Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-29 / 74. szám

6 DELMAGYARCXRSZÁG 1912 március 28. 4 öreg főhivatalnokot, öárczány Imréné az öngyilkosságról a kővetkezőket mondotta: — Az uram már régén: betegeskedik. Betegségével már nagyon sók orvosnál járt, de makacs bélbaját nem tudták meggyógyítani. Férjem nem csüggedt, tálán az utolsó pillanatig bizotí, hogy felépül. Nem értem miért követett el ör-Hlkössági kísérletet. Sohasem emiitette, hogy öngyilkos lesz. Munkatársunk kinn járt a közkórházban, bol Bárczány Imre eszméletlenül fekszik még a rendőrség sem tudta kihallgatni. Az orvosok szakvéleménye azonban az, hogy az öreg ur életét meg lehet menteni. A homlokán szenvedett könnyebb természetű sérülést. Csák öreg kora és előrdhaladott betegsége aggasztó. Edison az asszonyról, a munkáról és a halálról. Edisont megint fölkereste egy újságíró; ezúttal asszony. A „Newyork Herald" egyik írnunkatársa. Az ujságiró-asszony első kérdése az volt, bogy Edison egyenértékűnek tartja-e rz asszonyt a férfivéti Erre a nagy föltaláló igy szólt: — Háromezer, legalább azonban kétezerötszáz esztendőnek kell még eltelnie, amíg az asszony szellemileg egyenértékű lesz a férfíwél. De ma még ilyenről beszélni egyszerűen nevetséges. A fejlődés csak ép most indult meg. A választójogot adják meg nekik, de csak ugy, ha vagyonuk van; szerintem ezt a férfiakkal szemben is kellene alkalmazni. Edison teliát még mindig itt tart; ő a régi világ embere. Azután más tárgyra tért át Edison, A szeUemidézésről és a munkáról beszélt. — Teljesen hiábavaló erőlködés, bogy a lialál után való élet titkait fölkutassák. A rémmesékbe való bit elposványositja az emberi szellem munkáját. Dolgoznia kellene az embereknek. Minél többet, akkor azután nem volna idejük ilyesmikkel foglalkozni. A munka az egyetlen eszköz, hogy célhoz jussunk. Az akarattól függ minden. Nekem egész életemben nem volt még egyetlen spontán eszmém. Fantáziám sincs. Nem álmodozom. Az én, úgynevezett találmányaim a szomszédságban bevertek, én csak fölszedtem őket. Soha nem teremtettem semmit. Az ember nem teremthet. Hogy valakinek az agyvelejében eszme támadjon, az egyszerűen lehetetlen. Minden kívülről jön. A szorgalmas ember a környezetéből lopja ki az eszméket; a lusta otthagyja őket és labdázni megy. Az úgynevezett lángész éjjel-nappal a laboratóriuvnában van. Ha valami történik, akkor nyomba.n ott terem, bogy hasznosítsa a történtebet. Ha nem volna ott, akkor a dolog csakúgy megtörténne, de a.kkor nem volna az övé. Éjfél és reggel hat óra között olvasok és alszom. Három-négy óránál hosszabb alvásra nincs szükségünk. A hat-hét órás alvás szobását átvettük az ősembertől. Ennek nem volt mesterséges világítása és ba beesteledett, •.ott bellett hagynia munkáját. Nem tudott mit csinálni, hát aludt. Az irodalomra terelődött a beszéd. — Tudja, bogy kit tartok a költőkkel és regényírókkal egyenrangúnak? — szólt kérdően Edison az újságíró-asszonyhoz. — Gutenberget, azt a férfiút, aki föltalálta a szétszedhető írást. Ha ő nem lett volna, akkor még ma is ötezer dollárba kerülne egy könyv és egy hónapig tartana, amíg újságjainkból egyetlen példányt ©leállíthatnának, Gutenberg