Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-31 / 76. szám

1912 március 31. DÉLMAGYARORSZÁG 3 dísztermében, délután öt órakor az ünnepi diszgyülés, amelyen Lázár György dr Szeged város nevében mond üdvözlő beszédet, Gopcsa László dr a közoktatási miniszter, Fabro Henrik dr az egyesületek, Dobay Gyula dr a szegedi gyorsírók egyesülete nevében mon-, dainak beszédeket. Hencz Károly dr megnyitó beszéde után Körösi Lajos pénzügyi tanácsos a szegedi gyorsírók egyesülete tíz évének munkásságát ismerteti, Bódogli János Czigány János fölött mond emlék beszédet, Fabro Hebrik dr írás és gondolkozás cimen tart előadást, Jakab Lajos a gyorsírás kötelező tanítása a középiskolákban cimen olvas föl, utána a versenyirás eredményét hirdetik ki. Kilencvenezer koronát kaptak a városi tisztviselők. — Szeged város államsegélye. — (Saját tudósítónktól.) Héderváry Károly gróf miniszterelnök hosszú leiratban tudatja a tanácsosai, hogy a város részére az 1912. évre előirányzott négy millió koronából 90.000 koronát utalt ki. Ezt az összeget, ugy mint az eddigi államsegélyeket a tisztviselők fizetésének és lakbérének kiegészítésére forditják és az összeg felosztása ügyében hozott közgyűlési határozatot nem kell felterjeszteni jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. A miniszterelnök leirata a következő: Az 1912. évi állami költségvetésben a városok segélyezésére előirányzott négymillió koronából a város részére 90,000 K, azaz kilencvenezer koronát jelen szám alatt kiadott rendeletemmel az ottani királyi adóhivatalnál kiutalványoztam. .Felhívom a város közönségét, hogy a most kiutalványozott segélyösszegnek a pénztárnok és ellenőr által aláirt és a polgármester vagy helyettese által láttamozott nyugtára való fölvétele és a házipénztári számadásába való bevételezése iránt intézkedjék. Az összeg felhasználása tekintetéhen csupán annyit kötök ki, hogy amennyiben a város közigazgatási alkalmazottjai részére kiszolgáltatott illetmények a 62000/1910. B. M. szám alatt kiutalványozott állami segélyösszeget, illetőleg ennek az összegnek a jelzett célra szükséges részét a közigazgatási tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet fizetésének az imént emiitett körrendeletemben megállapított mértókig való kiegészítésére kell forditani. A fizetóskiegészités fejében megállapítandó pótlékokat havonkint, a lakáspótlókokat pedig évnegyedenkint előleges részletekben kell kifizetni. Az illetménykiegészítés tárgyában hozandó városi közgyűlési határozat felsőbbhatósági jóváhagyást nem igényel és azt csak felebbezés esótén kell felterjeszteni. Amennyiben a város tisztviselőinek fizetéséről és lakáspénzéről a 62000/1910. B. M. szám alatt kiadott rendeletemben feltüntetett mértékben, vagy ennél kedvezőbben már gondoskodott volna, vagy amennyiben az államsegléy a tisztviselők illetményeinek kiegészítésére teljesen fel nem használtatnék, azt egyéb városi célokra kell fordítani. A cél kijelölése tekintetében a város közönségét korlátozni nem kívánom. Miután azonban a város háztartását terhelő összes folyó kiadásoknak a város saját bevételeiből és a háziadóból való fedezéséről az 1912. évi költségvetési előirányzat rendjén az államsegély számbavétele nélkül az 1886: XXII. t.