Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-22 / 68. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912 március. 20. Györgyöt arzén-méreg beadása által, előre megfontolt szándékkal megölte? Az esküdtek verdiktje: hétnél több igen! V. csoport. 1. kérdés. Bünös-e Török Antalné született Gerzsány Mária abban, hogy Kisteleken, 1909 januárjában özvegy Sisák Györgynének azt a cselekményének, hogy férjét, Sisák Györgyöt, arzén-méreg beadása által, előre megfontolt szándékkal megölte, előmozdította azáltal, hogy neki mérget adott? Az esküdtek verdiktje: hétnél több igen! Az esküdtek tehát özvegy Lévai Józsefnét nem találták bűnösnek. Lévainé nyomban föl is kelt a vádlottak padjáról és egy székre ült. A verdiktet kifogástalannak találta és aláirta a biróság. A verdikt kihirdetése után Gergics Károly dr ügyész indítványozta, bogy az esküdtek verdiktje alapján Gerzsány Máriát egyrendbeli gyilkosság bűntettében mint tettest, kétrendbeli gyilkosság bűntettében mint bűnsegédet, özvegy Sisák Györgynét pedig egyrendbeli gyilkosság bűntettében mint tettest mondja ki bűnösnek a biróság. Gerzsány Máriára vonatkozólag nem talált enyhitő körülményt az ügyész. Ellenben sulyosbitó körülménynek emiitette azt, hogy kicsinyes okokból, elvetemültségében követte el a biinét. Huszár János dr, Gerzsány Mária és Kószó István dr, özvegy Sisák Györgyné védője kérték az enyhitő szakaszok alkalmazását. Papp Róbert dr-mak, özvegy Lévai Józsefné védőjének nem volt előterjesztése. (A biróság Ítélete.) A biróság az előterjesztések után Ítélethozatalra vonult vissza. Pókai Elek elnök egy órakor, halálos csöndben hirdette ki az ítéletet. Pákai elnök: őfelsége a király nevében! A szegedi királyi törvényszék, mint esküdtbíróság a többrendbeli gyilkossággal vádolt Gerzsány Mária és társai bűnügyében a következőleg itélt: A biróság Gerzsány Máriát a Laszkó Ferenc sérelmére elkövetett gyilkosság bűntettében, mint tettest, a Lévai József és Sisák György sérelmére elkövetett gyilkosság bűntettében, mint bűnrészest bűnösnek mondja ki és ezért életfogytiglani fegyházra özvegy Sisák Györgynét, a férje, Sisák György sérelmére elkövetett gyilkosság bűntettében, mint tettest bűnösnek mondja ki és ezért tizenöt évi fegyházra Ítéli- «. • -iTTTI Gerzsány Mária büntetésébe a biróság beszámította a nyolc hónapi vizsgálati fogságot. (Ezt az esetleges föltételes szabadlábra helyezés esetére való tekintettel tartotta szükségesnek kimondani a biróság). özvegy Sisák Györgyné büntetésébe a vizsgálati fogságból csak négy hónapot számítottak be. A biróság az esküdteik verdiktje alapján a gyilkosság bűntettével vádolt özvegy Lévai Józsefnét fölmentette. Az ügyész megnyugodott az ítéletben és a tárgyalás folyamán bejelentett összes semmiségi panaszait visszavonta. Huszár János dr és Koszó István dr védők az itélet ellen semimiségi panaszt jelentettek be, amelyeket a biróság elfogadott. (ítélet után.) Az elitéltek közül Gerzsány Mária bámulatos nyugalommal fogadta az ítéletet. Egy izom sem rándult meg az arcán és köny sem csillant meg a szemében. Ugy ült a vádlottak padján ez az ötvennyolc éves asszony, mint aki elkészült a legrosszabbra. Csak most Volt alkalom teljességében megfigyelni, hogy milyen gonosztevő tipus ez a falusi bábaaszs^ony, Töpörödött, testében összeroppant asszony, a halvány szinü ereik kidagadnak a kezebőrén. Amikor az elnök megkérdezte, hogy hozzájárul-e a védője semmiségi panaszához, egykedvűen mondta: — Hogyne! özvegy Sisák Györgynét megrendítette az itélet. Hangosan fölzokogott s zsebkendővel eltakarta az arcát. Amikor kivezették a teremből, kétségbeesetten jajgatott: — Mi lesz velem ... mi lesz velem . . . A fájdalom végső vonaglásában eltorzult az arca. Sisálkné ínég fiatal asszony, huszonkét éves. Két gyermeke van. A fölmentett özvegy Lévai Józsefnét az itélet után nyomban szabadlábra helyezték. Meggörnyedett öregasszony, akinek fájó szenvedés tükröződik az arcán. Hálákodott az esküdteknek, hogy visszaadták a szabadságát. A hallgatóság egészen ellepte a termet. Szünet közben az ügyész és a védők körül nagy gyürü keletkezett, jogászok vitatták a bünpör egyts fázisait. A laikus közönség 's vitára állt. Szenvedélyes hangon szórakoztak az elitéltek büttén. Föltűnően sok aszszoriy volt a hallgatóság soraiban. Javarészt kisteleki asszonyok, akik kosárral, elemózsiával készültek föl az érdekes aktusra. Sokat beszéltek Kistelekről és a Gerzsány Mariéktól. Mindegyiküknek ott ült az ajkán, hogy . — Én is tudnék valamit mondani. Félkettőre járt már az idő, amikor szétoszlott a hallgatóság, egv nyolc napig tartó izgalmas bünpör keserű emlékével. Halálmocsár. — Alkohol-tragédia a szegedi tanyákon. — (Saját tudósitónktól.) Nem múlik el nap, hogy az alkohol :ne követelne magának áldozatot. Most is a szegedi tanyavilág egyik ismertebb, leggazdagabb