Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-22 / 68. szám

1912. március 22. DÉLMAGYARORSZAG 3 sokkal nagyobb összegre, mint amennyivel a banknak tartoztak és a nélkül, hogy a nevükre kiállított uj,abb összegű váltókról az adósok értesültek volna. Ezek a váltók a bank irodáiban készültek és létezésüket az illető felek soha m<eg nem tudhatják, minthogy a váltókon fizetési helyül a Törlesztési Bank ATolt feltüntetve és igy azokat ott mutatták he fizetés végett. A bank végül ipari vállalkozásokba ment bele, de csak azért, liogy ezektől a vállalatoktól is kaphasson szívességi váltókat, amelyeket pénzszerzés céljából tovább adhasson. A bank ügyeinek folytonos rosszabbra fordulása már régebben bizalmatlanná tette a nagyobb intézeteket és a visszleszámitolási bankokat, amelyek egyedül az intézet aláírására már nem voltak hajlandók ujabb hitelt folyósítani. A bank igazgatósági tagjai ekkor személyes jótállásukat ajánlották fel egynémely intézetnél és körülbelül másfélkétmillió koronára tehető azon összeg, amelyért az igazgatóság tagjai egyetemleges felelősséget vállaltak a visszlészámitoló intézetekkel szemben. Minthogy az igazgatóság tagjai között igen Vagyonos emberek vannak, azok az intézetek, amelyek ilyen kezeséggi okiratok birtokában vannak, aligha fognak károsodni. Ilyen formán terhelte igen jelentékeny összegű kezesség Szivák Imrét is. ítélet a kisteleki méregkeverők bünpörében. A szegedi esküdtbíróság nyolc napos tárgyalás után Gerzsány Máriát életfogytiglani, özvegy Sisák Györgynét tizenöt évi fegyházra itélte, özvegy Lévai Józsefnét fölmentette. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön ítélkezett a kisteleki méregkeverők bünpörében a szegedi esküdtbíróság. Az esküdtek verdiktje alapján a biróság Gerzsány Máriát életfogytiglani, özvegy Sisák Györgynét tizenöt évi fegyházra itélte, özvegy Lévai Józsefnét pedig fölmentette. A bünpörnek a tárgyalása nem szűkölködött meglepetésekben, a legnagyobb meglepetés azonban az utolsó napon érte a — védőket. Nem azért, mert súlyosan marasztaló az itélet. Az esküdtek okozták a meglepetést, még itélet előtt. Negyedórai tanácskozás után ugyanis újból bevonultak a tárgyalóterembe és a főnökük kijelentette, hogy pótkérdéseket kívánnak az esküdtek. A kérdések szerint csak arra kellett volna felelniök, hogy a vádlottak bünösek-e gyilkosság bűntettében, .mint tettesek? Az esküdtek azonban ezt a formát hiányosnak találtaik és pótkérdést kívántak a bünrészesség föltevésére. Csak özvegy Sisák Györgyné bűnösségére vonatkozólag nem: kívántak ujabb kérdést. Nagy meghökkenés következett erre a váratlan előterjesztésre. Sokan ugy vélték, hogy ehben már benne is van az itélet magja. A védelem hevesen ellenezte az esküdtek kérésének a teljesítését, a biróság azonban teljesítette a kérelmet. Az..esküdtek. verdiktjét délután- íélegykor hirdette ki Engel Mór dr, az esküdtek főnöke. Egy órakor a bíróság is meghozta az ítéletét és Pókai elnök halálos csöndben hirdette ki a súlyosan marasztaló ítéletet. Az enyhítő szakaszokat alkalmazta a biróság. Amig ennek az ítéletnek a kihirdetése megtörtént, izgalmas jelenetek és rut képek tarkították a bünügy tárgyalását. A tanúik