Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-21 / 42. szám

4 DÉLM AG Y ARORSZÁCi 1912. február 21. után, elmondva azokat az okokat, amikért a mozgalmat megindította. Negyvenhárom évig villongások voltak a zsidóságban és mikor a villongás időnkint megszűnt, közöny és fásultság váltotta fel. Meghasonlott, két részre oszlott ma a zsidóság. Egyik része a világosságtól is óvja vallását, elzárkózik, de teljesiti házafiui kötelességét is. A másik szorgalmasan dolgozik az ország érdekében, de vallását is megőrzi. A magyar zsidóság tehetetlenül, rezignáltán nézi ezt az állapotot. Az ortodoksz, neológ, statusquó hitközség iskolái bezárulnak, a rabbik alamizsnaszerü fizetésből élnek. Ennek meg kell változnia. Klein dr azzal fejezte be beszédét, hogy a felekezet érdekeinek megvédése csak a belső konszolidáció utján lehetséges. Ez után felolvasta a határozati javaslatot, amelynek öt pontj a van. Az elsőben megokolva kimondja, hogy ciz izraelita vallásfelekezet egységes és oszthatatlan és senki által sem bontható semmi cimen sem két vagy több felekezetre. Elhatározzák ennélfogva, hogy ez alapon még ebben az évben a hazai izraelita hitközségek kiküldötteiből álló nagygyűlést tartanak, melynek föladafá legyen, hogy meglegyen a felekezetben az egyetértés és a béke helyreállítására minden intézkedést, hogy aztán az ily módon a bevett izraelita vallásfelekezetet az ország törvényei szerint megillető önkormányzatot egységes alapon biztosítsák. Az országos értekezlet e határozat végrehajtása céljából országos bizottságot küld ki, hogy a nagygyűlést szervezze, egybehívja, napirendjét megállapítsa, tegyen alkalmas javaslatokat a gyűlésnek a rabbik és hitközségi tisztviselők jogállásának biztosítása, valamint a nyugdíjintézménynek megalapítására. Végül kimondja az értekezlet, hogy elvárja minden vallástárstól, hogy félretéve minden más tekintetet, közreműködjék az egységes autonómia érdekében. A javaslatot nagy lelkesedéssel hallgatták végig. Utána Bakonyi Samu országgyűlési képviselő szólalt föl, aki kimutatta, hogy az ország törvényeiben Szent László király, óta a legújabb korig nincs olyan tételes intézkedés, amely a zsidóságot két részre osztaná és ezt ismerné el. Utána Gencsi Samn dr miskolci ügyvéd, majd Mayer országgyűlési képviselő beszélt. Ezután Székely Ferenc elnök tiz percre fölfüggesztette a tanácskozást. A szünet után az első szónok Hofmeiszter Ignác halasi ortodoksz hitközségi elnök; volt. A határozati javaslathoz való hozzászólásra sóik szónok volt föliratkozva az országos értekezlet csak a délutáni órákban ért véget és pedig azzal a határozattal, hogy elfogadta a határozati javaslatot. A vita rendkívül élénk volt általában, gyakran vegyült bele a tiltakozás és nagy tetszés zaja, ami nem csoda, mert a szónokok - legnagyobb része szinte fanatikus hévvel beszélt az ügy érdekében. Esterházy osztályfő főlmentése. A hivatalos lap mai száma jelenti: ő császári és apostoli királyi Felsége 1912.. évi február 16-án kelt legfelső edhafározásávai, a cs, és. kir. Ház és a külügyek miniszterének legalázatosabb előterjesztésére (legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztatott, hogy Galánthai és Fraknói Esterházy Pál gróf osztályfőnök a cs. és fcir. Ház és a külügyek cs. és kir. minisztériumában, kérelméhez képest, állásától falmentessék. { Barlanglakók Tiíelben. (Saját tudósítónktól.) Tömörkény István irt egy egyfelvonásos színmüvet, melyet a Nemzeti Színház elfogadott előadásra. Ennek a cime: Barlanglakó\k. Tömörkény ebben a müvében nem az őskorszafcbeli ember életét tárgyalja, hanem a jelen való életből közöl egy iképet s .azt dolgozza fel szociális szempontból. Hihetetlenül hangzik, hogy a jelen korban, a repülőgépek és villamosság korszakában is vannak emberek, akikben az ősikorszakbeli emberekhez hasonlóan, barlangokban laknak. Pedig igaz. Bácsbodrogrnegye déli rpszén, Titelen hatszáz ember él ilyen barlanglakásokban. A titeli barlangok — vagy mint itten hívják: lagonyok — a szó legszorosabb értelmében vett lakások, amelyeket e célra vájnak a hegyoldalakba, amelyeik ugy, ahogy be vannak bútorozva és amelyekért nyomorult lakóik az ő felfogásuk szerint magas bért fizetnek. Ezek a lagonyolk a község minden utcájában feltalálhatók. A szokás azt is .megállapította, hogy milyen nagy lehet egy lagony. Két és fél öl mély, három méter széles és a bolthajtás két és fél méter