tette lehetővé, bogy a gondolatok a nép közé is juthassanak. A legnagyobb gondolat is értéktelen, ba nem hatolhat a tömegek közé. Aztán újra a munkára tért át. — A földi létnek a lényege a munka. Ha az emberek szorgalmasan dolgoznak majd, akkor meg fogják ismerni a világ szépségeit és nem vágyakoznak olyannak a megismerésére, ami njncs. A spiritizmus elmebetegségnél nem egyéb. Az agysejtek megromlása okozza. Végül a halálról is beszélt. — Patersönban gyönyörű mintákat szőnek a gépek. Egy csattanás és vége mindennek, a gép megáll és a minták esak félig készek. Igy vagyunk mi is. Az én lámpáim, fonográfjaim, baktériáim talán halhatatlanok. De ki akar balhatatlan lenni? Én nem! Hagyjatok pihenni. A mi véges életünket egy liosszu álom befejezi. Shakespearenak igaza volt. Minden éjszaka kóstolót kapunk a tökéletes nyugalomnak az egészséges öntudatlanságától. És a halál nem egyéb ennél. Miért féljünk tőle? Mi nem tudjuk majd, hogy halottak vagyunk. Hogy mi a véleményem a vallásról? A vallás sok embernek szükséges támasza. Ami engem illet, — de itt eszembe jut, bogy nekem nem szabad a vallásról beszélnem. A feleségem egyszer és mindenkorra megtiltotta. Nincs tovább a Lipótvárosi Kaszinóban. (Saját tudósítónktól.) A bakkarát, ezt az undok, fertőző veszedelmet ki kell irtani mindennünnen. A Lipótvárosi Kaszinó-ból, ahol embert ölt ez a gyilkos hazárdjáték, a legrövidebb idő alatt ki is pusztul a bakkara. A mozgalom egyre erősödik. Kétszáznál többen írták alá a bead'ványt, amely rendkivüli közgyűlés sürgős összehívását kéri a bakkara eltörlése céljából. Az ivet átadták Ballai Lajos elnöknek, aki a rendkivüli közgyűlés összehívása iránt már is intézkedett. A Kaszinóban t'egnap óta egyébről se beszélnek, mint a bakkaráról és a túlnyomó többség fentartás nélkül a bakk eltörlése mellett van.. Valószínű, hogy a bakkara még a rendkivüli közgyűlés előtt megszűnik. A Lipótvárosi Kaszinó vezető köreitől ugy értesülünk, hogy Krammer Tivadar dr gazda, saját felelősségére be fogja szüntetni a bakkarat. A kaszinó tagjainak többsége helyesli a gazdának ezt a szándékát. Azok, akik a bákk fentartása mellett vannak, azt hangoztatják, hogy Krammernek nincs joga önkényesen beszüntetni a bakkot. A kaszinó két bakkasztala évi két-háromszázezer korona jövedelmet jelent a kaszinónak. A gazda a saját iniciativájából nem szüntetheti meg ezt a nagy jövedelmet. Ezzel szemben viszont a bakk eltörlésének a hivei azzal érvelnek, hogy a gazda beszüntetheti a bakikot, minthogy a rendkívüli közgyűlés többsége az intézkedést kétségtelenül approbálni fogja. A Lipótvárosi Kaszinónak tagsági dijakból 200.000 korona jövedelme van, kártyapénzekből 160.000 korona és színházjegyek kezeléséből, trafikból és egyebekből 40.000" korona. Ez az összeg kétségtelenül elég a kaszinó fenntartásához, nincs szükség a véres bakkara pinkájára 2—300.000 koronájára. Itt emiitjük meg, hogy a Szántó Aladár öngyilkossága nyomán a bakk ellen támadt nagy mozgalomnak Abbáziában is vannak hullámai. A Casino des Etranger játékasztalainál róla folyik a beszélgetés és élénken pertraktálják azt az esetet, amikor Szántó Aladár tavaly egy éjszaka negyvenezer koronát vesztett