Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-28 / 73. szám

4 DELMAGYARORSZÁG 1912 fnávcius 28. nyoz'hasson. A mostani kormány rs szorult helyzetben van, de nekünk nincs ellene okunk állást foglalni. A tanács javaslata hazafias és ugy látszik, hogy nagyon féltékenykednek az ellenzéki vezérszónok urak, mert nem tőlük ered a javaslat, amelynek egyhangú elfogadását kéri. Dobay Gyula dr hosszabb beszédben reflektál Balassa Ármin nagy tetszéssel fogadott beszédére. Kéri, vegyék le a napirendről a tanács inditvánvát, mert szerinte nem lehet bizalmat szavazni annak a kormánynak, amely Szegednek nem adott egyetemet. Taschler Endre kéri a tanács javaslatának elfogadását. A javaslat elvéket állapit csak meg és igy az az ellenifölszólalók okoskodása helytelen uton halad. Az airadi fölirat bizalmáról és ragaszkodásáról biztositja a kormányt, a szegedi ellenben élesen állástfoglal az ellen, hogy alkotmányos jogaikba hivatatlan és illetéktelen tényezők beleszóljanak. Ismételten felolvassa a javaslat szövegét, amelyből azt magyarázza, hogy az ellene fölszólaló bizottsági tagok véleményével is megegyezik. Kéri a javaslat elfogadását. Kószó István dr kéri, hogy térjenek napirendre a javaslat fölött. Dobay Gyula dr reflektált az előadó szavaira és kijelentette, hogy ő soha egyetlen kormányt nem támogatott. Indítványozza,, küldjék el ia föliratot, de ne szavazzanak abban bizalmat a kormánynak. Elnök ezután szavazásra bocsájtotta a kérdést. A szavazat eredménye az lett, hogy 79 bizottsági tag a tanács javaslata ellen. 58 mellette szavazott, igy tehát a javaslatot 21 szótöbbséggel levették a napirend rőf. A baccarat — A kaszinók mozgalma a bazárdjátékosok ellen. — (Saját tudósítónktól.) A bakkarat és az 'egyéb hazárdjátékok már nagyon sok egzisztenciát döntöttek a romlásba. Szántó Aladár, a Jelzáloghitelbanlk igazgatójának a katasztrófáját is a bakkaraf idézte erő. Ez a katasztrófa minden becsületes embert mélyen . megrendített. A kaszinóban érthető az a. nagy izgalom, mely a katasztrófát követte, minthogy a Lipótvárosi Kaszinó volt az a hely, ahol Szántó Aladár elvérzett, természetesen ebben a kaszinóban és e kaszinó körül" van most a legnagyobb izgalom. Ami érthető is, mert hisz egy kaszinónak, bármily dicséretes tények is fűződjenek munkásságához, igazán nem lehet megbocsátani, lia fiatal éltetek összeomlása árán akarja tagjainak kényelmét és fényűzését fokozni. A Lipótvárosi Kaszinóban, ahol a bakkarat volt a legkedveltebb játék, a hangulat most a bakkarat ellen fordult. Súlyos hangok emelkedtek a vezetősége ellen, amely nemcsak tűri, hanem elősegíti a bakkarat terje"üéisét. A kaszinó komoly, higgadt elemei, akik már esztendők óta küzdenek a bakkarat eltiltása mellett, de céljukat nem tudták elérni, kedden is kikeltek a kaszinóban folyó nagyiarány n szerencsejáték ellen és követelték, liogy a vezetőség vessen véget annak, liogy reményteljes fiatalemberek az életüket legyenek kénytelenek eldobni maguktól a kaszinóban folytatott kártyázások miatt. A hazárdjátékot mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 360,000 korona kártyapénzt vettek be a Lipótvárosi Kaszinóban egy éviién. E? az átlagos bevétel. A kaszinó nem törődött a fiatal egzisztenciák bukásával, csak a pénzzel, ami pedig bőven gurult a pinkába. A bakkarat romboló hatását