Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-15 / 62. szám

é délmaqyarország 1912. .március 15. dalhatlan távolságokat; létesítettek: tulajdonképen három tényezőre, a faj, a nyelv és « vallás különbözőségére vezethetők vissza. A vallás elkülönítő jelentősége a fejlődő korszellemmel sokat veszített intenzivitásából. A másik két tényezőnek, ia faj és a nyelv különbözőségének szétválasztó ereje nem csökkent, megvan napjainkban is, bár legtöbbször burkoltan a gazdasági érdekek szétkülönitésében csúcsosodik ki. Viszont a történelmi múlttal biró nagy nemzetek igazolják azt, liogy a faji, nyelvi ós vallásbeli közösség a legerősebb és legbiztosabb összekötő kapcsot alkotja az államok egyedei, a koronás fő és alattvalói között. Ezért fejlődött oly hatalmassá aránylag rövid idő alatt a német szövetséges államokból alakult egységes német birodalom, ezért lett niagygyá Franciaország és Anglia s ez a nyitja Olaszország rohamos fejlődósének is. A magyar nemzeti állam kiegészítésének hösszu és nehéz munkája folyik napjainkban is. Nem volt még Magyarországban uralkodó párt, amelynek bazaűságában bárkinek oka vagy joga lett volna kételkedni. A cél, amelyet a pártok elérni óhajtanak, egy és ugyanaz: hatalmassá, szabaddá és függetlenné tenni ezt az országot, sőt még iaz eszközök megválasztásában sincs nagy, lényeges különbség, esak azok radikálisabb vagy opportunusabb alkalmazásában lehetnek ós vannak is természetszerű eltérések. Ebben a munkában csak a lassú haladás biztosítja a cél elérését, mert miként a természetben nincsenek ugrások, ugy a politikában is osak a következetes, sem jobbra, sem balra nem tekintő céltudatosan kijelölt irány követelésével lehet a nemzeti ideálokat megvalósítani. Az ugrások a politikában forradalom-szerű mozgalmak, melyeknek értéke kétséges és nem mindig célravezető. Ma, e jelentős nap évfordulóján merítsünk erőt, akadályokat nem ismerő kitartást fényes nemzeti multunk nagy alakjainak példájából s kérjük a magyarok hatalmas istenét, hogy árassza e sokat hányt vetett nemzetre az éltető békének bőséges áldását s mikép a múltban, ugy a jelenben és jövőben is adjon e nemzetnek olyan honfiakat, kik nagygyá, szabaddá és függetlenné akarják és tudják is tenni hazánkat és annak polgárait. Hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel adózott az összegyűlt diszes közönség Tóth József igaz, hazafias érzéstől átihatott ünnepi beszédeért. Ezután várhelyi Rósa Izsó dr, .a szegedi nemzeti munkapárt elnöke emelkedett szólásra s a következő szavakat intézte a jeienvolta-khoz: — Tisztelt Párthíveink! Valahányszor pártunk tagjai -hivatalosan egybegyűlnek, hogy a párthoz s annak elveihez való hüségükről ünnepélyes tanúságot tegyenek, mindannyiszor keressük az országos párttal és annak vezéreivel való kapcsolatot. Erre most annál indokoltabb az alkalom, mert pártunk számottevő vidéki szervei közül már többen hangot adtak a politikai válság fölött való nézetüknek és állásfoglalásuknak, amely válságot most is az évszázados osztrák ármány idézte föl, mely ismét éket vert a nemzet és királya egyetértése közé, megakasztotta a nemzet békés fejlődését, merényletet kövétett el a nemzet alkotmányos joga ellen és végcéljában arra irányul, hogy az öntudatra ébredt polgárság letörésével megdöntse a magyarságnak és a nemzet intelligenciájának szuprernációját ebben az országban. Ez ádáz merénylet fölött érzett hazafias fölháiborodásunknak kívánok kifejezést adni, midőn Önöket arra kérem, hogy járuljanak hozzá, hogy az országos párt központjához és a miniszterelnök úrhoz a következő sürgönyöket intézzük: Nemzeti Munkapárti Klubnak Budapest. v A nemzeti munkapárt központjának március nyolcadikán hozott határozatához lelkesedéssel hozzájárul, az abban kifejtett álláspontokat mindenben magáévá teszi és azzal magát szolidárisnak vallja a március 15-ét ünneplő Szegedi Nemzeti Munkapárt. Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök urnák, Budapest. A véderő törvényjavaslat tárgyában követett eljárása és magatartásáért Nagyméltóságodnak és a vezetése alatti kormány tagjainak bizalmat és elismerést szavaz a Szegedi Nemzeti Munkapárt. Rósa Izsó dr indítványához híven a jelenvoltak egyhangú lelkesedéssel elfogadták a javaslatot. Felolvasták ezután Lázár György dr polgármesternek Budapestről küldött következő tartalmú sürgönyét: Halaszthatatlan közügyek miatt csak éjjel érkezhetvén, üdvözlőim pártunkat nemzeti ünnepünk előestéjén, kívánva annak bekövetkezhető megpróbáltatások között egységet, erőt és kitartást. Lázár György. Perjéssy László, kamarai titkár mondott ekkor lelkes hangú felköszöntőt Rósa Izsó doktorra, akit mint a szegedi nemzeti munkapárt, Szeged társadalmának és közéletének minden tekintetben követésre méltó bölcs vezérét éltetett. Végül a közóhajnak engedve, Balassa Ármin dr emelkedett szólásra, aki rövid, de magvas beszédében vázolta a jelen