Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-10 / 58. szám

8 DÉLMAQYARORSZÁO """ Í912. március 10. Berlini levél. Berlin, 1912 március eleje. (Berlin farsang ufán. — Szinházak és koncer­tek. — A «Frauen-Aussfellung. - A nők kon­gresszusa. — A berlini magyarok. Az átmenet a farsangoló és böjtölő Berlin között úgyszólván semmi. Az élet ép ugy lük­tet, 'mint egy hónappal ezelőtt, osak legfel­jebb az előkelő , és néha hideg elite-bálokat a talán kevésbé zártkörű, dé mindenesetre hangulatos Bier-Festek váltják fel. A' Fried­rieh- és Potsdamer-Strasse-i előkelő bar-ok­ban Csak ugy hemzseg a sok idegen ós ugy éjfél felé a fényes utcákon szorongó' ember­tömegben alig találunk berlinit. A perifériá­kon a kedélyes Ball-Hausok-ban is hajnalig tart a muri. A diákság zsúfolásig tölti meg e kedves helyeket és a kis berlini leányok lankadatlanul táncolják a most annyira diva­tos •„•schiéber"-t. Ez a felkapott tánc végtele­nül egyszeriiisiti a táncmüvószetet. Igaz, hogy mindén inkább ez, mint művészet és liogy a berlini táncmesterek gyűléseztek is a felka­pott „erkölcstelen" tánc ellen, de a kedélyes berlini nem egyhamar mond le arról az élve­zetről, liogy párját 'szorosan magához ölelve, alig néhány centiméter széles helyen, ritmi­kus testhajIások között ne tologassa körül a teremben. Zsúfolva vannak a szinházak is és koncer­tek, hangversenyek is mind találnak közönsé­get. Be Berlinben nemcsak a vásárnapi ope­rette-élőadásra fogynak él a karzat olcsó he­lyei. hanem a Schiller, Lessing, Deutsche ,Ti mater klasszikus előadásain is mindig kép­viselve van az! intelligens munkás és kisipa­ros osztály. A szezon 10 elité filharmónikri előadásán kivül a kb. 60 népszerű este mind­egyikén zsúfolásig telve van az óriás terem lés az azí osztály, mely nálunk ilyenkor a korcsmában, vagy legfeljebb a moziban van, mámoros lelkesedéssel élvezi a művészi játé­kot, az ízléssel hozzáértéssel összeállított mü­fcort. Igáz, hogy a mi publikumunk megbot­ránkozna azón, hogy szomszédja szü­net közben a legnagyobb nyugalommal szedi elő vacsoráját a zsebéből és a következő szá­mokban, kezében a sörös korsóval, élvezné a zenét, de meg kell hagyni, liogy elég prakti­kus megoldása annak a problémának, hogy mikor vacsorázzunk, színház előtt, vagy bzinház után? A Zoologischer Garten kiálli­tási csarnokában a császárné védnöksége alatt impozánsan mutatták be a német nők, hogy mit tudnak az ipar, kereskedelem, me­zőgazdaság, művészet, irodalom terén produ­kálni. A kiállításon képviselve van a legál­sóbbrendü női ipar Vagy gazdasági munkás produktumától kezdve a szellemi arisztokrá­cia alkotásáig minden, amit csak német nő alkotott. Az egész kiállítás azonban csak előjátéka volt'annak a. nagy színjátéknak, mely egy teljes liéten át 5000 hallgató előtt demon­strálta, hogy elvitathatlanok azok a sikerek, melyeket a nők már elértek és nem lehet út­ját állani annak, liogy még többet, még nagy­szerűbbet produkáljanak. A négy milliónyi berlini között nem is oly lészreyétlenül él 7000 magyar. Nem kis szám ez és hiégis csodálatos, mily kevéssé tudják magyarjaink Berlinben a müveit, a kultur magyar nerüzetét képviselni. A