Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-29 / 74. szám

1912 március 29. DELM AGYARORSZÁG 3 nagybirtokosság képezi nálunk a Iegönzőbb osztályt, amely szociál-higiéniai intézkedésekre bizonyára a legkevesebbet fog áldozni. Aki ismeri a nagybirtokosok cselédlakásait, munkás viszonyait, az aligha fog vérmes reményeket táplálni irányukban. Ami pedig a községeket illeti, kíváncsi Vagyok, vájjon Szegeden mikor fog történni valami legkisebb, intézkedés is a tüdővész leküzdésére. Az olasz bűnös asszony. — Egy érdekes merénylet titkai. — (Saját tudósítónktól.) Az olasz „donna delinquente", a bűnös asszony tipusa mindinkább kialakul azoknak az izgalmas bünpöröknek során, amelyek évek óta egymást érik Olaszországban. Féléve sincs, bogy megemlékeztünk egy véres esetről, amely a milanói pályaházban játszódott le. A dráma cselekvő hőse Mario Ppternoster adriai albiró volt, aki revolverrel leterítette Lapaglia kereskedelmi utazót. A revolverdörrenés már csak a végét jelentette egy hónapok óta húzódó szerelmi drámának. Ennek a cselekvő hőse viszont Lapaglia felesége, született Bentivoglio Ginerva grófnő volt, aki magába szédítette a fiatal bírósági tisztviselőt, megszöktettette magát vele, de azután, hogy a fiatalembernek elfogyott a pénze, elfogta a honvágy és kibékülés céljából hazautazott férjéhez. Ez elébe ment Milánóig « ott játszódott le a véres eset, amelynek körülményei egyébiránt máig kiderítetlenek. Lapaglia, aki azóta meggyógyult, azt erősítgette a vizsgálóbírónak, hogy Paternoster ok nélkül támadt reá, a gyanútlanra. Viszont Paternoster szerint Lapaglia torkonragadta és olyan mozdulatot tett. mint aki fegyvert készül előrántani a zsebéből. Ezért sütötte el pisztolyát. A vizsgálat adatai is igen érdekesek azonban s tanulságosan magyarázzák meg a romlott nő lelkének működését. Bentivoglia grófnő husz éves korában lett a felesége a nála tizennyolc évvel idősebb férfinak. Az asszony azt állítja, liogy a házaséletük eleitől fogva boldogtalan volt. hogy az ura zsarnokoskodott rajta, liogy durván bánt vele, sőt fojtogatta is, egy ízben pedig revolvert rántott reá. A férj ép az ellenkezőjét vallja ennek. Szerinte soha semmi ellentét se zavarta közös életüket a ő neki mindaddig sejtelme sem volt felesége viszonyáról, amíg az asszony meg nem szökött. Tudnivaló. hogy Lapagliát hivatása igen gyakran s néha hosszú heteken át távol tartotta feleségétől. A fiatal asszonynak azért az alkalomban sem volt hiányossága. Élt is veié, még Paternostert megelőzőleg. A szeretője akkoriban Err,ant!e bolognai törvényszéki bíró volt. Feladata főként arra szorítkozott, hogy a hiu nő divatárus! számláit kifizesse. A grófnő oly kíméletlenül fosztogatta barátját, bogy Erranténak egész megtakarított pénze elúszott s már-már adósságokba keveredett. Azonkívül nemcsak éjjelét, hanem nappalát is, egész idejét lefoglalta az .asszony, aki megkívánta, hogy elvigye ebédre, uzsonnára vendéglőbe, hogy megsótáltassa és hogy színházba járjon vele. Errante sokat panaszkodott erről barátjának, Paternosternek s voltaképen ezek a beszélgetéseik készítették elő a fiatalember szenvedélyét. A szenvedély csakhamar annyira nyilvánvaló lett, hogy a grófnő is észrevette. És ettől fogva mindent megtett az élesztésére. A kölcsönös megértés nehészségein egy-kettőre túl voltak s a szép asszony nyomban megkezdte a viszony értékesítését. Egész csomó levele van a vizsgálóbíró kezében. A levelekben jóformán egyébről sem esik szó, mint a divatszámláiról, a miknek kiegyenlítésére kéri barátját. Uj cipőre, kalapra, keztyüre