Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-28 / 73. szám

1912 március 28. A politikai helyzet. (Tovább tárgyalnak! — Minisztertanács. — Ujabb audienciák. — Bécsi vélemények.) (Saját tudósítónktól.) Héderváry Károly gróf ma délélőtt tovább folytatta azokat a tanácskozásokat, melyeket tegnap a rezolució körül való ellentétek kiegyenlítése érdekében megkezdett. Minden jelenség arra vall, hogy e tanácskozások folyamián nehezen elhárítható akadályok merültek föl, nemcsak az ellenzék, de a munkapárt vezérei részéről is s ennek hatá'sa alatt általában peszszimisztibusan Ítélik még Héderváry gróf próbálkozását. Ma délelőtt legelőször Skerlecz Iván báró, a kabinetirodába beosztott miniszteri tanácsos kereste föl Héderváry t. Skerlecz báró Bécsből jött s egyenesen a miniszterelnöki palotába ment. Nem sokkal utána, tiz órakor Lukács László pénzügyminiszter, majd Tisza István gró-f érkezett meg, akikkel Héderváry gróf jó óra hoszáig értekezett. Ezután automobilba ült s Kossuth Ferencet látogatta meg, aki előzőleg már pártja vezérei közül Szentiványi Árpáddal, Sághy Gyulával és Désy Zoltánnal tanácskozott. Mikor Hédervá'ry gróf megérkezett, Kossuth Ferenc elüzent Apponyi Albert grófért, akit aztán szintén bevontak a tanácskozásba, amely igen hosszadalmasan, közel másfél órán keresztül tartott. Héderváry közölte a Kossuthpárt vezéreivel azokat az aggodalmakat, melyek a királyt a rezolucióval szemben eltöltik s amelyeket eddig semimiképen nem sikerült eloiszlatni. Délután Andrássy Gyula grófot és Zichy Aladár grófot, a néppárt elnökét keresi föl Héderváry. E látogatások után, öt órakor minisztertanács volt, amelyen Beöthy László kereskedetimi1 miniszter kivételével a kormány minden tagja részt vett. E minisztertanácson folyó ügyeket intéztek el s kétségkívül határoztak afölött is, hogy a kormány a tanácskozások eredménytelensége esetén levonja a konzekvenciákat A kabinet határozatával Héderváry gróf holnap Bécsbe utazik, hogy a király előtt jelentést tegyen vállalkozása kimeneteléről. A félhivatalos Budapesti Tudósító a következőiket jelenti: Az őfelsége kabinet irodájába beosztott Skerlecz Iván báró miniszteri tanácsos ma reggel Bécsből Budapestre érkezett s fölkereste Héderváry Károly gróf miniszterelnököt. Skerlecz báró valószínűen ma este vagy holnap reggel tér vissza Bécsbe. Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délelőtt Lukács László pénzügyminiszter látogatását fogadta; később Tisza István gróf kereste fel a miniszterelnököt. Héderváry gróf Tisza gróffal és Lukács pénzügyminiszterrel hosszabb együttes tanácskozást folytatott. Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma délelőtt féltizenkettőkor meglátogatta Kossuth Ferencet a Gresham-palotában levő lakásán. Kossuth Ferencnél közben megjelentek a Kossuth-párt tagjai közül Désy Zoltán, Szentiványi Árpád, Ságfry Gyula, Tóth jános és Apponyi Albert gróf, aki ma délelőtt étkezett meg és a pályaudvarról egyenesen Kossuth lakására hajtatolt. A miniszterelnök és Kossuth Ferenc között folytatott hosszabb tanácskozásba bevonták a KosDÉLMAGYARORSZÁG suth-párt emiitett tagjait is. A miniszterelnök a megjelent urakkal délutáni egynegyed kettőig tanácskozott, azután pedig Apponyi Albert gróffal automobilon Budára hajtatott. Apponyi