a másodikemeleti bakkarateremben. A hatóság a bakkarát azóta betiltotta, de azért a fürdővendégek kényelmesen vesztik el pénzüket a lovacskajátékon, a mely nagyban folyik a játékszobákban. Az abbáziai háztulajdonosok, kávésok és vendéglősök akciót indítottak a kaszinó ellen, melynek elnöke Hardegg János gróf. Az érdekeltek népes gyűlést tartottak és ezen elhatározták, hogy az osztrák kormánytól kérni fogják a kaszinó ideiglenes koncessziójának megvonását, mert a kaszinó létesítésétől remélt idegenforgalom nem felel meg a várakozásnak, sőt azzal, hogy a vendégek nagy részét kifosztja, az ott megforduló idegenek hamarosan menekülnek Abbáziából. A kaszinóban tegnap, amikor Szántó öngyilkosságának hirét megtudták, nagyon nehezen indult m y a játék. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Pénteken A papa, vígjáték. (Góth-pár fölléptével. Fölemelt helyárakal.) Szombaton A kém, dráma. Bemutató. (Góthpár fölléptével. Fölemelt helyárakkal.) * Kinek a megbízásából? Aradról jelentik: Arad uj szinbázat akar építtetni. Egy hónappal ezelőtt lenn járt Aradon Molnár Árpád berlini ember, aki a városi tanácsnak, mint szinházépitő mutatkozott be. Elmondotta, hogy a Versch és Flotow berlini szinházépitő cég megbízásából jött, akik a hires Kaufmann Oszkár szinházépitővel együtt olcsón föl akarják épiteni az aradi színházat. Csütörtökön a tanácshoz levél jött Kaufmanntól. A szinházépitő kijelenti, hogy Molnárt nem ismeri, Versch és Flotow csak színházi diszitők és néki eszeágában sincs Aradra pályázni. * Uj magyar darab a külföldön. Ismét bemutattak egy magyar színdarabot a külföldön, még pedig nagy sikerrel és bizonyos, hogy ez a darab is európai sikerkörutra indul. Biró Lajos és Lengyel Menyhért darabjáról van szó, a Cárnő-ről, melyet most mutattak be Münchenben. A darab rendkivül tetszett, raffinált józanságának szívesen engedte át magát a publikum. Mindenki azon a véleményen volt: ez az, amit egy kellemes, finom színházi estétőj várhatunk. Sőt: ebből a szempontból régen volt Münchenben ekkora siker. Lesz pénztári sikere ás bőven és ne felejtsük el, hogy az utolsó esztendők során, amúgy is emelkedő tendenciájú magyar szin'házirod-alomra se hozott szégyent. Ha ebez hozzávesszük, hogy a külföldi siker szerencséje ezúttal nemcsak két kitűnő drámairót, hanem egy Németországba szakadt magyar színigazgatót és rendezőt, Róbert Jenőt is ért: mindenképen örvendetes ez a müncheni magyar siker. A darabot legközelebb Berlinben mutatják be. * Búcsúzó színtársulatok. Tavasz közeledtével a vidéki színtársulatoknak csaknem mindegyike állomást változtat. Legnagyobbrészt virágvasárnap után vonulnak el téli állomásukról, ahol az év legnagyobb részét eltöltötték. Igy a pozsonyi színházban április 3-án fejezi be nagy sikerekben bővelkedő téli évadját Polgár Károly színtársulata. A társulat Pozsonyiról Kaposvárra utazik, ahol az előadásokat április 7-én, husvétvasárnapján kezdi meg. — Állomást változtat a székesfehérvári direktor, Szalkay Lajos is, aki húsvét után Losoncra vonul hathetes szezonra. — Krecsányi Ignác színtársulata szintén elmegy húsvét után Temesvárról, hogy a budai színkörben megkezdje az idei nyári szezont.