földmives családjában történt egy borzalmas haláleset, melynek inditó oka a testet-lelket romboló alkohol volt. Szerdán délután ifjú Volford József részegen kocsizott az átokházi zsombékos, mocsaras területen. Az italtól teljesen elázott ember nem tudta kormányozni a jó vérű fajlovakat. azok belerohantak a mocsárba, hol Volford József kezéből kiesett a gyeplő és fejjel a lovak közé bukott. A részegember a sekély mocsárba fetrengett, mikor egyik ló megbotlott és rázuhant a gazdájára. Volford József belefúlt a mocsárba. A két ló is mindmélyebben sülyedt bele az ingoványba, az egyik már fájdalmában egészséges csikónak adott életet, igy mind a három ló beleveszett a zsombékos pocsolyába. Az elszomorító alkohol-tragédiáról a következő részletes tudósításunk számol be: Volford József királyhalmi gazdát az egész szegedi tanyavilág ismerte. Hires volt a gazdagságáról és remek futásu lovairól. Volford megunta a fiának dorbézolását, vett neki öttömösöii egy igen szép birtokot. Ifjú Volford József már vagy négy hónapja öttömösön gazdálkodott, apját egyszer sem látogatta meg, de most, bogy beköszöntött a József nap, a mulatós legény egy hatalmas dáridó reményében átjött öttömösről Átokházára. Volfordóknál a József nap örömére nagy dáridót rendeztek. Még diogéneszi lámpával sem lehetett volna józan embert találni akkor este a tanyán. Legalaposabban ifjú Volford József szeszeit be. aki estétől reggelig szakadatlanul ivott. Dacára, hogy részeg volt, alig állott a lábán, reggel befogott a kocsijába. r— F-I kell mennem haza, — Részeg vagy, valami baj lesz — figyelmeztették a, szülei. — A gyeplőt sem kell fognom, olyain lovaim vannak. Haza találnak azok maguktól is. A fiatal legény nem hajlott a szép szóra, felült a kocsira és a lovak közé vágott. A tüzesvérü lovak hatalmas iramban vágtattak az átokházi zsombókok felé. A legény apja kétségbeesetten kiáltott a fia felé. — Vigyázz a zsombékokra! Ezt a felkiáltást csak az tudja megérteni, aki ismeri az átokházi mocsarakat. Tavaszi esőzések alkalmával ezek a zsombókok teleszivódinak vizzel. Aki arra jár, az észre sem veszi, hogy ott viz vau, mert hatalmas fűszálak hajtják fejecskéiket a vízre. Olyan ez, mint egy fünőtte sikság. Ha valaki azután kocsival belehajt, annak isten legyen irgalmas. Mind mélyebbre siilyednek a kocsi kerekei, onnan visszatérés alig van. Sokkal súlyosabb az eset, ha részeg emberrel történik meg a szerencsétlenség. Ifjabb Volford Józsefet is ide ragadták a lovai. Kiesett a kezéből a gyeplő, fejjel bukott a mocsárba. A lovak is. megérezték a veszedelmet, a partra akartak kievickélni, de annál mélyebbre sülyedtek bele az ingoványba. Végre az egyik ló az élet-halál harcban rábukott a gazdájára. A másik ló kínjában csikót szült. Mind mélyebbre sülyedtek, halálhörgés és jajveszéklés és azután elnyelte őket a piszkos, szennyes halálmocsár. Az átokházi csordás akadt rá a mocsárba fultakra. Lélekszakadva rohant László Kálmán alkapitányhoz, aki orvossal együtt jelent meg a helyszínen. Az orvos megállapította, hogy Volford halálát fulladás okozta. Beszállították a közkórház halotths házába. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Pénteken A görög rabszolga, operett. PIA Szombaton A görög rabszolga, operett. PIA Vasárnap délután Az ezred apja, vigjáték. Vasárnap este A görög rabszolga, operett. PIA Hétfőn délután Az aranylakodalom, történeti színjáték. Hétfőn este Rang és mód, vigjáték. PIA * A Duffonícs-Társasájj közgyűlése. A Dugonics-Társaság ez évi rendes közgyűlését április 14-én délelőtt 10 órakor tartja meg. Ugyanaznap délután négy órakor lesz a társaság cikluszáró közgyűlése. * Szabadka a művészetért. A Nemzeti Szalon április második felébein tervezi ötvenkettedik vidéki kiállítását, melyet a Délvidék közönségének óhajára Szabadkán fog rendezni. Szabadka város tanácsa méltóképen óhajtja fogadni a magyar képzőművészetet és e célra rendelkezésére bocsátotta a város tulajdonában levő „Pest szállodá"-nak diszes termeit, hatszáz koronát szavazott meg rendezési költségekre, ezer koronáért pedig a kiállítás anyagából vásárlást fog eszközölni a városi múzeum számára. Művészkörökben Szabadka város áldozatkészsége nagy örömet keltett s az eddigi jelentkezések után ítélve a. tárlaton a magyar művészek szinejava fog részt venni. A Nemzeti Szalon a tavaszszal még Bajáin és Kiskunhalason rendez kiállítást. * A karszemélyzet jntalomjátéka A színházi karszemélyzet Felhő Klári cimü darabot választotta jutaimi játékul. Az érdekessége az lesz a darabnak, hogy Ditrói Nándor tanár is játszani fog. A próbák már megkezdődtek s az eddigi jelekből ítélve nem lesz okuk panaszkodni a derék kóristáknak, mert Szeged szinészszerető közönsége zsúfolt házzal fogja jutalmazni ezeket a közkatonákat, akik napnap után a színpadon vannak s akik bizony sokszor szomorú napokat látnak . , ,