Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-28 / 73. szám

6 DELMAGYARCXRSZÁG 1912 március 28. csomó kis emberkének a nevelését, tanítását magára vállalja. Ha tehát észreveszi, hogy valamely gyermeke akadozik, szelíd szóval biztassa őt a beszédre és különösen törekedjék arra, bogy a gyermek önmaga lehetőleg ne is vegye észre az akadozást, amelyből, mihelyt tudatossá válik, könnyen' dadogás lebet. A dadogó gyermekekkel pedig különösen bánjék kímélettel, hitesse el velük, szuggerálja nekik, hogy nem iis akadoznak, ha még oly erős fokú is a dadogás. Ha sikerül a gyermekkel elhitetni, hogy jól besizél, ha önbizalmát felébresztettük és fokozzuk, ez már fél gyógyítás. Különös gondja legyen továbbá a tanítónak arra, hogy megakadályozza a többi gyermekek csufolódását. Általában arra kell törekedni, hogy a dadogó gyermek minden arcból, mely rátekint, biztatást lásson ós bizalmat nxeritsen. A dadogásnál kevésbé súlyos beszédhiba a hebegés, amely abban nyilvánul, bogy az illető egyén nem tud egy vagy több hangot, Többnyire mássalhangzókat, helyesen képezni. E beszédhiba, főként nagyothallóknál és gyenge elméjüeknél fordul elő nagyobb mértékben. Egy hebegő a Himnuszt ilyen formán mondta el: Itten áldd met a matart, jó tettel, bőtéggel stb. Mig a dadogás gyógyítása igen bizonytalan eredményű, addig a hebegés, ha csak nem organikus baj, mint farkastorok, nyul-. •ajak, rendetlen fogsor stb. idézte azt elő, feltétlenül gyógyítható. E tekintetben sokat segíthet a gyermeken, ba a szülők és az iskolában a tanító őket állandóan figyelmeztetik a hibára és a gyermekkel minden szót és hangot ismételtetve, lehetőleg helyesen ejtetnek ki. Ha ez nem basznál, akkor a beszédhiba gyógyítása szakegyénre bízandó. A dadogáson és hebegésen kívül még egész sor olyan beszédhiba van, amelyek emezeknél ngyan sokkal könnyebb természetűek, s távolról sem járnak oly rettenetes következményekkel, mégis igen sok kellemetlenséget okoznak azoknak, kik benne szenvednek. Ily beszédhibák: a selypités, amely abban nyilvánul, bogy az illető nem tudja a sziszegő hangokat kiejteni ós más bangókat mond helyettük; pl.: szász (sas), maeka (macska), pirosz (piros), tipő (cipő). Oka legtöbbször rossz szokás vagy hiányos fogsor. Gyógyítása igen könynyü s állandó gyakorlással a tanító és szülő is segíthet a bajon. Egy másik gyakori beszédhiba az n. n. gammacismus és a paragamacismus. Ezekben azok szenvednek, akik a k ós g-t nem tudják kiejteni ós vagy elhagyják (k)ávé, (k)abát, vagy hiás hangot mondanak helyette: (távé, tabát). Kezelése abban áll, bogy tiszta ujjunkkal liátranyomjuk a gyermek nyelvét és hegyét elől lenyomjuk. A legrntabb beszédhibák egyike az orrbeszéd. Jellemző sajátsága a kellemetlen orrsziuezet. Ilyenféle: Jőnnpot kívánok. Okai lehetnek rossz szokás, különféle orr és gégebetegségek, farkastorok, az uvula és a lágyigy büdése. Gyógyítása sok nehézséggel jár, de folytonos éber figyelem mellett biztos eredményre vezet. Igen gyakorf hibája a lieszédnek az r-tőrén, amely az r-nek hápogó torokbangkónt való kiejtésében nyilvánul. Például deliága, gehof, báchó stb. Vannak, akik szépnek tartják az r-nek ily fülsértő affektált ejtését, a mely a legjobb magyar szókat is kerékbe töri. Észak-Németországban, 'Dániában, Franciaországban és Svájcban az r-nek ily kiejtése rendkívül el van terjedve, de liogy ott is beszédhibának tartják, legjobban kitűnik abból, liogy a színpadon pem törik meg. E beszédhiba gyógyítása fáradságos bár, de eléggé kecsegtet a jó eredménnyel és rabból áll, liQgy a gyermekkel