valót kér és nem is kiesi összegeket. Ezt írja egyik levelében: — Kacér természetemnek — nevezzük igy — ezek az apró kielégítései nagy örömet szereznek nekem s annál inkább szeretlek és imádlak értök... A kacérságom, liidd' meg, nem olyan, mint .a nőké általában, akik szeretik, ha ünneplik és irigyelik őket... Az én kacérságom csak annyi, hogy egyre szebb akarok lenni a te számodra, hogy azt akarom, bogy jobban tessem neked ... Lásd, hogyan bánok veled, — írja egy más alkalommal, amiután egy sereg megvásárolni és kifizetni v.aló holmit elsorolt — akárha a férjem volnál s én a te jó kis feleséged. Minden vásárlásomról számot adok. Meg vagy elégedve? ... Az asszonynak szakadatlan pénzkérése a fiatalembert a legkínosabb anyagi zavarokba sodorta, összekülönbözött miattok a családjával, amely megtagadta az egyre nagyobb összegek megküldését, elrontotta hitelét a hivatalában s annyira megterhelte magát adósságokkal, bogy a bizonyos romlást már csak egy vakmerő s egész múltját szétromboló elhatározással akadályozhatta meg: kijelentette a grófnőnek, hogy el kell szöknie vele, mert nem hir a szenvedélyével s mert a hazájában már nincsen maradása. Külföldön, talán .a tengeren tul fog jövőt alapítani. A grófnő szívesen hajlott a kalandos vállalkozásra. Azzal az ürüggyel, bogy Szicíliába utazik férje családjához, útra kelt. Rómában találkozott barátjával, onnan visszafordultak s Párisba utaztak. Egy heti boldogság ntán elfogyott a pénzük s ekkor az asszony kijelentette, bogy haza akar menni. Hiábavaló volt ,a fiatalember minden rimánkodása, a grófnő hajthatatlan maradt. Nem kellett már neki szeretője, aki mindenképen tönkre jutott. A véres eset után az újságíróknak, meg utóbb a vizsgálóbírónak is ugy nyilatkozott róla, bogy voltaképen nem is szerette sohasem. Csak szánalomból, lett a kedvese, mert a fiatalember azzal fenyegette, bogy kivégzi magát, ha meg nem hallgatja. Amikor a néptanító könyvel. — Szövetkezeti gazdálkodás. — (Saját tudósítónktól.) Egyes kis szövetkezetek működése unos-untalan beleütközik az igazságszolgáltatásba. A könnyelmű, kicsinyes vidéki gazdálkodás, amely igen gyakrap tudatlansággal párosul, a községekben működő szövetkezetekben visszásak az állapotok. Tudatlan emberek intézik a szövetkezet ügyeit, akik, habár jóhiszeműen, romlásba viszik a. szövetkezetet. Tulnyomólag egykét elemi osztály képzettségű földmivelők az igazgatósági tagok, akik a legcsekélyebb hozzáértés nélkül kezelik több száz ember vagyonát. Néhány hónap vagy év multán aztán bekövetkezik a krizis és a tagok sirathatják a verejtékes munkával összehordott filléreiket, A Kishegyesi Önsegélyző Szövetkezet is nagy reménynyel kezdte meg a működését. A gazdag báesmegyei község polgárai nagyszámmal tömörültek a szövetkezetbe. Az igazgatóságot is megválasztották. Az igazgatóságba bejutott a község intelligenciája: a jegyző, a korcsmáros, a postás, a szatócs stb. A néptanátóra, Szörfy Ödönre, a legsúlyosabb föladatot bízták: a szövetkezet könyvelését. Ugy gondolták a jámbor falusiak, bogy a. tanitó mindenhez ért. Mindenhez kell értenie. És a tanitó vállalta a könyvelést. Jövedelmező mellékfoglalkozás, ami ráfér a néptanítóra. A szövetkezet vagyonkezelése az igazgatóság kötelessége. A törvény szerint a könyvelő a könyvek vezetését, ülési jegyzőkönyvek szerkesztését, valamint a fogalmazási és leirási munkákat végzi. A primitív műveltségű elemekből alkotott igazgatóság képtelen volt a vagyonkezelésre és azt is a tanitókönyvelő nyakába akasztotta. Ez a rendszer nem vált be. A könyvekben