már eddig is tudták, de most,, liogy megtörtént a sajnálatos katasztrófa, nyíltan felléptek a bakkarat, ellen. Természees, hogy a bakkarat ellen lázadók agitációja nem marad ellenhatás nélkül és a vezetőség ama tagjai, akik a kaszinó költségvetését és egész jövőjét a pinkapénzekből befolyó jövedelmekre alapitották, ellensúlyozni igyekeztek a rendkívüli közgyűlést egybehívó tagok mozgalmát. A Lipótvárosi Kaszinó mozgalmával párhuzamosan a vidéki kaszinók komolyabb tagjai is készülődnek egy mozgalomra, mely radikálisan akarja megoldani a bakkarat kérdését. Mert nemcsak Budapesten, hanem a vidéken is dühöng a bakkarat-láz. Ennek az erkölcstelen üzletnek véget kell már egyszer vetni. A bakkarat átkos hatása pedig csak ugy múlik el a kaszinókról, ha az ország összes kaszinóinak elnöksége együttesen határozza el a bakkarat megszüntetését. Ezenkívül még a rendőrségnek is bele kellene avatkozni a dologba. Nem igaz az, liogy a rendőrség nem teheti he a lábát a kaszinóba, mert azzal, hogy egy tag tagsági dijat fizet, még nem váltott jogot a teljes immunitáshoz. De természetesen rendőri beavatkozásról mindaddig nem lehet sző, arnig egy Nemzeti Kaszinó és egy Országos Kaszinó Jegyezgetnek. A hullámsír halottja. — Egy rejtélyes öngyilkosság kibogozott részletei. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország részletesen megirta már azt a borzalmas öngyilkosságot, mely március 10-én, vasárnap délután félhárom óra'kor történt. A szegedi közúti hídról egy félmeztelen asszony ugrott a Tiszába. A borzalmas látványnak csak' egy szemtanuja volt, az is miután az ott cirkáló rendőrnek elbeszélte az esetet eltűnt. A rendőrségi sajtóiroda az öngyilkosság után a következő hivatalos jelentést adta ki: Az ujszegedi hidvámnál levő Béltelki István rendőrt egy ismeretlen egyén vasárnap délután fél három órakor arról értesítette, hogy a hidon egy asszony levetkőzött és a Tiszába ugrott. Béltelki rendőr tényleg meg is talált egy rózsaszínű barnás csikós szoknyát, egy hosz-< szu prémgalléros téli zöldes kabátot és egy pár cipőt. Az öngyilkos asszony kiléte eddig ismeretlen. Munkásnő lehet öltözékéről ítélve. Ekkor még senki sem sejtette, hogy az egyszerű öngyilkosság mögött egy szenzációs tragédia szövevényes szálai rejlenek. Másnap azután a Délmagyar ország kimeritŐ tudósításában „Arnig egy aktát legépelnek" elmen megoldotta a rejtélyt, hogy az öngyilkos nem lehet más, mint Vancsó Júlia Rákóczi-utcai lakos, aki közveszélyes őrült volt. A szomszédai és hozzátartozói ,be is jelentették ezt a rendőrségnek. A rendőrség intézkedett. Átirt a kerületi orvoshoz. Andrdssy Eerenc doktorhoz, de azalatt, mig az átirt aktát legépelték és kézbesítették, megtörtént a katasztrófa: Vancsó Júlia mezítelenül az ujszegedi hidvámnál a Tiszába vetette magát. Meghalt. A Délmagyarország annak idején pozitív adatokkal bizonyította, hogy a titokzatos öngyilkos nem lettet más, mint Vancsó Jafía. Most végre megtalálták a holttestet, a tetemre hívásnál Vancsó Júlia rokonai minden kétséget kizárólag megerősítették, hogy a Tiszából kifogott holttest Vancsó Júlia holtteste. Az érdekes esetről a körvetkezőkben számolunk be: Kedden este nyolc órakor Újhelyi Ferenc magyarkanizsai hajónapszámos jelentette a szegedi rendőrségen, hogy a Tiszából, a Boszorkánysziget alsó végén, az ujszegedi oldalon