száinos oly szót ejtetünk melyben r van; ha ez tpem vezet jó eredményre, oly nyelvgyakorlatokat kell végeztetni, melyeknél a nyelv begye rezgésbe jön. Éhez hasonló, de ritkább és könnyebb természetű hibája a beszédnek az l-törés, amikor az illető nem tudja az l-t képezni s ló helyett helyett azt mondja, hogy jó, kellemes helyett kejjemes. A gyógyítása igen könnyű. Megfigyeljük tükörrel, liogy magunk hogy képezzük e hangot és a gyermekkel is ugy mondatjuk. Gyakori beszédhiba még a hadarás, amely az értbetetlenségig való gyors beszédben és ennek ellentéte a rontatott beszéd is, amely a túlságos lassú beszédben nyilvánul. Legegyszerűbb ellenszere a gyermek beszédjének folytonos figyelemmel kisérése, figyelmeztetés ós buzdítás. Ezekben felsoroltam azokat a beszédhibákat, amelyek általában a gyermekek és felnőttek beszédjében leginkább előfordulnak; van ugyan még ezeken kiviil más beszédhiba is, de azok ágybéli elváltozáson alapulnak és ennélfogva inkább az elmegyógytan körébe tartoznak. Miután sokkal könnyebb bármely bajt vagy betegséget megelőzni, mint a már létezőt gyógyítani, engedtessék meg, liogy befejezésül még felsoroljam azon néhány szabályt, amelyet követve, a szülők gyermekeiket a hibás beszédtől megóvhatják: 1. A gyermek környezete és az iskolában a tani tó mindig tisztán és érthetően beszéljen. 2. Kisérjük figyelemmel a gyermek beszédképességének és képességének fejlődését. 3. Ha a gyermek valamely hangot hibásan e.it ki, se ne utánozzuk, se ne morduljunk rá, hanem legfeljebb tisztán, érthetően mondjuk meg, hogyan kell kiejteni. 4. Végül, ha a gyermek 6—7 éves kora után is hibásan beszél és a szülőnek és tanítónak fáradozása hiábavalónak mutatkozik, forduljunk hozzáértő szakegyénhez. NAPI HÍREK Mikor Szegeden tüz wan. (Saját tudósítónktól.) Kisebb városokban ós faiakban, ha félreveriik a harangokat, minden épkézláb ember talpon van ós siet a tűzhöz menteni, ami még menthető. Mindenkit félelem tölt el, mert ;a gyorsan harapódzó lángnyelvek nem ismernek kíméletet és kegyetlenül kiforgatják ^ falu lakóit szerény vagyonkájukból. A mindent felemésztő lángnyelvek valóságos istencsapásként pusztítanak mindent, ami utjokba kerül. Nagyobb városokban már nem olyan határtalan nagy veszedelem a tűzvész, mert minél modernebb a város, annál képzetteb a tűzrendészete. Sőt az olyan városokban, hol a tűzoltóság magas niyón áll, a tűztől senki ,seni retteg. A tűzoltóság egyik legfontosabb szerve a közbiztonságnak. Nélkülözbétetlen része annak a testületnek, mely hivatva van megvédelmezni a köz vagyonát ós a magánosok érdekeit. A szegedi tűzoltóság mint azt az évi jelentése fényesen igazolja, megfelelt a beléje helyezett bizalomnak. Tartsunk csak egy kis szemlét a szegedi tűzoltóság felett. A szegedi tűzoltóság, amely a rendőrkapitány hatásköre alá tartozik, két csoportból áll: a hivatásos (városi) tűzoltóságból és az önkéntes tűzoltóságból. A hivatásos tűzoltóság létszáma: egy segédtiszt. 3 őrparancsnok, 4 .csővezető, 4 segédesővezető, 28 tűzoltó és 3 kocsis; az önkéntes .tűzoltóság létszáma pedig 4 tiszt és 26 tűzoltó, 1 kocsis. A két testület egységes vezetés alatt működik. Parancsnokuk a hivatásos tűzoltó parancsnok. A város területén két állandó laktanya van: a központi ,10—14 tűzoltóval ós az alsóvárosi 5—6 tűzoltóval. Tűzoltói őrség van ezenkívül a városi színházban 3 tűzoltó és 'a városháza tornyábap 3 tűzoltó. Az önkéntes tűzoltók csak éjjel tartanak Őrséget, a tüz}iöz azonban minden időben Jcivenulnak. Van ezenkívül 6 gyári tűzoltóság. Ezek azonban készenlétben