vallomásában benne tükröződött a magyar falu Szomorú ábrázata. Kétségbeejtő sivárság és meddőség a magyar falu. A világgá kürtölt jó erkölcs, sziizi tisztaság és az úgynevezett kicsattanó egészség csak a képzeletben tanyázik. A nagyszabású bünpörnek tárgyalásán rajzolódik meg a falu képe a maga megdöbbentő valóságában. Gyilkos kórok és titkolt, de annál mélyebbre ható Minőik emésztik a magyar falut. A családos asszony odaadja testét a férfinek, aki csak futóvendég a faluban. A csendőrség újból meg újból magzatelhajtásban nyomoz. A kuruzslót nagyobb tiszteletben tartják, mint az orvost. A kuruzslónak babonából ered a tudálékossága, a babonáért pedig rajong a falu, szinte jobban, mint a feszületért. A bűnözési hajlam is meglepően kifejlődött az „észszerű" falusi emberekben. A tárgyaláson találkoztunk egy szabósegéddel, aki betörést tervezett a kisteleki takarékpénztárba. Szerszáma, kidolgozott terve nem volt, de' azért mindenáron bankrabló akart lenni. Egy barátja fölvilágositására állt el csak a tervétől. Az asszonyok cicomázzák magukat, de ostobán. A bábaasszony szalmával kitömi őket, hogy tetszetősebb formát nyerjenek. Ha alkalom kínálkozik, a boltból szivesen elemelik a selyemkendőt. A rizsporig még nem érkeztek el. Egyelőre még a kenőcsnél tartanak, amelyet a kuruzsló gyárt. Szeánszokat sem rendeznek esténkint, csak bűbáj ólnak. Pocokfarkkal, szőrrel és csonttal varázsolják néhány garasért a szépséget. No és a sokszor, sokféleképen kitörő erkölcsi gyöngeség. Nem erkölcstelen elvetemültségből alakulhatott-e az a boszorkánykonyha, amelynek Gerzsány Mária volt a mestere? Akinek, útjában állt valaki, csak bekopogtatott a bábaasszony ajtaján, már megszabadult a kellemetlenségtől. Azt mondta az ügyész, Ihogy Kisteleken eddig arzénnal intézték el a családi perpatvart. Ebben a kijelentésben van valami Kistelek lélektanából. A bünpörből pedig kidomborodik az a végtelenül szomorú reiiet, amely a magyar falut ábrázolja. A mai tárgyalásról s az Ítéletről részletes tudósításunk a következő: (Különös meglepetés.) Pókay Elek eln-ök kilenc órakor nyitotta meg a tárgyalást. Fölolvasták az esküdtekhez intézendő kérdéseket, amely után az elnök tartalmas beszédben kioktatta az esküdteket. Az elnöki rezümé után Engel Mór dr, a legidősebb esküdt, átvette a kérdéseket és a hüinpör iratait, amely után, féltízkor, az esküdtek tanácskozásra vonultak vissza. Szünet közben a hallgatóság körében megindultak a tippelések. Az egyik alkalmi próféta halálos Ítéletet, 'a másik meg .fölmentést jósolt, E két szélsőség között mozgott a tippelők fantáziája.. A vérmesebbek, akiket a fölizgatott szenvedély Ízléstelenségbe ragadott, fogadást is kötöttek. Negyedtizenegykor megnyílt, az esküdtek tanácskozótermének az ajtaja és az esküdtek iphól 'elfoglalták a helyüket. Izgalmas pillanatok következtek: a verdiktet várták. A biróság és a hallgatóság legnagyobb meglepetésére azonban Engel Mór dr, az eskiidtek főnöke, a következőket mondta: — Az esküdtek a föltett kérdésekhez pótlérdést kívánnak. Arra vonatkozólag kérjük á pótkérdést, hogy bunös-e özvegy Lévai Józsefné ismeretlen tettes által elkövetett gyilkosságban, mint bűnsegéd? A fölszólalásra kinos zavar