egy női holttestet fogtak ki. Gyuritza Sándor dr kerületi orvos és Lengyel István ügyeletes rendőrtiszt kiszálltak a helyszínre. Megállapították, hogy a holttest 20—30 éves, barna, középtermetű, jól fejlett. Ruházata feliér ing, horgolt csipkével, fekete harisnya, amelynek egyike spárgával van megkötve és pepita fejkendő. A bolttest az orvosi vélemény szerint legalább tiz napja lehet a vízben. Az arcon levő iszap miatt azonban bővebb személyleírás nem volt vehető. Szerdán délelőtt jelentkeztek a rendőrségen Bózsó rendőrbíztcsnál Vancsó Julianna hozzátartozói, ennek a nővére, Vancsó Etel és a nagynénje, Szentgyörgyí Ferencné. Elmondották, hogy a vízből kifogott holttest azonos az ő rokonukkal, a 10-én vizbe ugrott Vancsó •Juliannával. Á rendőrségen kétkedve fogadták az azonosságot, mert hisz a holttest 20—25 évesnek látszik, Vancsó Julianna pedig 52 éves .volf. A rokonság azonban minden kétséget kizárólag megerősítette, liogy a holttest azonos Vancsó Júliával. Felmutattak bizonyságul egy pepita fejkendőt, amely teljesen egyforma a holttesten talált kendővel. A rokonság vallomása csak megerősítette azt, amit a Délmagyarország annakidején már megirt. Szentgyörgyi Ferencné az esetről a következőket mondotta el: — Vancsó Júlia tényleg eszelős volt. A vizbeugrása előtt néhány nappal azután teljes mértékben kitört rajta az őrület. Az esetet bejelentettük a rendőrségnek, de késő volt, mert ezalatt elkövette borzalmos tettét. Vancsó Julía holttestét a szegedi közkórliáz halottas házába szállították. Temetése csütörtökön lesz. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor Csütörtökön A kornevillei harangok, operett. VIz) Pénteken A papa, vígjáték. (Góth-pár fölléptével. Fölemelt helyárakal.) Szombaton A kém, dráma. Bemutató. (Góthpár fölléptével. Fölemelt helyárakkal.) * Hajdú Ilona sikere Berlinben. Offenbach ismert gyönnyörü operettje, a Szép Heléna, a napokban szinrekerült Berlinben, a Tlieater des Westens-ben. Reinhardt rendezte az előadást. A címszerepet Hajdú Ilona, a budapesti Operaház fiatal énekesnője játszotta. Pompás, vakítóan szép volt, kiváló tanulékonysággal ejtette a német szót — s ami a fő: káprázatosan énekelt. Csengő, nagy hangja elragadta a közönséget, amely lelkes tapsokkal adózott minden énekszáma után. * Zigomár II. Most, hogy az apacsok Páris közelében olyan vakmerő módon rabolták ki egy nagy banknak a fiókpénztárát s az egész francia rendőrség gyilkos hajszát indított a banditák után, valósággal aktualitást nyer a Zigomár II. cimü hatalmas mozidráma, amelynél bámulatosabb dolgot még nem produkált a kinematográfia. Az első Zigomár-képnek a folytatásakép történt a szenzációs fölvétel, amelyben Zigomár, a félelmetes haramia fölveszi a harcot Nick Carterrel, a zseniális és elszánt detektivvel. A kép végesvégig leköti a figyelmet s egyik izgalmas jelenet a másikat követi. Csütörtökön este hatkor ,fél nyolckor és kilenc órakor mutatják be a világot járt képet a Fassszinházban. Tekintettel arra, hogy a Zigomárelőadások eddig is igen látogatottak voltak, a Vass-szinház igazgatósága kéri a közönséget, hogy a jegyeket lehetőleg előre váltsa meg. Rendelkezéseket a 807. számú telefonon is elfogad az igazgatóság. Két szoba, előszoba, fürdőszobával esetleg garzon lakást keresek azonnal. Ajánlatokat a kiadóhivatalba kérek I 1