-c. 123. §-a értelmében már gondoskodni kellett a tisztviselői illetmények kiegészítése után az államsegélyből szabad rendelkezésre fenmaradó összeget a ihelyi viszonyok és szükségletek beható mérlegelése után oly közhasznú kiadásokra, illetőleg oly beruházások költségeinek fedezésére kellene forditani, amelyek alkalmasak arra, hogy a város korszerű fejlődését és a lakosság szellemi és anyagi jólétét előmozdítsák. Ilyen közhasznú célok gyanánt elsősorban a nyugdíjalap gyarapítását, közegészségügyi és közművelődési intézmények létesítését és fejlesztését jelölöm meg. Végül felhívom a város közönségét, hogy az államsegély összegnek az 1912. évi zárszámadásában való szabályszerű elszámolásáról gondoskodjék. Budapest, 1912 március hó 22-én. Khuen-Héderváry Károly gróf. Eltűnt váltók. • — ítélkezett egg rabbi. — (Saját tudósítónktól.) Két váltót keres, kutat most a szegedi királyi ügyészség és a makói rendőrség lázias buzgalommal. Két váltót, melyek ezúttal nem mint váltók fontosak, hanem mint bűnjelek s amelyeket a makói rendőrség akart átküldeni a szegedi királyi ügyészségnek. A kisérő levél meg is érkezett rendben, de a két váltó az nem volt a levélben, hiába hivatkozott rá a levél bevezető része, hogy: „idemellékelve a bűnjelként szereplő .... stb. Most lázasan fáradoznak annak kiderítésén, hogy és miként tűntek el a váltók? Nem lehetetlen, hogy a váltók a bonyolult ügy aktái között kallódtak el, bár az sincs kizárva, hogy a fontos bűnjelet valaki, akinek erdekében ájl, elsikkasztotta. Az ügy előzményei nagyon érdekesek s azokat a következőkben ismertetjük: Stégman Izsák és Perimutter Izrael makói kereskedőknek éveken át társüzletük volt. Amikor a közös üzleteket lebonyolították, differenciák támadtak köztük s polgári pört indítottak egymás ellen a makói járásbíróság előtt. A rendes bírói eljárást azonban hosszadalmasnak találták s Perimutter azt az ajánlatot tette ellenifelének, hogy a bonyolult ügyekben a döntést bizzák választott bíróságra. Stégmannak szintén nem volt kifogása az ellen, hogy a pör kivétessék a rendes biróság kezéből, de a maga részéről, vallásos zsidók közt szokás- tóra-bíróságot indítványozott. Perimutter ebbe csak hoszszas kiapacitálásra egyezett bele. A biróság elnökéül a fehértói hitközségnek történetesen Makón időző tudós rabbiját, Rosenthal Sault kérték föl. A rabbi elvállalta a megbízatást s hamarosan megalakult a tóra-biróság, amelynek döntését mindkét fél kötelező erejűnek ismerte el magára. Az elnöklő rabbinak a felek két biankó-váltót adták át azon rendeltetéssel, hogy a pörvesztes fél váltóját — a megítélt összeg erejéig kitöltve — a pörnyertesnek adja át, aki természetesen a maga váltóját is visszakapja. Ilyen előzmények után a tóra-biróság lelkiismeretesen s alaposan megvizsgálta a vitás ügyet s azután meghozta döntését. A pört Stégman vesztette el, akit a tóra-biróság 2900 korona megfizetésében marasztalt. A pörnek azonban nem lett vége, mert a furfangos Stéganan, aki maga erőszakoskodott a tóra-biróság mellett, a döntést nem fogadta el s a rabbitól visszakövetelte a váltót. A becsületes rabbi most már látta, hogy itt mindenféleképen baj lesz. A pörös felek váltóit átadta egy Weisz iievü kereskedőnek, aztán összepakolt és gyorsan visszautazott parókiájára. De a nyugalmának igy is vége szakadt. Stégman azon vád alapján, hogy a váltót elsikkasztotta, büntető följelentést tett ellene. Az ügyészség azonban az eljárást megszüntette, mert kitűnt, hogy Stégman váltója nem a rabbinál, hanem Weisz kereskedőnél volt, akii — ami'kor a följelentésről ér'tesült — beszolgáltatta azokat a makói rendőrségnek. Az ügyészség azonkivül utasította Stégimant, hogy a váltó kiadásáért harminc nap alatt indítson polgári pört, mert ezidőszerint az okirat a tóra-biróság határozata alapján Perimutter birtokában