Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-03 / 52. szám

ÉfiWBf i ^ Í912. március 7. DÉLMAGYARORSZÁG 65 Botrány a képviselőházban. (Ostrom az elnöki emelvény ellen. — Egy ellenzéki hős. — Újságíró a vere­kedésben. — Zárt ülés. — Az izga­lom az oka.) (Saját tudósitónktól.) A magyar parlamenti életben párját ritkító vihar tört ki ma a kép­viselőház ülésének vége felé, délután félkét órakor. Amikor Andrássy Gyula gróf és Justh Gyula fölszólalása után Návay elnök magyarázatát akarta adni a maga elnöki el­járásának, az ellenzék folytonos zajjal és szüntelen 'közbekiáltással szakitotta félbe, ugy hogy az elnök a maga dolgában való fölszólalásra újra meg újra való próbálkozás­sal sem tudott csöndet teremteni. A Justh-pártról és a néppárt részéről is állandóan efféle izgatott kiáltások röpködtek az elnök fejé: — A padból beszéljen! — A maga ügyében ne legyen biró és vád­lott egyszerre! — Kaszinói megbeszélésből akar védelmet kovácsolni? Návay elnök hosszan, türelmesen próbált rendet teremteni s amikor ez nem sikerült, a legnagyobb zajongók közül néhányat, — előbb Szmrecsányi Györgyöt s azután Zbo­ray Miklóst — rendreutasította. ZÁRT ÜLÉST KÉRNEK. Szmrecsányi a rendreutasitásra fölpattant a helyéről és a Justh-párti sorok előtt elha­ladva, egy a Justh-pártiaknál készen lévő zárt üléses ivet magához vett és az egész Ház óriási lármája között az elnöki emelvényre rohant. Návay elnök, amikor Szmrecsányi fölért, intett neki, hogy a kezében lobogtatott ivet nem veszi át, nyilván azzal a szándékkal, hogy előbb 'a maga ügyében megkezdett nyi­latkozatot fejezi be. Szmrecsányi erre a ke­zében tartott ivet heves mozdulattal oda­dobta az elnöki emelvényre, amit az elnök az emelvényről izgatottan ledobott. Abban a pillanatban rendkivül izgalomban ugrott föl az egész Ház. A Justh-pártról iszo­nyú kiabálással rontottak neki az elnöki emelvénynek, de a munkapártról is nyomban számosan szaladtak föl s amikorra az ellen­zék az emelvény tetejére ért volna, a mun­kapárt már az emelvény tetejét és baloldali lépcsőjét is egészen megszállotta. Láng Mi­hály báró, Pékár Gyula, Ercsey Péter, Csuzy Pál, Madarassy-Beck Gyula, Szinyey-Merse Pál és mások rohantak föl a jobboldalról, a Justh-pártiak közül pedig Lovászy Márton, Eitner Zsigmond, Beck Lajos s még többen törtettek föl az elnöki emelvény lépcsőjén. Lovászy Márton, amikor az elnöki emel­vényhez ért, letört az elnöki emelvény kar­fájából egy darabot, azután a földre vágta. Ennek a láttára uj izgalom viharzott át az egész Házon. PÁLYI EDE SZEREPLÉSE. E közben a baloldalon észrevették, hogy a baloldali elnöki lépcsőn Pályi Ede lapszer­kesztő van és kiterjesztett karokkal áll a szélsőbaloldali képviselők elé. Pályi az iszo­nyú izgalomban ugyanis átugrott az újság­írói karzaton a padok közé és a Justh-párti padokon keresztül jutott föl, senkitől észre nem véve, az elnöki emelvény lépcsőjére. A Justh-párti képviselők rettenetes hangon or­dítoztak Pályi felé, amikor meglátták, hogy az elnöki emelvényen van: — Újságírók csinálják a rendetlenséget! — Az elnök utasítsa ki! — Szemtelen gazember! — kiáltott fe­léje Kovácsy Kálmán. Pályi azután visszament az újságírói kar­zatra és onnan kezdett el éktelenül kiabálni a Justh-pártia'k felé: — Bécsben adják el az országot! Ba­tthyány paklizik Aufíenberggel! Kérdezzék meg Batthyányi! Végre is az újságírók kituszkolták Pályit a folyosóra s ott később Návay elnök viselke­dése miatt kiutasította őt a képviselőházból. Pályi ezután nyomban el is távozott. AZ ELNÖK ELLEN. A teremben ezalatt tovább tartott a tumul­tus. Az egész Ház részben az emelvényen, részben a terem közepén állt. Izgatott kiál­tások röpködtek szerte-széjjel és a Justh-pár­tiak és a néppártiak ezt kiabálták az elnök felé. — Nem engedjük Návayt elnökölni! — Menjen le az emelvényről! — Takarodjék le! Návay egy ideig állotta a kiabálást, az­után fölállt, jelezvén ezzel, hogy fölfüggeszti az ülést. Amikor