Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-10 / 58. szám

1912. március 10. DÉLMAGYARORSZAG 7 A Justh-pártsajtópöre Szegeden. — A békülékeny Justh Gyula. — (Saját tudósítónktól.) A Justh-párt alarmi­rozott sajtópörét szombaton tárgyalta a sze­gedi törvényszék eskiidtbirósága. A sajtó­pernek a mult év tavaszián történt aradi vá­lasztójogi népgyűlésben van az eredete. Arad piacán a választójog jegyében összeölelkez­tek a Justh-párt a szociálisták és a romá­nok. A sajtóban kemény támadások érték Justhékat. Mindig tüzet hánytak a szociális­tákra és átkozták a nemzetiségeket. Támadó tónusban méltatta az aradi nép­gyűlést a „Hódmezővásárhely" cimii napilap is. Fejérváry József szerkesztő irta a cik­ket. Az aradi eseményre ilyen cimek hivták föl a figyelmet: Árulás készül. Judáspénz az ellenzék kasszájában. Félmilliót kapnak a román alapból. A ci'kk azzal vádolta az ellenzéket, — sok szerint a Justh-pártot, hogy a románok félmillióval megveszteget­ték. A párt nevében Justh Gyula sajtópört indított Fejérváry ellen rágalmazás és becsü­letsértés miatt. Az ügyészség nem vállalta a vádat, a párt Nagy György dr-t bizta meg a képviseletével. A sajtópernek meglepő érdekessége volt, hogy Justh Gyula is eljött a szegedi tárgya­lásra. Az utolsó órákig kétes volt a megérke­zése. A parlamentben úgynevezett viharok dúltak, kitört a kormányválság, lázong a függetlenségi párt és Justh Gyula, a harcok vezére időt szakithatott a részvételre. — Nini, a Justh, a Justh Gyula! — sut­togta a hallgatóság. Minden szem a ritkuló hajú, őszsza'kállas s ezúttal feltűnően nyugodt politikust bámulta. Az egyénisége meglepetést keltett. Tüzes temperamentumiu, féktelen szenvedélyű, aka­ratos amkernek képzelték, a'kinek gyújt a szava. És a valóságban a leszürődött hig­gadtság és férfias komolyság képéiben mon­föl. Amikor a szerkesztő védője, Balassa Ár­min dr azt fejtegette, hogy olyan párt, a melynek a nevében vádiratot szerkesztettek, nincs, olyan nyugodtan ült a helyén, -mintha a sójövedéki kihágások tárgyában meginter­pellálták volna a pénzügyminisztert. Amikor Nagy György dr valami tetszetősei mon­dott, szelíd mosoly lift az ajkára. — Törvényes-e a vád a Justh-párt részé­ről? — ezt kérdezte Balassa Ármin dr a tár­gyalás megkezdése után. Vádat az országos függetlenségi és 48-as párt nevében emeltek, ilyen pedig nincs. A párt alapszabályainak nincs is belügyminiszteri jóváhagyása. A párt nevében az elnök indíthat sajtópört. Kér­te ennek a perdöntő kérdésnek a tisztázását. Nagy György dr becsatolta a Justh-párt alapszabályait és egy jegyzőkönyvi másola­tot, mely szerint a pártot kifelé Justh Gyula elnök képviseli. Hogy a párt alapszabályai­nak nincs belügyminiszteri jóváhagyása — mondta — az természetes. Hiszen abban az esetben csak olyan politikai párt alakulhatna, amely a belügyminiszternek tetszik. Hevessy Kálmán főtárgyalási elnök elren­delte a becsatolt iratok fölolvasását. Az alapszabályokat és az emiitett jegyzőkönyv tartalmát ismertették. Az iratok fölolvasása után Balassa Ármin dr beszélt. Minthogy a főmagánvádló maga elismeri, — mondta — hogy a pártnak nincs kormány­hatóságilag jóváhagyott alapszabálya, indít­ványozza, hogy a biróság a vádlottat a Bpt. 352. §-a alapján az esküdtek meghallgatása nélkül mentse föl, mert a. Btkv. 258. ós 261. §§-ai csak határozott személyt ismernek el sértett gyanánt. És pedig vagy természetes, vagy jogi személyt. A politikai párt nem jogi személy s bár természetesnek tartja, hogy a politikai pártok alapszabályaikat nem ha­gyatják jóvá a mindenkori kormány által, ebből nem következik, liogy pörbeállási ké­pességgel biró jogi személyeknek tekintesse­nek, mert — habár jogi személyiséggel nem biró kollektív egységek ellen is lehet sértést elkövetni, ezek osak akkor léphetnek föl in­ditványnyal, ha. közjogilag létezőknek tekint­hetők. Ez a törvényes álláspont nem zárja ki egy politikai párt ellen elkövetett sértés megtorlását, csakhogy e megtorlás igénybe­vételéhez nem a pártnak, hanem a párthoz tartozó egyes személyeknek indítványa szük­séges. A jelen esetben pedig az hiányzik. A kérdést még jobban megvilágítja az esküdt­bíróság hatáskörének megállapítása. A vád­irat és vádhatározat az országos független­ségi és 48-as párt sérelmére elkövetettnek ál­litott rágalmazás vétsége miatt helyezte vád alá vádlottat. Már most bekövetkezett az az ellentmondás, hogy a vádtanács határozata a Btkv. 262. §-a s illetőleg az életheléptetési törvény 16 §-a alapján