Délmagyarország, 1912. március (3. évfolyam, 50-76. szám)

1912-03-10 / 58. szám

6 DÉLMAGYAROjRSZÁG 1912. március 10. állameszmét védelmeznénk. De igy mindenhonnan kirekesztve, (küzdenünk kell a létünkért. (Goga, a Vajda—-Goga afférról.) Ezután rátért Goga a románok belső viszonyára, mely a Vajda—Goga afférban élőr ződöít ki leginkább. — A mi népünk, — szólott, — csak ötven év óta, két generáción át, vesz részt a külturális és szociális mozgalmakban. Ha azután e közt a két generáció között, mint apa és fiu között merültek is fel ellentétek az eszközök használata miatt, a célban mindig egyet értettünk. Én az aradi Tríbuna, Vajda pedig az aradi Románul című lap hasábjain fejtegettük ki azon eszközöket, melyet alkalmasnak véltünk a cél szempontjából. Az én nézetem mindig az volt, hogy a Románia kulturális mozgalmaival paralel és a külső románság politikai és szociális mozgalmaitól áthatva, irányítsuk mi is a saját belső életünket és a meggyanusitás, mellyel illettek, ezzel kapcslatban, csakhamar valótlannak bizonyult. Kitűnt, hogy nem én voltam az, aki Kristóffynál járt és felajánlotta neki az egész romén nemzetiségi pártot, hanem egy ismeretlen ember, aki visszaélt nevemmel. Vajda, mikor ez kitűnt a Kristóffyval való szembesítésemkor, visszavonta vádjait és most teljes a béke közöttünk. A két nagy aradi román lap a Tribuna és Románul a közel jövőben egyesülni fog egy lappá. Már a román komité Aradra utazott, a tárgyalások ez irányban megkezdődtek és az én beleegyezésemet is kikérték. Igy tehát a mi belső ügynk mór rendben van. (Néhány őszinte szó . . .) Goga ezután az irodalomról kezdett beszélni. Elmondta, hogy Petőfit már rég lefordította román nyelvre és most fejezte be a siegedi államfogházban Madách: „Ember tragédiájának" a teljes román forditását. A fordítás Bukarestben fog megjelenni, két hónap múlva. — Nagy hatást tett rám az „Ember tragédiája", — mondotta. — Bár a XIX. század elején az egész irodalmat áthatotta az emberiség nagy eszméinek művészi tolmácsolása, ami Madách örökbecsű munkájában is feltalálható. Az angoloknál Byron, Kain cimü regénye, a franciáknál Hugó Viktor, a németeknél Goethe és Schiller foglalkoztak az emberiség korszakokat öltő, hatalmas, világrengető eszméivel. Madáchnak azonban sikerült, még Goetbenél is jobban, megragadni a témát és. a világtörténelem hatalmas mozzanatait tömöríteni alapeszméinek kifejtésére. — Áz irodalom és főleg a magyar irodalom az, mely rokonérzelmemet feltudja kelteni -és amely idetartozatndóságomat érezteti. Hiddje meg kérem, mennyivel jobban szeretném magam is, ha a politikával egyáltalán nem kellene foglalkoznom és minden tehetségemet és minden energiáimat az irodalomnak szentelhetném. —• A költőnek és a politikusnak, im'ás-más a lelkivilága. És más a lelkiismerete is. Ha ;én egy politikai cikket írok, abba beleviszem az egész tehetségemet, a karakteremet, meggyőződésem egész szent hitét. És ha meggyőződésemben, hitemben megbántanak, vagy annak szentségében kételkednek, akkor fáj a lelkem és nem hevít a cél, — nincs kitartás. Tragikus a sorsomban, hogy kényjelén vgyok politikai küzdelmekben is sikraszállani, mivel szerencsétlen népemnek, mindenkire szüksége van, aki küzdeni tud az elnyomatás ellen. Pedig vágyam és rajongásom: csak alkotni. Ezután fordítani sem fogok, mert az bár szintén művészi munka, de nincs benne az egyéniség ereje, nincs bcnnl „ az alkotás öntudata. — Ha innét kiszabadulok, visszamegyek Nagyszebenbe, ahol a román Kultur Egyesület főtitkára vagyok és ismét dolgozni és küzdeni fogok a román kultúráért és a román függetlenségért. Ezzel be is fejezte Goga a mondanivalóját. Kijött velem megint az udvarra, elkísért a kapuig és szívélyes búcsúnk után, mikor bezárult ismét a zörgő rácsozat, vágyó pillantást vetett ki a szabadiba, — a munka, a küzdés, az élet után. Hcrczeg István. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Vasárnap este Az elvált asszony, operett. (Páros 2/a.) Hétfőn Leányvásár, operett (Páros 3/a.) Kedden Csitri, vígjáték .