távozni készült, Justh Gyula neki vörösödve teljes erővel kiabált feléje: — Botrány, amit csinál! Efusz képviselő aláírásával zári ülést kértünk, rendelje el! Ehhez hasonlókat kiabált a többi Justh­párti is. Návay azonban nem hallgatott a kia­bálókra, hanem lehaladva az emelvényről, ki­ment a folyosóra. ZÁRT ÜLÉS. A szünet alatt a képviselők kitódultak a fo­lyosóra és minden oldalról izgatottan vitat­ták a történteket. Nemsokára az a hir ter­jedt el, hogy Návay elnök hajlandó a Háztól ünnepiesen bocsánatot kérni, Justhék azon­ban azt hangoztatták, hogy ezt nem engedik meg s Návayt nem engedik többé elnökölni. Návay ezután negyedháromkor a minisz­terelnökkel tanácskozásra vonult vissza. Köz­ben szünetelt az ülés. Délután 4 óra volt már, amikor Návay elnök újra megjelent az elnöki emelvényen s a r.endkivüli botrány megszün­tetése végett elrendeli a zárt ülést. Elsőnek Szmrecsányi György szólalt föl, aki tiltakozását jelentette be az ellen a rend­kivül botrányos incidens ellen, hogy egy uj­ságiró, aki nem is tagja a Háznak s csak mint vendégjogon szerepel a képviselőház­ban, az ülésterembe tolakodjék s ott képvi­selőket sértegessen és inzultáljon. Návay elnök kijelenti, hogy a hivatását tel­jesítő ujságiró nem vendég a Házban, ameny­nyiben a sajtó, s annak munkásai rendes ki­egészítő részei az alkotmányos parlamenti életnek. Különben is Pályit azonnal kiutasí­totta a Házból s gondoskodni fog arról, hogy az eset megtorlás nélkül ne maradjon. Ezután Holló Lajos szólalt föl, aki az elnök eljárását kritizálja s azt mondja, hogy annak látható, rendkívüli izgatottsága nem menti az eljárását. Utána Polónyi Géza szólalt föl, aki kijelenti, hogy Pályi Edének botrányos köz­belépéseért a Háznak nyilt ülésben kell elég­tételt szerezni, mert ez az ügy nem képez­heti zárt ülés tárgyát. Fél öt óra volt, mikor Návay elnök bere­keszti a zárt ülést s újra megnyitja a nyilt ülést. Elhatározták, hogy Pályi Ede lapszerkesz­tő ügyében sürgős előterjesztést terjesztenek a politikai ujságirók szindikátusához. Miután még megállapították a hétfői ülés napirend­jét, az elnök berekesztette az ülést. A nagyteremiai bünpör ujrafölvétele. — A szegedi főügyész Intézkedése. — (Saját tudósitónktól.) Néhány héttel ezelőtt ötventagu küldöttség memorandumot nyújtott át Trayber Vince dr szegedi királyi főügyész­nek a nagyteremiai bünpör ujrafölvétele érde­kében. A küldöttség Nagyteremia népének hangulatát, sőt meggyőződését tolmácsolta és igy nem csak büntetőjogi, hanem lélektani szempontból is rendkivül érdekes a bünpör sorsa. Emlékezetes még az a rablógyilkosság, a mely a mult év februárjában történt a toron­tálmegyei Nagyteremián. Knáb Ede földbir­tokost házának istállójában meggyilkolva és kirabolva találták. A csendőrség minden zeg­zug c-t fölkutatott, de nem akadtak a gyilkos nyomára. A község gyanúja a meggyilkolt bátyjára, Knáb Károlyra irányult. Knáb Ká­roly rabiátus természetű volt és az öcscse vagyonára vágyott. A feleségére is szemet vetett. Ezt beszélték széltében-hosszában. szában. Knáb Károlyt súlyos gyanuokok alapján vizsgálati fogságba vetették. A nagykikindai esküdtszék azonban fölmentette Knábot. Az Ítélet valóságos forrongást keltett Nagytere­mián. A nép lázongott, lincselésre készült. Csendőrség őrizte Knáb Károly házát. A gya­núsított földbirtokos hetekig tki sem mozdult az utcára. Mindenünnen bojkottálták. Az itélet után a nép falragaszokon hirdette, hogy Knáb Károly a gyilkos és bizonyítéko­kat keresett a bűnösségére. És a várva-várt meglepetés elérkezett. Zimmer Dorottya, a meggyilkolt rokona, egy társaságban súlyos bizonyítékot szolgáltatott Knáb Károly bű­nösségére. E vallomás alapján a meggyilkolt özvegye pörujitási kérelmet nyújtott be a nagykikindai ügyészséghez, a kérelmet azon­ban elutasította az ügyészség. f révén lett világhírű a valódi kA-­A hygienikus Palma kaucsuk ágybetét minőség e fc elsőrangú rnnmí^^

Next

/
Thumbnails
Contents