Budán kiszállt az automobilból, Héderváry pedig félkettőkor Andrássy Gyula grófnak Margit-rakodóparti palotájába ment, hogy tanácskozzék vele. Héderváry Károly gróf miniszterelnök, mint a Budapesti Tudósító értesül, előreláthatóan ma éjjel utazik Bécsbe, hogy holnap őfelségénél kihallgatáson jelenjék meg. Ezzel szemben a Magy. Tud. szerint a miniszterelnök holnap is Budapesten iesz és folytatja a tanácskozást. Holnap délelőtt féltizenegy órakor Kossuth Ferenc lakásán tanácskozás lesz, amelyen Apponyi Albert gróf, Désy Zoltán, Sághy Gyula, Tóth János és Szentiványi Árpád vesznek részt. Délben tizenkét órakor Héderváry Károly gróf miniszterelnök fog látogatást tenni Kossuth Ferencnél és folytatni fogják a tanácskozást a kibontakozás lehetőségeiről. Bécsből ezt jelentik a Magyar Tudósítónak: A Neues Wiener Tagblatt budapesti levelezőjétől azt az értesülést nyerte, hogy Héderváry gróf missziója nem járt a kívánt eredménnyel, minthogy nemcsak Tisza István gróf és Lukács László, hanem Csáky Albin gróf és Návay Lajos is kijelentették, hogy a rezoluciónalk a korona részéről kívánt módosítása a magyar pártoknál keresztülvihetetlen. A Neue Freie Presse vezércikkben foglalkozik az osztrák parlamentben történő eseményekkel, melynek kapcsán szigorú bírálatot mond az osztrák kormányról. E 4ap az osztrák kormány szerencséjének tudja be a magyarországi válságos politikai helyzetet, amennyiben csak az óvja meg a Stürgkh kormányt a bukástól, hogy súlyosbítaná a monarchia helyzetét az, ha egyidejűleg Magyarországon is, Ausztriában is kormányválság lenne. A beszéd fejlődése. Irta és a „Gyermektanulmányi Társaság" ülésén felolvasta Klug Péter, a siketnémák intézetének igazgatója. II. Hazánkban az iskolákban megejtett vizsgálatok után itélve a beszédhibákban szenvedők száma meghaladja a 60,000-et. A leggyakoribb, de egyúttal legsúlyosabb beszédhibák egyike a dadogás, amely abban nyilvánul, hogy az illető egyén vagy nem tudja a beszédet megkezdeni, vagy pedig beszédközben megakad s a legnagyobb erőlködés mellett sem képes a szót kimondani; ha azonban az első szótagot kimondta, sokszor megakadás nélkül hosszú mondatokat is kiejt. Ilyenformán: k.. k.. .k .. .kérek egy öt filléres b ., .b .... bélyeget. Megakadás alkalmával a legtöbb dadogó eltorzítja az arcát, összeráncolja homlokát, ide-oda himbálja fejét, össze-vissza forgatja szemét, sőt nem egyszer az erőlködéstől el is ájul. Némely dadogó maga sem tudja előre, hogy hol és mikor fog megakadni, inig mások különösen az oly szók és mondatok kiejtésétől félnek, amelyek k-val, p-vel, t-vel, m-mel, v-vel, sz-szel, vagy á-val kezdődnek. Megjegyzem azonban, hogy a dadogóknak csupán a szótagok és szók képzése okoz nehézségeket, de az egyes hangokat jól ejtik. Befolyással van a dadogókra a környezet, a helyzet, a kedély, sőt az időjárás is. Igy pl. egy katonatiszti iskola növendéke, akit később bajából kigyógyítottam, csak akkor dali. dogott, ha feljebb rangú tiszteknek kellett bemutatkoznia. Egy aradi leányka idegenekkel szemben jól beszólt, míg odahaza a család körében a legsúlyosabban dadogott. Ezzel szemben, a legtöbb dadogó ép akkor dadog' leghevesebben, ha idegenekkel kell társalognia. Igen sok tanuló van, aki csak akkor dadog, ha'felelnie kell, még akkor is, Iia különben