(*/».) Szerdán Györgyike, drága gyermek, színmű. Bemutató. (3/s) Csütörtökön Györgyike, drága gyermek, sziámii p/o Pénteken Az aranylakodalom, történeti színjáték. p/o Szombaton Györgyike, drága gyermek, színmű. P/0 i Vasárnap délután Dolovai nábob leánya, színmű. — 'Este A leányvásár, operett. P/3.) * A Délmagyarország estélye. A Délmagyarország március 16-iki müvészestélye iránt páratlanul nagy az érdeklődés. Érthető és természetes a szegedi közönség érdeklődése, mert országos nevü művészek ilyen csoportosításban, szinte tömegesen soha nem szerepeltek még Szegeden. Minden reklámot fölöslegessé tesz az a névsor, melyet a Délmagyarország müvószestélyének programjaként leközlünk és tökéletesen elegendő a humánus cél érdekében rendezett müvészestelyünk irodalmi nívójának jellemzésére, Ha megemlitjük, hogy azon a következő művészek szerepelnek: Medgyaszay Vilma, Kende Paula, Ligeti Juliska, Nagy Terus, Fényes Annuska, Bartos Gyula, Ferenczi Károly, Rózsahegyi Kálmán, Nyarai Antal, valamint Kanizsai Ferenc és Gábor Andor. * Aradi színészek — szegedi színészek. Csányi Mátyás operájában, a Péter abbé-bán két aradi szinész vendégszerepelt a szegedi szinházban. Két tenorista, Cseh Ferenc és Huszár Károly. A közönség meglepődötten ült a helyén, amikor a színház vendégei énekeltek. Hogyan, — kérdezték — hát igy is lehet énekelni és megjátszani a szerepet? A szegedi közönség már azt képzelte, hogy valami szinházban tartózkodik, ahol a műélvezet nem ismeretlen valami. Pedig csak egy másik vdiéki színházból vendégszerepeltek. * A szegedi Liszt-ünnepély bevétele A március i2-án megtartott Lisztiünnepély anyagi sikeréről ma számolt el a tanácsnak König Péter zeneiskolai igazgató. Az ünnepély tiszta jövedelme 372 korona 45 fillér, amely összeget a tanács 400 koronára kiegészítve küld el a Liszt Ferenc-szoboralapjavára. * A karszemélyzet jutalomjátéka. A szegedi színház karszemélyzetének április 1-én lesz a jutalomjátéka. Ebből az alkalomból a Felhő Klári cimü népszínművet hozzák színre. A színház fáradhatatlan tagjainak jutalomjátéka iránt nagy az érdeklődés, annál inkább, mert a szegedi közönség, is tudja, mennyit fárad, dolgozik a karszemélyzet, Ezüstszélü kétfilléres. — Szegedi detekfiv-brauur. — (Saját tudósitónktól.) Megírták már a szegedi lapok, hogy a Római-körut 22. szám alatt levő tejcsarnokot egy szép éjjel feltörték és kifosztották. A szegedi rendőrség megindította a nyomozást, de a betörők oly ügyesem végezték munkájukat, hogy a nyomozó detektiveknek semmi pozitív adat nem állott rendelkezésükre. Végre a szombati nap meghozta a raffinált betörésben a szenzációt. A tettesek a szuterénben ülnek és az érdekes részletekben bővelkedő ügy teljes egészében tisztázódott. Barna Béla és Kis Bende András fiatal szegedi suhancok március elején rablóbandát szerveztek. A rablóbandának az lett volna a célja, hogy Szeged üzleteit sorra kifoszszák. Természetesen ez a terv csak álmodozó, légvárakat épitő suhancok fejében született meg. A suhancok ügyesek voltak, de azért már az első vállalkozásuknál bebuktak. A kis tejcsarnokon kezdték működésüket. Barna Béla álkulcscsal kinyitotta az ajtót, ezalatt társa „falazott" őrt állt. Mikor nyitva volt az ajtó, mindketten besurrantak és elloptak 160 korona készpénzt, 1 üveg mézet és egy revolvert. A jó fogás után elmentek a Sáf ár-leány okhoz a Mező-utcába, itt nem soká maradtak. Még a leányok csodálkoztak is, liogy olyan hamar elsietnek a legények. — Hova mentek? — Mi közötök hozzá. — Rossz fát tettetek a tűzre? — Poklot. A két suhanc ezzel ott hagyta a leányokat. Sorra járták az éjjeli mulatóhelyeket és szerencsésen el is költötték a lopott pénzt. Senki sem tudott a betörésről, még a Sáfár-leányok sem, akik pedig a legények minden titkába be voltak avatva. Már-már azt hitték a legények, hogy tettük sohasem derül ki, mikor megkezdte szereplését az ezüstszélü kétfillér. A kis tejcsarnokban egy szőke kis baba játszadozott a pénzekkel. Egy kétfillérest higanynyal beezüstözött. Az ezüstös szélű kétfilléres is a lopott pénz között volt. Ez vezette nyomra a rendőrséget. Pénteken reggel beállított a tejcsarnokba egy jól megtermett kofaasszony és tejet vett. Mikor fizetett, a kis leány észrevette, hogy a krajcárok között ott van az ezüstös szélű kétfilléres is. — Jé, anyukám, megvan a szép krajcárom. — Melyik? — Az ezüstös szélű. A tulajdonosné meglepetve tapasztalta, hogy tényleg azzal a kétfilléressel fizetett a kofaasszony. Azonnal detektiveket hivatott. Bapkó, Vecsernyés ós Gárgyán detektívek vallatóra fogták az asszonyt, — Hol vette a pénzt? — Szerencsére emlékszem rá, hogy kitől kaptám, mert máskülönben bajba kerültem volna. Egy éjjeli mulató tulajdonosától kaptam. Azt hittem, hogy tizfilléres, pedig csak krajcár volt. Azért emlékszem rá olyan biztosan. A detektívek elmentek az éjjeli mulatóba és ott megtudták, hogy szerdán éjjel Barna Béla és Bende András ismert alakok rendeztek nagy murit, — Valószínűleg tőlük származik a pénz. Igy azután el is fogták a két jómadarat. Először tagadtak, de később mindént bevallottak. Az ezüstszélü kétfilléres most aranyláncon lóg a kis szőke baba nyakán. Szerenesés amulett. Széehenyi-térS.sz. házban májusl-re egy bolthelyiség bérbe adandó. Tudakozódni lehet Korona-utca 5. szám alatt a tulajdonosnál.