válságos politikai helyzetet és annalk előzményeit, s ezzel kapcsolatban a nemzeti munkapárt hivatását, jelentőségét, valamint az úgynevezett történelmi, közjogi ellenzéki pártok nemzetellenes szereplését. — A nemzeti munkapárt — úgymond — a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodásában való konzervativizmusa miatt öszszeomlott régi, nagy 67-es szabadelvű pártnak az örököse, melynek hivatása a korszellem alapján folytatni a nemzet gyors fejlődését biztositó politikai tevékenységét. Ennek a hivatásnak — büszkén mondhatjuk — minden tekintetben megfelelt a nemzeti munkapárt, mert uralkodó többségi párt létére ma ez a párt képviseli a legigazibb, legszélsőbb és a legkomolyabb nemzeti jogokat. A nemzeti munkapárt mellett céljában és. eszközeiben csak torzképei a nemzeti politikai pártoknak a szélső, ellenzéki pártok, melyeknek semmi más céljuk nincs, mint meggátolni a nemzeti jogok érvényesülését. A Justh-pártnak bomlasztó munkája teljesen indokolatlan, mert amiért a harcot folytatták, a választói jog reformja, — az programja a nemzeti munkapártnak és a kormánynak s annak ismételt manifesztumai teljes garanciája azok teljesedésbe vitelének. A Justh-párt részéről trgi,komikus az a merev ragaszkodás egy olyan reformhoz, amely tulajdonképen a kormány programja — s a melyet épen a Justh-párt még csak néhány rövid év előtt is hazafiatlannak deklarált. — Honnan e gyors változás? Honnan ez a túlzottan gyors fejlődés az evolúcióban? Én nem tudhatom és senki, komolyan gondolkodó férfi nem tudhatja. De minden komoly, a politikához értő polgár megértheti a helyzetet és kell, hogy elismeréssel adózzék a nemzeti jogok bajnokainak és a minden kormányok és pártok között legnemzetibb kormánynak és pártnak, ^ A jelen voltak lelkesen megéljenezték Balassa Ármin drt és a késő esti órákig, lelkes hangulatban együtt maradtak. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Szinházi műsor. Pénteken Az aranylakodalom, történeti színjáték. P/D Szombaton Györgyike, drága gyermek, szinmü. V/a.) Vasárnap délután Dolovai nábob leánya, szinmü. — 'Este A leányvásár, operett. Cfi.) * Tagok mennek, tagok jönnek, A szegedi színházban feltűnően sok az olyan kibocsátott hir, ami tagváltozásról, elégedetlen szinészekről és színésznőkről szól. Most is, amikor igazi, erős szezont kellene nyújtani, á szinházi iroda kiadja, kik lesznek a társulat levujabb tagjai. Hogy kik mennek el és kik jönnek. Természetesen, akik mennek, az elkedvetlenített tagok. És akik jönnek? Kivétel nélkül ismeretlenek: íme: a társulat uj tagjai lesznek Gömöri Vilma hősnő, Harmath Zseni szende, Gyöngyösi Teréz naiva, Miklósi Margit komika, lieltai Olga énekesnő, Ladiszlai József baritonista és Ungvári Kálmán szerelmes szinész. Megválnak a társulat kötelékéből Tóvölgyi Margit, Harsányi Margit, Wirth Sári, Rónai Henriin, Kovács Hanna, Binder Károly és Boros Emil. Esetleg mások is. * A kinema-szkecs Szegeden. Március 24., 25. és 26-Ík' íiapjain kerül színre Szegeden az első magyar kinemia-szkecs: a Feleségem hü asszony. Az Uránia Magyar Tudományos Szinliáz szerezte meg a szkecs előadási jogát és adatja élő a danabot a Tiszaszálló nagytermében, amelyet erre a célra átalakítanak áz előadás Céljaira. Színpadot építenek s Valóságos intim-szinház lesz a nagy bálteremből. Az első magyar kinema-szkecs ézövegét Bródy Miksa, a kitűnő magyar újságíró és Martos Ferenc, a Szegedről elszármazott költő irták. A leányvásár két szerzőjének ez á darabja csupa ötlet, vidámság és humor. Szegeden érdeklődéssel várja a közönség a darab előadását. A zenét Vincze Zsigmond, a Király-Szinház karmestere irta. A szegedi előadás számára teljesen uj fölvétel készül. A címszerepet Ardó Ilonka, a kiváló szubrett, a másik fontos nőszerepet Horváth Gizi, a Király-Szinház fiatal szubrettje játsza, a férjet Szentirmay Béla, a főhadnagyot Garday Lajos és a nagybácsit Dayka Balázs, a Vigszinház tagja. Március 24., 25. és 26-án, vasárnap Gyümölcsoltó Boldogasszony hétfőjén es kedden kerül szinre a szkecs. A darabot naponkint háromszor játszák: délután 6, este fél 8 és 9 órakor. A szkecs előtt egyegy Nordislr-slágert adnak elő. A jegyek árusítását hétfőn kezdik meg az Uránia Színház irodájában; előjegyzések azonban már is eszközölhetők. * Anta Nielzen és Psilauder. A Vass-mo" ziban csütörtökön este volt a premierje Úrban Gad Sötét álom cimü színmüvének. A nagyhatású mozikép főszerepeit Anta Nielsen és Psilander, a világhírű dán művészek játszották. Ez a két név abszolút művészi érték. Csupa vér, sziv, lélek és izom a játékuk! Fölséges élvezet ennek a két kivételes tehetségnek a játéka. A szegedi közönség most először látta őket a mozivásznon, mint partnereket és szereplésük felülmúlhatatlan művészet volt. Az előadást pénteken és szombaton megismétlik. Két csinosan bútorozott szobát keres külön bejárattal két intelligens úriember. Cim a kiadóhivatalban.