levőnek tekinthető. Stégman a polgári pört meg is indotta. viszont az ártatlanul meghurcolt rabbi ö ellene tett följelentést hátóság előtti rágalmazásért. A két pör rendes lefolytatása elé azonban váratlanul most az az akadály hárult, hogy eltűntek a bűnjelként szereplő váltók. Ezért érdekli most nagyon a szegedi ügyészséget, hogy hová lettek a váltók? Taft elnök az otthonában. A washingtoni Fehér Házról mostanában kevesebbet beszélnek, mint mikor Roosevelt Tivadar volt az Egyesült-Államok elnöke. Pedig Billy — igy nevezik a jenkik maguk közt Taft elnököt, — nem kevésbé érdekes jelenség ott, mint aminő Toddy (Roosevelt) volt. Csakhogy már a Fehér Házba is nehezebb már bejutni, mint ennek előtte. Mióta Mac-Kinleyt meggyilkolták s őrjöngő emberek Roosevelt ellen is merényletet kíséreltek meg, a népkihallgatásokat, amelynek során boldog-boldogtalan odajáruihatot az EgyesültÁllamok hatalmas elnöke elé, nagyon megszorították. Szinte egészen meg is szüntették. Hogy valaki most bejuthasson a Fehér Házba ahhoz nem elegendő már a kihallgatási cédula. A jelentkezőknek a termek és folyósók, egész tömegén kell áthaladniok, titkosrendőrök fürkésző szeme elütt, akik mindenkit alaposan megvizsgálnak és megmotoznak, aki megjelenésével vagy viselkedésével gyanút kelt. Taft Willitm, amióta az elnöki székben ül, mitsem változtatott addigi egyszeiü életmódján. Idejét szinte egészen megosztja hivatali kötelességei és egészségének ápolása közt. Szorakozásia, pihenésre bizony kevés idő marad. Az elnök njolc órát alszik naponta s reggel hét órakor kel. Hideg vizben megmosakodikba folyóséken át tüstént a tornaterembe megy, a hol már várja Earker dr., a háziorvosa. Tudva1 evő dolog, hogy Taft elnök hatalmas termetű ember. Egy méter és 87 centiméter magas és száztiz kilót nyom. Ennek a roppant fizikumnak sok egészséges mozgásra van szüksége s az elnök nem is rest a testgyakorlatban. Orvosa Barker dr. maga is nagy sportember, fiatalabb korában boxolóbajnok volt. Mikor az elnök a tornaterembe lép, Barker dr. rögtön megkezdi orvosi feladatának teljesittését: gyakorlott ökleivel rátámad az elnökre sakét bajnok közöt heves tklcződés fejlődik ki. Vidáman és szen vedelmesen boxolják egynást, tiz percen át s kiijermelü Barker sokszor szinte megroggyan az ellök hatalmrs öklének jól irányzott csapása alatt. Naponkint E0 percig tart ez a torna, amely utín az ehök ifgtfn hideg zuhany alá áll, majdvisszatér lakosztályába, hogy elköltse reggelijét, képzeli ető, mily 1 atalmas étvágpyyal telepedik a teritett asztalhoz. Hogy azonban mértéket tartson, arra szigorúan vigyáz Barker ur, aki szintén ott ül az asztalnál. Az elnök eledele zatlisziből készült eledel, vajas pirítós és egy csésze tejes kávé. Ez az egész menü, amelye^ Taft családja: felesége, Helén nevü leánya és Charles nevü kis fia társaságában költ el. A hivatalos óra délelőtt kilenckor kezdődik. Az elnök ekkor már mindennap hivatalában ül s fogadja a minisztereket, akik jelentést tesznek neki a fontos ügyekről. Ellensége lévén minden ceremóniának, az elnök egyszerű házi köntösben jelenik meg miniszterei előtt s olyankor papucsban is, amikor nem kell kihallgatásokat adnia. Mikor nincs minisztertanács, Taft elnök séta lovaglást tesz Washington környékén s haza térve, titkárával fölbontja a postáját s levele ket diktál ebéd időig. Háromszor hetenként kihallgatást ad az elnök. Háromféle kihallgatás van: magánkihallgatás, f élnyilvános és egészen nyilvános kihallgatás. A magánkihallgatáson az elnök fesztelenül elbe~