következett. Különösen a védőket, lepte meg az esküdtek kivánsága. Gergics Károly dr ügyész nem ellenezte a pótkérdés föltevését. Papp Róbert dr védő kérte az esküdtek kérésének az elutasítását, mert annak semmi alapja nincs. Az esküdtek főnöke újból fölszólalt és kijelentette, hogy az esküdtek Gerzsány Máriára vonatkozólag is kérik a bünsegédség kérdésének a föltevését. Huszár Jáinos dr tiltakozott az ujabb előterjesztés ellen, amely szerinte Engel Mór dr önkényes eljárása. Az esküdtek főnöke viszszautasitotta a védő, vádját. Az esküdtek többsége nevében beszélek, — mondta. A biróság féltizenegykor határozathozatalra vonult vissza a pótkérdések föltevésére vonatkozólag. Pókay elnök tiz perc multán kihirdette a határozatot, amely szerint a biróság teljesiti az esküdtek kérését és megszövegezte a pótkérdéseket A határozat ellen a védők semmiségi panasszal éltek. Papp Róbert dr a tárgyalás elnapolását is kérte, amelyet a biróság elutasított. Negyedtizemkettőkor az esküdtek újból visszavonultak tanácskozásra, hogy meghozzák a verdiktjüket. Amig az esküdtek a vádlottak sorsán határoztuk, a teremben és a folyosókon pro és kontra kommentárok kisérték a. pótkérdések föltevését. Bizonytalan logikával sokan már az ítéletet is tippelték. (A verdikt.) Az esküdtek félpgykor fejezték he tanácskozásukat. A termet zsúfolásig megtöltő közönség lázas izgalommal várta az esküdtek verdiktjének a fölolvasását. Engel Mór dr, az esküdtek főnöke olvasta föl a verdiktet, amely a következő: 7. csoport. 1. kérdés. Bünös-e Török Antalné született Gerzsány Mária vádlott abban, hogy Kisteleken, 1905 decemberében Laczíkó Jánost arzénméreg beadása által, előre megfontolt szándékkal megölte? Az esküdtek verdiktje: hétnél több igen! II. csoport. 1. kérdés. Bünös-e özvegy Lévai Józsefné született Puskás Mária vádlott abban, hogy Kisteleken, 1908 szeptemberében Török Antalné született Gerzsány Máriával együtt vagy egyedül Lévai Józsefet arzén beadása által, előre megfontolt szándékkal megölte? Az esküdtek verdiktje: nem! II. csoport. Pótkérdés. Bünös-e özvegy Lévai Józsefné született Puskás Mária vádlott abban, hogy Kisteleken, 1908 szeptemberében, ki nem deríthető tettesnek azt a cselekményét, hogy Lévai Józsefet arzén-méreg beadása által, előre megfontolt szándékkal megölte, szándékosan előmozditotta azzal, hogy a mérget neki átadta? Az esküdtek verdiktje: nem! III. csoport. 1. kérdés. Bünos-e Török Antalné született Gerzsány Mária vádlott abban, hogy Kisteleiken, 1908 szeptemberében özvegy Lévai Józsefné született Puskás Máriával együtt vagy egyedül Lévai Józsefet arzén-méreg beadása által, előre megfontolt szándékkal megölte? Az esküdtek verdiktje: nem! III. csoport .Pótkérdés. Bünös-e Török Antalné született Gerzsány Mária vádlott abban, hogy Kisteleken, 1908 szeptemberében, ki nem deríthető tettesnek azt a cselekményét, liogy Lévai Józsefet arzén-méreg beadása által, előre megfontolt szándékkal megölte, szándékosan előmozditotta azzal, hogy neki mérget adott? Az esküdtek verdiktje: hétnél több igen! IV. csoport. 1. kérdés. Bünös-e özvegy Sisák Györgyné született Dékány Erzsébet vádlott abban, hogy Kisteleken, 1909 januárjában, férjét, Risák