nem állanak és nem bírnak.oly felszereléssel, bogy a.gyárukból kivonulhassanak. Igy működésük úgyszólván kizárólag a gyáruk területére szorítkozik. , A tűzoltói felszerelés teljesen lófogatu s egy benzinmotoros fecskendő kivételével emberi erő által hajtják. A város hatósága 4 évvel ezelőtt 25 ezer' koronát szavazott meg tüzoltószerek fejlesztésére, melyet azóta évi 4000 koronás részletekben tesznek félre. Ebből valószínűleg egy teljesen modern automobil tüzoltószert fogunk beszerezni. A vizszerzés a körúton belül mintegy 40 kilométer útvonalon a magasnyomású tűzi csapokból, ezenkívül mintegy 80 kilométer útvonalon és Újszegeden bázikutakból törtéi nik. Mindkét területen a vizszerzés fejlesztésre szorul, amit az egészségügyi szempontok (j ó ivóvíz, intenzív locsolás) is erősen sürgetnek. Két uj magasnyomású vizmii tervezetét a mérnöki hivatal már el is készítette. A tűzjelzés kizárólag állami telefonon és a toronyőr,ség utján történik. Közvetlen tűzjelző telefon csupán a színház, toronyőrség és a központi őrség közt van. Ezen a téren ezideig a kapitányi hivatalnak minden kedden kezdeményező lépése eredménytelen maradt. A külterületi tüzesetek száma és a tűzkárok összege még mindig rohamosan emelkedőben van. — Ennek a magyarázata abban található, bogy a nagy kiterjedésű tanyai területen a tűzrendészetet végrehajtani nem leliet. — A tiizvizsgálatok késedelmesek. Tűzoltóság nincs. Bonyodalmak a zálogos gyilkosa körül. (Saját tudósítónktól.) A névtelen levéliró szuronyának, melylyel Löunnger Ferencet állítólag megölte, származását és eltűnése körülményeit most kutatja a katonai hatóság. "Megállapították, hogy a 61. gyalogezred jelzését és a 2576. számot viselő szurony két esztendővel ezelőtt tűnt él, amikor is Krause János lieblingi születésű közlegénynek kellett volna visszaadni. Hogy miért nem adta vissza, még nem tudják; ki akarják deríteni, vájjon eladta-e, vagy elvesztette. A katonai szakértők szerint a szurony nikkelezett pengéjű extra-oldal fegyver, amilyent az önkéntesek szokták bordani, ennek azonban ellene mond az, bogy katonai kincstári jelzéssel és számmal van ellátva. Az ügyészség most annak kiderítésén fáradozik, hogy ki irta a névtelen levelet. Összehasonlították azokkal a levelekkel, amelyeket annakidején az ügyészség kapott ós iráspróbát végeztek Balázs István rokonaival és ismerőseivel. A vizsgálóbíró megvizsgálta a zálogháznak azt a kamráját, amelyben a szuronyra ráakadtak. Ezt a kamrát hónapok óta nem súrolták, nem söpörték, az oldalfegyveren tehát vastag porrétegnek és piszoknak kellene lennie. Ehelyett azonban a szuronyon vékony porréteget találtak, bár az egész kamra és az ott levő állvány hónapos porréteggel van borítva. Kézenfekvőnek látszik, hogy a szurony nemrégen került oda. A zálogház mostani tulajdonosa sok érdeklődőnek mntogatta meg a gyilkosság helyét, nem lehetetlen tehát, hogy az egyik látogató, talán épep a levéliró tette oda a szuronyt. Az ujabb nyomozás kiderítette, liogy Krause János, aki két év előtt katonai szolgálata alatt birtokosa volt a különös szerepet játszó oldalfegyvjernek, ezidő szerint Lieblingben mint asztalosmester működik. Távirati utpn történt intézkedésre kihallgatták « azt vallotta, liogy az oldalfegyvert Rófh Sándor káplárnak adta át, aki akkor raktárnok volt. Ez a Sándor irodai alkalmazottja Adler temesvári üvegkereskedőnek s .az a 'nevezetes, hogy ennek az Adler üvegkeres> keflőnek a cjpiére egy postacsomag érkezett, amelynek utalványán a cim teljesen azonos Írással volt irva azokkal az anonim levelek-