Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-24 / 70. szám

1912 111. évfolyam, 70. szám Vasárnap, március 24 AGYA gtzponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, ca Korona-utca 15. szám o budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., ' Városház-utca 3. szám c=i ELÖPfZETESl AR SZEUEDEh egész évre . K 24-— félévre . . . K 12'negyedévre . K 6'— egy hónapra K 2Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI AK VIDEBEN: egész évre fi 28-— iálévre ... fi 14'— negyedévre . R V— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. TELEFON-SZÁM: Szerkesztőseg 305 Kiadóhivatal 836 Interurbán 3«5 Budapesti szerkesztéses telefon-száma 128— t ? Állami szocializmus. Elsőrendű világesemény az a parlamenti harc és szavazás, mely most folyt le az angol alsóházban s 123 szónyi többséggel elfogadta a bányamunkások bérminimumának állami biztosításáról szóló javaslatot. Az Asquith-kormány ez alkotása rögtönzött és merész koncepció. Az óriási bányászsztrájk hatása alatt készült, magán viseli a széninség okozta s a szónbői élő összes gépüzemek éhhalálától való rettegés bélyegét. Lázasan dolgoztak rajta s nagyon siettek vele, hogy hathatós szociális törvénynyel avassák az angol államot a bánya-munkaadók és munkások végletekig sodródott harcának arbiterré, miután a békéltetés egyéb kísérletei mind meghiúsultak. E törvény a munkás és gazda bérviszonyait szabályozó szerződés kialkuvásáí rábizza a két fél egyenlő számú megbízottjaira, de a döntő szót pártatlan elnökükre ruházza, kit rendszerint a kormány delegál. S kimondja a törvény, hogy a szerződésben ekép megállapítandó minimális bér a munkaadót feltétlenül kötelezi, s a munkást bármilyen redukció kizárásával feltétlenül megilleti. Igy akarja Anglia a sztrájkot megállítani, leszerelni s a bányamunkásokat pacifikálni. • Nagyon siettek a kísérlettel, mely a munkásnép zömének hajlandóságaiból ítélve, sok valószínűség szerint sikerre vezet. A nagy sztrájk nyolcadik napján már elkészültek vele, most harmadnapja terjesztették az alsóház elé, mely sürgősen napirendre tűzte, már tegnap tárgyalta s a késő éjszakába benyúló izgalmas ülésben impozáns többséggel mellette nyilatkozott. Sorsa a szavazásig nagyon kétes volt. Mert több oldalról sok kifogást emeltek ellene, a konzervatív párt hallani sem akart róla, sőt a munkapárti képviselők is visszautasították. Amott megdöbbentően sok engedményt láttak benne, emitt elégtelent. A közvélemény általán szkeptikusan viselte magát, s a sajtó a javaslat esetleges bukásával foglalkozott. A megindított támadó harc vezényletét maga Balfour, a toryk vezére, vette kezébe, hogy győzelem esetén kormányválságot provokáljon. Ha a javaslat bukik, a liberális kabinetnek le kellett volna rögtön mondani. Kormányra ekkor a konzervetivek léptek volna azzal a szándékkal, hogy a sztrájkot erőszakosan verjék le. Ily fordulatért azonban a felelősséget a törvényhozás tagjai nem akarták viselni. A többségből azok, kik eddig ingadoztak, az éjjeli izgatott ülésen mind a javaslat mellett törtek lándzsát. Az ellenzékből pedig az aggódok mind távol maradtak. Igy ment a javaslat át a válságon oly diadalmasan, hogy az eredmény óriás meglepetést hozott mindenkinek. Lesz-e a következés is ily meglepően sikeres, és eléri-e a javaslat pacifikáló célját a bérharcosok táborában? — a legközelebbi napok fogják megállapítani. Egyelőre Anglia tul van egy olyan krizis veszedelmén, mely a szabadelvű kormány bukása után szociális reform olajága helyett a vaskezü reakció kényszerítő eszközeiben kereste voltra a megoldást. Világtörténeti jelentősége két szempontból van a szavazásnak. Egyik az, hgoy az angol alsóház 123 szónyi többsége uj jogelvet iktatott a bérminimum feltétlen biztosításával az állam törvényei közé, mely a bányamunkásoknál aligha fog megállni. Az ő sikerük ugyanily igényekre bátoríthatja a többi üzem munkásait, s az állam kénytelen lesz az elvet valamennyiükre kiterjeszteni. Az állami szocializmus igy alakul ki a brit szigeten s alkalmasint elküldi áramlatait a kontinensre is. hogy az egész jogrendet itt is megváltoztassák, vele civilizációnkat átalakítsák. A másik világtörténelmi vonás