jól készült is el a leckéjével. Különösnek tetszik, de tény, hogy a dadogók legtöbbje egymás társaságában nem dadog és akkor sem, ha egyedül vannak, ha susognak, ha énekelnek vagy ritmusban beszélnek. Beszédhibájuk miatt e szerencsétlenek sokszor a legkellemetlenebb és legkomikusabh helyzetekbe kerülnek. Igy például egy dadogó papirost akarván venni, elment a papirkereskedésbe, ott azonban minden erőlködése mellett sem volt képes kívánságát kifejezni. Hazament és egész, nap gyakorolta: kérek papirost, kérek papírost stb. Másnap újból elment, de ezúttal sem jutott tovább a k-nál. Elszégyelvén magát, újból hazament;'otthon persze egészen jól ki tudta mondani: kérek papirost, kérek papirost. Harmadszor is elment az üzletbe, ahol most már nevetve fogadták, ami szegény embert teljesen kihozta a sodrából s papirost akarván kérni, a következőket mondta: k... k ... kérek p ... p ... puskaport. Nem tudom,, hogy az eset megtörtént-e' tényleg, de mindenesetre igen jellemző a dadogókra nézve,, akik hajukat mindig leplezni igyekszenek és sokszor mást mondanak, mint amit akarnak, vagy csak nagy körülírással mondják el azt, amit 1—2 szóval is megmondhatnának. Tgy pl. nem azt mondják, liogy „kofa", mert a k-tól nagyon félnek, hanem azt mondják: „az az asszony, aki a piacon árul". Igen sok dadogó azzal is igyekszik haját leplezni, hogy valahányszor megakad, egy könnyen kiejthető szót mond közbe, ilymódon: Magyarországnak ám, fő és székvárosa ám, Budapest ám. Feltűnő jelenség még a dadogóknál, hogy örökösen izgatottak, félénkek, beszédközben kapkodnak levegő után, majd leküzdve a. görcsöket, sebesen, szinte hadarva beszélnek, hol igen magas, hol meg túlságosan mély, majd éles rikácsoló, majd meg recsegő hangon. Ilyen súlyos baj lévén a dadogás, méltánr az a legelső kérdése mindenkinek, hogy mi okozza ezt a beszédhibát? Régebben sokféleképen magyarázták e bajt. Voltak, akik a gondolkodás és beszéd' közötti összhang hiányának tulajdonították, mondván, hogy vagy oly gyors a gondolkodás, liogy a, beszédszervek nem tudnak avval lépést tartani, vagy pedig megfordítva: a lassú gondolat, nem éri utói a gyorsan működő beszélő szerveket és ennek folytán áll be a zavar. Mások azt állították, liogy azért dadog a nyelv, mert ingadozó a lélek és jellem s az illető nem tudja, mit akar mondani. Ismét mások a gégét és hangszalagokat okozták. Ma azonban már a szakemberek legtöbbjének véleménye megegyezik abban, hogy a. dadogás pszichikus baj s a dadogó attól valófélelmében, hogy nem tud valamit kimondani, olyan elfogódott lesz, hogy abban a pillanatban, amikor beszélnie kellene, képtelen beszédszerveit kellőleg beidegezni. Vagyis a dadogó olyan gépész, aki zavarában nem tudja a gépet kezelni; a. gépnek nincs semmi baja, csak nem tud vele bánni. A beszélő szervezet is ép, de az illető nem tud rajta uralkodni. A dadogás okait kutatva, csaknem kizártnak kell tekintenünk azt az esetet, hogy valaki dadogónak szülessék; a dadogás legtöbbször csak 4—6 éves korban lép fel, többnyire rossz szokás, ijedtség és különböző betegségek következtében. Sok érzékeny természetű gyermek attól lesz dadogóvá, hogy szülője, nevelője, vagy tanítója ok nélkül rámordul. Igen nagy felelősség hárul e szempontból is a tanítóra, amikor osztályába lép ós egy