hemzsegtek a csodabogarak. Téves bejegyzés, hibás elszámolás,- rovatok föleserélése nap* ról-napra megismétlődött. Igy történt, hogy az évi mérleg valótlan összegben tüntette föl a szövetkezet vagyonát. Szörfy könyvelése 1901-ben kétezerszázkilencven, 190'2-ben kétezernyolcvan hét, 1903-ban ezerötszázliarminckettö, 1904-ben kétezerkilencszáz, 1905-lien tizenkétezerhatszáz, 1906-ban pedig ötezerkilencszáz koronával nagyobb összegben tüntette föl az önsegélyző szövetkezet vagyonát, mint az a valóságban volt. Hat évig szüntelenül hibás, helytelen adatoktól hemzsegő volt a szövetkezet könyvelése. Hat évig senki nem födözte föl a súlyos tévedéseket, Amikor aztán egy hozzáértő enrber felülvizsgálta az üzletkezelést, kiderült, hogy a sok ezres, amit a tanitó vagyonnak könyvelt, — légből kapott. A szövetkezeti tagok erre ugy gqndolták, hogy a tanitó becsapta őket. E véleményüket még támogatta az, hogy a pénztári naplóban több ezer korona, volt kiadásnak elkönyvelve, a kiadás pedig nem is történt meg. Az igazgatóság följelentésére a szabadkai ügyészség hűtlen kezelés büntette miatt vádat emelt a tanitó ellen. A szabadkai törvényszék a mult év szeptemberében Szörfyt hűtlen kezelés vétsége miatt két hónapi fogházra ítélte. Fölebbezés következtében a szegedi ítélőtábla csütörtökön tárgyalta az ügyet. Az ítélőtábla megsemmisítette a törvényszék ítéletét és fölmentette a tanítót. Az ítélet indokolása szerint Szörfy nem tudatosan károsította meg a szövetkezetet, képzettség liijján történt a tévedés. Bárczány Imre főellenőr öngyilkos-kísérlete. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután egy köztiszteletben álló szegedi uriember köívetett el öngyilkossági kísérletet. Bárczány Imre nyugalmazott állam vasúti főellenőr régebb keletű és gyógyithatatlan betegsége miatt pisztolyt ragadott és homlokon lőtte magát. A hetvenkétéves* öreg ur öngyilkossági kísérlete mélyen lesújtotta a. családot és nagyszámú ismerőseit. Bárczány Imre, mint államvasuti főellenőr évekkel ezelőtt nyugdíjaztatta magát, mert betegsége miatt nem tehetett eleget kötelezettségeinek. Betegsége ellen mindenütt keresett orvoslást, de makacs bélbajábóí nem gyógvult ki. Betegen is szimpatikus és agilis tagja volt Szeged társadalmának. Az utóbbi időben bélbaja annyira elhatalmasodott, hogy magábazárkózott és buskomorrá lett. Hozzátartozói, felesége egy fia, Bárczány Imre, ki.a leszámítoló hivatalban hivatalnok már ékkor féltették az öreg urat. A beteg főhivatalnok sohasem emiitette az öngyilkosságot. Csütörtökön délután egyedül maradt Bárczány Imre Csongrádi-sugárut 13. számn házban levő lakásukban. Felesége csak -későn délután jött haza és ekkor megdöbbenve vette észre, hogy az öreg ur az ágyra bukva mozdulatlanul fekszik. — Imre, mi az? Miután nem kapott választ odarohant az ágyhoz és megnézte mi baja van az urának. Látta, hogy a homloka véres és egv pisztoly fekszik a földön. Az asszony kétségbeesve borult az urára, majd mi-kor észrevette, hogy még él, elrohant telefonálni a rendőrségnek. Csakhamar megérkeztek a mentők, akik a szegedi közkórházba szállították be az öreg urat. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes. Az orvosok véleménye szerint van remény, hogy Bárczány Imre felgyógyuljon. Bárczány Imre példás és boldog családi életet élt. Gyermekük csak egy van: Ifjabb Bárczány Imre a leszámítoló 'hivatalban hivatalnok. Az öngyilkossági kísérlet nagyőri megtörte a családot, de kínos feltűnést keltett az egész város intelligens ' publikumában, hol nagyon jól ismerték és szerették az