az, hogy ebben az állami szociáüzmusban, mely a munkás javára minimális béreket a központi hatalom delegáltjaival á-llapitott meg, benne van az a gondolat, hogy a munkásság ily módon az államérdek javára utilizáltassék, függetleníti azt a tőkétől, kiveszi ennek hatalmi köréből s megakadályozza a munkaerő egyoldalú kizsákmányolását. De anyagi érdekeinél fogva, melyeket az államhatalom védelAz élet partján. Irta Nagy Endre, Jasso Xavér Ferenc ott állott ama tenger partján, amely a japánok szigetét választá el a kinaiak titokzatos országától. Sóvár tekintete állhatatosan kutatta a látóhatárt, holott a tenger végtelenségénél egyebet neim láthatott. .Portugál hajósoktól sok mindent hallott már a kínaiak birodalmáról és a fölvilágositások csak fokozták vágyát, amely őt ime oly -messze űzte Itália márvány templomai és palotái közül. A hajósok sok csodálatos dolgot meséltek, de amit már a japánok földjén észlelt, megerősítette ama hitében, hogy a valóság még jóval csodálatosabb lehet a műveletlen hajósok meséinél. Ott. ahol az ég alja metszi el a tenger végtelenségét, de még sokkal tul azon, óriási birodalom vagyon, amely Itáliát, a Pireneusi félszigetet és a Firankok földjét ugy eltüntethetné kelbelében, mint ahogy a cethal elnyelheti a csöppnyi szardellát. Abban a birodalomban már ötezer év óta élnek a betűvetés művészetével a boncok, a nép vasekével forgatja a földet, a katonák már ezer év óta ölnek a robbanó porral, amelyet a müveit nyugaton még csak nemrégiben talált föl ama benedifctinus barát. Ám ez óriási népnek csak a földi élete lehet virágzó, de annál kárhozatosabb a túlvilági léte, mert megvonatott tőle mindezi-deig az egyedül üdvezitő szent Egyház világossága. Sok ezer év óta bronzból kovácsolt bálványoknak hódol a nép és szerencsétlen elvakultságában nem veszi észre, hogy időközben messze tőle megszületett az emberiség Megváltója. Óh, e tágas birodalomban elterjeszteni a szent Egyház tanait: ez lett volna Jasso Xavér Ferenc életének koronája. Ám a kinai birodalom határait kőfal és szigonu katonák tekintete őrzi. Nincs mód, hogy idegen oda beférkőzhessék. Azaz, hogv ö mégis talált rá -módot, nem hiába volt ő Loyola Ignác legibuzgóbb és legügyesebb segítőtársa. Megtudta a japánok tengerpartján, hogy egy kinai kereskedő van itt -hazájába visszahajózan-dó. Jasso fölszólította, hogy fogadja őt rokonának, vendégének, csempészsze be őt igy a birodalomba és már egyszer ott iesz, törhetetlen hite és a jó Isten mindenható ereje meg fogja öt segíteni a továbbiakban. A kereskedő egy napi gondolkozási időt kért, mert veszélyes, de jól jövedelmező üzletnek látszott a dolog. Most meg is jelent a portugál hajó kapitányának kíséretében és mélyen meg-hajolt a hittérítő előtt. — Meggondoltam a dolgot, hatalmas Bonc. Egész éjszaka meghánytaim-vetettem alaposan a körülményeket, mig végül arra az eredményre jutottam, hogy magammal vihetlek, szeretett rokonomfná fogadhatlak száz olyan kerek arany ellenében, mint amilyenből egygyel tegnap kegyeskedtél megajándékozni. A -hittérítő fölszisszent: —Mi.az ördög? Száz arany? — Megjegyzem azonban — mivel látom, hogy sokallod ez összeget, amelynél pedig, hidd el, a méltányosság legszélsőbb határáig el-mentem, — hogy a tegnapi egy aranyat szintén beleszámjtom, ugy, hogy volta-képen csak kilencvenkilencről van szó. — De hova gondolsz? Száz arany! Tudod-e, mekkora összeg az? — Óh, hatalmas Bonc, hát azt tudod-e, hogy mekkora veszedelemnek teszem én ki magam? Ha megtudják, halálra Ítélnek és ne feledd, hogy nálunk már sok ezer éves kultura Van, tehát igen körülményes módokon tudják a halálos Ítéleteket végrehajtani. Földjeidtől hallottam, hogy nálatok is kísérleteznek már e téren, de hidd el, nCm szerénytelen dicsekvés beszél belőlem, ha azt mondom, hogy -mindaz gyerekjáték a mi kivégzési módszereinkhez mérve. Ha azokat megpróbálnád, — meg vagyo-k győződve róla — magad is kénytelen volnál elis-merni, hogy száz arany nem pénz érte. — Hát jó, megkapod a száz aranyat, amit mindazonáltal sokallok és hiszem, hogy ha nem volnál hitetlen pogány, akkor a feléért is megcsinálnád. De megígérem neked, hogy majd a hajón meg foglak keresztelni és szí-