tizenegy órakor eltávozott a palotából, hogy bemutat­kozó látogatásait megtegye. Berchtold gróf elsőbben a budai várba hajtatott ahol József királyi hercegnél és Auguszta királyi herceg­asszonynál tette tiszteletét, majd Klotild ki­rályi hercegasszony palotája elé hajtatott. A külügyminiszter azután a hercegprímásnál, a zászlósuraknál, a Kúria, a közigazgatási bi­róság és az állami számvevőszék elnökeinél, valamint Fejérváry Géza bárónál, a magyar királyi darabonttestőrség kapitányánál leadta névjegyét. Héderváry Károly gróf miniszterelnököt Berchtold gróf a miniszterelnökségi palotá­ban kereste föl. Berchtold gróf külügyminisz­ter a déli órákban a képviselőházban jelent meg, hogy meglátogassa a kormány tagjait és a képviselőház és a főrendiház elnökét. A miniszterelnök és felesége délután a külügy­miniszter tiszteletére villásreggelit adtak, a melyen a vendéglátókon kivül jelen voltak: -Berchtold gróf külügyminiszter, Lukács László, Beöthy László, Zichy János gróf, Se­rényi Béla gróf, Hazai Samu és Székely Fe­renc miniszterek, továbbá Csáky Albin gróf, a főrendiház elnöke, Návay Lajos, a képvi­selőház elnöke, Szápáry Frigyes gróf követ­ségi tanácsos, ifjabb Héderváry Károly gróf és Bárczy István dr miniszteri titkár. A kö­zös külügyminiszter pénteken hagyja el Bu­dapestet. KRISTÓFFY BÉCSBEN. Kristóffy József volt belügyminiszter csü­törtökön este Bécsbe utazott. Kristóffy uta­zását kormánypárti körökben Justliék takti­kájának tekintik. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ugyanis a véderőtÖrvény 43. szakaszának módosítását igérte a Kossuth­pártnak. Justhék állitólag a módositás ellen akarják lázitani a bécsi katonai köröket és erre a föladatra Kristóffyt jelölték volna ki. KATONAI INTRIKÁK A KORMÁNY ELLEN Politikai körökben föltűnést kelt a bécsi ka­tonai körök intrikája a magyar kormány el­len. A Pester Lloyd csütörtök esti vezércik­kében foglalkozik az intrikákkal. Élesen tá­madja a békére törőkét. Cikkét a követke­zőkkel fejezi be: — Ha majd a fölmerült incidens elintéző­dik, addig meg nem nyugodhatunk, amig az intrikusokat az egész vonalon le nem leplez­zük. Ha bármily előkelő személyek pozíció­ját is kell megdöntenünk. A BÉCSI BEAVATKOZÁS. A király ma egy órai kihallgatáson fogadta Stürkgh osztrák miniszterelnököt, aki jelen­tést tett őfelségének a magyarországi hely­zetről. A Neues Wiener Tagblatt jelenti: Amikor Budapestről először jelentették, hogy a ma­gyar képviselőház határozati javaslatban ki akarja jelenteni, hogy a tartalékosok behi­vása a képviselőház határozatától függ, itt kijelentették, hogy ez a király jogaiba való beavatkozást jelenti. Kétségüket fejezték ki az iránt, hogy a magyar kormány az osztrák kormánynyal és a hadügyi kormányzattal való tárgyalása folyamán a kompromisszu­mos paktum ilyen magyarázatához meg­nyerte volna a hozzájárulást. Még annak a lehetőségétől is visszariadnak Bécsben, hogy ennek a határozati javaslatnak tartalma tár­gyalás alapjául szolgálhasson. Ez a határo­zati javaslat túlmegy azon a kereten, amelyet annakidején megállapítottak. Itt kíváncsiak megtudni, hogy a magyar képviselőházban, hogyan kerülhet tárgyalásra ez a határozati javaslat, mert semmiképen sem számithat az osztrák kormány hozzájárulásához. A Neue Freie Presse ma reggeli lapja a póttartalékosok behívásáról a többi közt ezt irja: Politikai körökben beszélik, hogy őfel­sége osztja azt a fölfogást, hogy nem szabad megtörténnie annak, hogy a véderőtörvény­nek ama rendelkezése, mely a királyt a tar­talékosok és póttartalékosok behívására főj­jogositjia, országos határozat által elhomályö­sittassék. A király állitólag beleegyezését ad­ta ahoz, hogy Héderváry Károly gróf minisz­terelnök tegyen olyan nyilatkozatot, mely kimondja, hogy a vóderőtörvénynek a pót­tartalék behívásáról szóló rendelkezése nem érinti az országgyűlés ujoncmegajánló jogát. A deklarációnak országos határozattá való átváltoztatása azonban olyan ujabb tény vol­na, mely túllépné a létrejött megállapodás határait.

Next

/
Thumbnails
Contents