berlini ma­gyar egylet volna erre hivatva, de mit vár­hatunk ez egyesülettől, melynek csak 190 'tagja van? Felkerestem az egyesület elnö­két, Timár Dagobert kir. tanácsost, ő sem valami nagy elragadtatással festi az egylet viszonyait. Panaszkodik: „Nézze kérem, sze­memre vetik, hogy az egylet szedett-vedett elemekből állj" Lehet, hogy ugy van, de én nem vehetem máshonnan az anyagot, mint a Magyarországból jött magyarok közül. Szá­mítása szerint a 7000 magyar közül 2000 in­telligens. Persze ezek .között sok az egyetemi vagy főiskolai hallgató, kik osak 3—12 hó­napra jöttek ki Berlinbe! Ezek sem igyekez­nek,. hogy bennünket jó színben tüntessenek /fel, mert eltekintve néhány itt komolyan dol­gozó igen értékes embertől — estétől regge­lig és reggeltől estéiig bumliznak s kávéház­ból-kávéházba járnak. Jó színben legfeljebb fcsak a kis berlini leánykák előtt tűnnek fel, kiknél nagy tekintélynek örvend a sok jó­kedvű fut. Egy ilyen vigan élő magyarral tortént, hogy ugy hónap vége felé fogytán volt az aprópénze ós mivel rendes vacsorára már nem jutott, hát a népszerű Aseliinger-ek egyikébe tért be egy pohár sörre. Berlinben tudvalevőlég mindeh ételhez vagy italhoz in­gyen lehet tetszés szerint kenyeret fogyasz­tani, de honfitársunk már jócskán visszaélt e ködvezménrtyel és ugy a tizedik kenyérnél tartott, mikoí észrevették kisded mulatságát! Persze nem csináltak kravált, hanem disz­kréten félreliivták és megkérték, hogy más­kor ha sört akar inni — menjen a pékhez. Magyarjaink ilyen viszonyai között nagy ísziikség van az Osztrák-Magyar segitőegyesü­let működésére, mely egylet az osztrákok (és •sajnos, igen csekély részben a magyarok) jó­voltából 350,000 márka vagyonnal rendelke­zik. Timár Dogobert a titkára az egyesület­nek s honfitársainknak csak kellemes lehet, ha a magyar egyesület elnöke egyszersmind intéző funkcionáriusa a segitőegyesületnek. A közelgő közgyűlés jelentéséből látható, hogy 1911-ben az egylet 954 magyarnak jutta­Jott 7120 márka segélyt, (1764 osztráknak Í3j019 márkát), azonkívül kiosztottak 4500 ebédutalványt és 10,959 liter tejet. Búcsúzom Tímártól s ahogy kimegyek, az előszobájában 20—30 beteg, szánalmas külse­jű férfi és nő várakozik. Ugy látszik, ala­mizsna osztó nap van ma. Szorongó izgalom­mal várják, megkapják-e a pár fillér segélyt, az egy-két ebédet, vagy az ingyen tejet? Sze­gény magyarjaink, xigy látszik, nekik itt sem jó a soruk. A dúsgazdag kapitalista város, hol oly nagy a jólét, keresztülgázol szegény megtépázottakon. Hiába, Berlin is minden pompájával, gyönyörével együtt csak a gaz­dagoké. M. F. yy ügyvédi irodáját Tisza Lajos-Körút 51. szám alatt megnyitotta. 2727 Két szoba, aSSszoba, fürdőszobával esetleg garzon lakást ke­resek azonnal. Ajánlato­|§J kat a kiadóhivatalba kérek fj| Széchenyi tér 5. sz. 2 esweSstes ház szabadkézből eladó. Tudakozódni Sehet Koronákká 5. szám alatt a tulajdonosnál. 