állapította meg az es­küdtbíróság hatáskörét, -ami egyenesen ki­zárja a párt inditványozási jogát. Ha ugyanis a párt inditványozási joga el­ismertetik, akkor ez csak azon alapon törté­nik, hogy a biróság egyesületnek minősiti a pártot. Az pedig világos, hogy a párt nem törvény által alkotott testület s igy az ő sé­relmére elkövetett rágalmazás vagy becsület­sértés elbírálása az életbeléptetett törvény 16. §-a értelmében nem tartozik az esküdtbí­róság hatáskörébe. Kimondja ezt a vádhatá­rozat is, de mégis megállapítja az esküdtbí­róság hatáskörét a párt egyes tagjainak or­szággyűlési képviselői minősége alapján. Egyes személyek inditványt n(em tettek, sem vádlott egyes személyek ellen elkövetett vétség miatt vád alá nem helyezteti, ennél­fogva hiányzik a törvényes vád emeléséhez szükséges olyan magáninditvány, amelynek alapján az eskiidbiróság az eljárást folytat­hatná. Vádlott tehát a büntető perrendtartás 352. értelmében fölmentendő. A védő beszédére Nagy György dr válaszolt és a -szenvedélyes kuruc fiskális elragadtatá­sában személyeskedett a védővel. Emiatt ki­hivta az elnök beavatkozását. Az ügyvédek szóharca után a biróság ha­tározathozatalra vonult vissza. Abban kellett határozni, hogy az esküdt-ek megkérdezése nélkül fölmenthető-e Fejérváry József? Amig a ibirák -szobájában készült a hatá­rozat, a folyosón élénk élet alakult. Justh Gyula körül egész gyiirü képződött, akár­csak a tisztelt Ház folyosóján. Kun Béla or­szággyűlési képviselő, Nagy György dr és B-ecsey Károly dr szórakoztatták a kegyel­mes urat. Később Balassa Ármin dr is csat­lakozott a társasághoz. Kedélyes diskurzus­ba kezdtek, aminek néhány újságíró is fül­tanuja volt. A sajtópör eshetőségeiről esett szó. — Milyenek -a szegedi esküdtek? — kér­dezte Justh Gyula az egyik újságírót. — Jó magyarok, kegyelmes uram, — fe­lelte az ujságiró. — No igen, igen, de . . . — Politikai pártállás szerint? — No nem ... — Máskülönben fölmentő esküdtek. — Nem igen hinném, hogy ebben az eset­ben is azok lennének. Amig a diskurzus tartott, a tárgyalóterem­ben kovácsolták a békét. Kun Béla, Nagy György dr és Balassa Ármin dr a legna­gyobb előzékenységgel közvetítették a bé­két. Alig néhány perc múlva Nagy György dr ezzel állt Justh Gyula elébe: — Kegyelmes uram, békét kötünk. — Hogy-'hogy? — kérdezte Justh megle­pődve. — Fejérváry ünnepélyesen bocsánatot kér, itt is van a nyilatkozata. Méltóztassék csak elolvasni kegyelmes uram. Justh Gyula elolvasta a nyilatkozatot, a melynek a szövegé a következő: — Ezennel ünnepélyesen kijelentem, hogy az inkriminált cikkben sem Justh Gyula őnagyméltóságát, a fügegtlenségi és 48-as párt elnökét, sem a vezetése alatt álló párt­nak tisztelt tagjait sérteni nem akartam, mert hiszen az inkriminált cikk nem is rájuk vonatkozott, különben ennek nyomban kifeje­zést is adtam volt, amikor Batthyány Tiva­dar dr országgyűlési képivselő az ország­gyűlési képviselőház gyűlésén a cikket szóba hozta, azonnal és önként kijelentettem, hogy Justh Gyula urnák s pártjának tiszta, haza­fias szándékait, nemes, önzetlen hazaszere­tetét mindenkor elismertem s bár más po­litikai pártnak vagyok tagja, a Justh Gyula őnagyméltósága valóságos rajongásszerü tiszta hevületét nagyra becsülöm s mert meggyőződtem arról, hogy az inkriminált cikk állításai egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak, ezennel ünnepélyesen bocsána­tot kérek tőle és a párttól s annál inkább, mert egyáltalában nem ellenük irányult a cikk, kötelezem magam a nyilatkozatnak lapomban való közzétételére s a fölmerült bűnvádi eljárás költségeinek megtérítésére s tudomásul veszem, hogy Nagy György dr ur maga részére költséget nem számit föl. Fejérváry József. A nyiltkozat Justh Gyulát teljesen kielégí­tette és igy nem volt akadálya a békének. Hevessy Kálmán elnök értesült a békés megegyezésről és mielőtt kihirdette volna a biróság határozatát, nyilatkozásra fölhívta a feleket. Fejérváry József fölolvasta a nyilat­kozatot, amely után Nagy György dr kije­lentette, hogy visszavonja a vádat. Balassa Ármin dr védő kijelentette, hogy szintén nem számit föl ügyvédi költséget. A biróság erre megszüntette az eljárást és Fejérváry Józsefet fölmentette a vád alól. K«««M««MW«««« BARTA ÁGOSTON 2456 F OGMÜTERME Kigyó-u. 1. (Keleti-palota). Elsőrendű munkája elismert és a londoni nemzetközi kiállításon ARANYÉRHET nyert, "év A hygienikus ilághsrü a valódi kaucsuk-cipősarok & Palmakaucsuk ágybetét minősége © elsőrangú

Next

/
Thumbnails
Contents