2738 REDQHY-, ESSU»6£MI JAL6U­SIA RAFELLEÍ52Ö- ÉS VÁSZ0H­re&68y-3t** ====== NAPI_HIREK Tarnaünnep a szegedi színházban. (Saját, tudósítónktól.) Ritka látványosság szintere volt ma a szegedi színház, amelynek színpadáról ma rövid két óra hosszant szo­katlan, uj kép tárult elénk. Pedig ez idő alatt száműzve volt onnan a színház szereplő személyzete, a színtársulat tagjai s helyüket erre a kis időre izmos karu tornászok és ed­zett fiatal leányok foglalták el. Nem volt tánc, sem kupié, nem játszottak vigjátékot, sem drámát, e helyett egészséges, szemet­gyönyörködtető szabadgyakorlatokat és káp­rázatosan szép tornászmutatványokat szem­lélhettünk. A Szegedi Tornaegyesület negyven éves fennállását ünnepelte e tornaünnepélylyel s az ünnep színvonala, a bemutatott gyakorla­tok precíz, tökéletes bemutatása méltó volt a jubiláló egyesülethez. Szemet, lelket gyö­nyörködtető látvány, volt az a festői kép, amit ugy a szegedi, mint a budapesti torná­szok bemutattak s őszinte örömmel állapitjuk meg, liogy ez összehasonlításban a szegedi tornászok megállták a helyüket. Nem állít­juk, hogy a Szegedi Tornaegyesület föl tud­na mutatni annyi kiváló tornászt, mint amennyit a Magyarországi Testedzők Szövet­sége fölvonultatott, de bizonyos, liogy az a néhány ember, akik a Szegedi Tornaegyesü­let részéről szerepeltek a korlát- és nyujtó­gyakorlatokban, azok klasszis dolgában nem állanak hátrább a MOTESz reprezentatív esapatában szerepelt tornászok mögött. Kü­lönösen Herczeg István és Sgétz Gyula bril­liroztak ugy az előirt, mint a szabadon vá­lasztott gyakorlatokban. A nézőtérnek is szokatlan képe volt. Zsú­folt ház, telve elegáns publikummal és nagy­számú diáksereggel. Lehet disztinkciót talál­ni a rendes szinházi publikum és a sport pub­likum között. Ma délután sportpublikum volt jelen. Harsány hurrá és éljenek hangzottak el a jelenvolt diáksereg ajkáról, akik egyál­talán nem fukarkodtak az elismeréssel, egy-egy sikerült gyakorlat láttára. A tornaünnepély a következő sorrendben folyt le: 1. Szabadgyakorlatok súlyzókkal. Bemu­tatta a Szegedi Tornaegyesület féríicsapata. Hűszonnégy tornász vett részt ezekben a sza­badgyakorlatokban s némi csodálkozással, de örömmel állapítottuk meg, liogy nemcsak fiatal emberek, diákok, de élemedetteb korú, éltesebb emberek is részt vettek a csapatban. Ugy látszik, a testedzésnek vannak hivei Szegeden még az iskolák falain kivül is, A gyakorlataik kitűnően sikerültek ós festői képet nyújtottak. 2. Szabadgyakorlatok, melyet bemutatott a Szegedi Tornaegyesület bölgyesapata. E hölgycsapatban tizenkét szegedi urileány és asszony szerepelt, akik közül megemlítjük dr Szivessy Lelielnét, mint aki teljes komoly­sággal és odaadással vett részt a gyakorla­tokban. Dicséretükre legyen mondva, minden tekintetben voltak olyan „strammok" és ügye­sek, mint budapesti bajtársnőik. 3. Festői kép volt a MOTESz reprezenta­tív csapata által bemutatott buzogánygya­korlatok. A piros-fehér dresszes, szálas ifjak bámulatra méltó precizitással és nagy össze­tanultságra valló nyugalommal végezték a dolgukat s igazán elragadó látványnyal szol­gáltak. 4. A szegedi tornaegyesület tagjainak ver­senye a magas korláton és nyújtón minta­szerű volt s ugyancsak festői kép volt az a tornagyakorlat, melyet iskolavivás cimém vivó-dresszben kardokkal mutattak be a sze­gedi tornaegyesület tagjai. ÍZSBELUMJTOU7. SZ. ===== TELEFBfl 23—80.—=—

Next

/
Thumbnails
Contents