magas. Ez körülbelül harmincöt köbméter levegő. Ennyi levegővel kell megelégednie 4—5—6, néha 8 embernek. És ez a kis lyuk hálószoba, konyha, éléskamra együtt. Egy rendes szobáért és konyháért meg a hozzátartozó éléskamráért 4 forintot fizetnek Titelen, egy lagonyért két és fél, három forintot — ihavonkint. Kivéve a község főutcáját, minden utcában van barlanglakás. A ,Réteíkalja nevű városrészben mintegy negyven barlanglakás van. Benéztünk egy 'lakásba. A mennyezete keresztül-kasul van repedezve. A lakásban egy öreg apa és anya lafciík két felnőtt fiával. Miikor felnézünk a menyezetre, az iődsebbik fiu észreveszi és megszólal: — Bizony, amióta a kecskeméti földrengést olvastuk, minden este halálraszántan fekszünk le. Egyszer ránk dől. — Miért nem mennek máshová lakna? — Nem mehetünk — szólt az öreg. Ez a lakás a miénk. Százötven forintért vettem meg és most mint háztulajdonosra tizenöt forint adót vetettek ki. Pedig nincs keresetem, csalk a fiaimból élek. A legborzalmasabb lyukaik a Tisza partján vannak. Ezek a lakások egy szihtben vannak a Tisza partjával és igy a talaj viz igen sokszor felszivárog. Ezek a lakások a legrégibbek egész Titelen, alacsonyaik, piszkosak. A hosszú sor lakásnak majdnem mindegyikén vörös cédula van. Kanyaró, diftéria, szamárhurut állandó látogatói a lagonyoknak. Titel egész területén 123 barlanglakás van, amelyekben körülbelül hatszáz ember lakik nyomorúságosan, kínlódva. Ezek az emberek az utolsó ötven év alatt vándoroltak ide a környékről és az Alföld déli részéről a nagyobb kereset reménvében. Hajórakodási és kubikosmunkával foglalkoznak és az átlagos napszám mindössze hatvan krajcár. Pedig a törvény olyan kedvezményeket biztosit a községeknek arra az esetre, ha munkásházakát építenek, hógy föltétlenül előnyösebb lenne, ha munkásházakat építtetne. Ezek mellett a kedvezmények mellett, ha egy község 100 munkás-családnak akar rmunkáslakást építeni, minden munkásház 1000 koronába kerül, összesen tehát 100.000 koronára van szükség. — Ha a község ezt az összeget amortizációs-kölcsönképen veszi fel 5 százalékos kamatra, 50 évi törlesztésre, abból az állam 2 százalékot, 2000 koronát magára vállal1 és igy a 'száz munkás évenkint csak 3000 koronát, egyenkint 30 koronát fizet. A község tehát tulajdonképen semmiféle kockázatot nem vállal, mert a 30 korona mindig behajtható a munkáson. Titel azonban még ezt sem akarta megtenni munkásainak. A község, a megye, a jegyző, a főszolgabíró minden lehető eszközzel igyekeznek megakadályozni, hogy a munkások kérése teljesüljön. A szegény titeli barlanglakók keresték az igazukat és a földmivelásügyi miniszterhez fordultak. A földmivelésiigyi miniszter 9Í.182—1909. számú rendeletével értesítette a megyét, hogy a felveendő törleszíéses kölcsön törlesztési részleteiből két százalékot magára vállal. Titel község még erre is vonakodik eleget tenni annak a közóhajnak, hogy hatszáz lakónak tisztességes, lakható csa'ádi házat építtessen. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szerda: Leányvásár. (Páros 2/s.) Csütörtök: Leányvásár. (Páratlan 3la.) Péntek: Danden György. — Erdei lak. Bemutatók. (Páros 1/s.) Szombat: Leányvásár. (Bérletszünet.) Vasárnap délután: Rossz pénz nem vész el. — Este: Leányvásár. (Bórletszünet.) Hétfő: Dolovai nábob leánya. (Páratlan 2/s.) Kedd: Vasgyáros. (Páros 3/a.) Szerda: Csitri. Bemutató. Vígjáték. (Páratlan *•/»•) Csütörtök: Csitri. (Páros 2/».) Péntek: Csitri. (Páratlan 3/s.) Szombat: Leányvásár. (Páros */»•) Vasárnap délután: Bocaccio. — Este: Leányvásár. (Páratlan */».) * Klasszikus irodaim! est. Az utóbbi évek egyik legérdekesebb kulturális eseménye, a szegedi klasszikus irodalmi est iránt páratlanul nagy az érdeklődés. Az irodalmi est különös érdekessége, hogy Zátony Kálmán, Harsányi Margit és Wirth Sári korhű jelmezben keltik életre a világirodalom klasszikus remekeit. A szinpadon megkapó szépségű idillikus jelenetek vonulnak el a néző előtt. Minden csupa hódító illat és érzéki varázs: a költői fantázia világa. Mint valami álomkép ejt kábulatba az athéni hős vért perzselő szenvedélye, a gavál'lér romancero lovag hangjának bársonyos muzsikája, a rizsporos rococo dáma raffinementja és a biedermayer hangulat varázsa. Minden csupa szín és hangulat. A klasszikus irodalmi est február 25-én vasúmon este lesz a Llovd nagytermében. Jegvelc előre válthatók a Békéi hirlapirodában. * Liiszt-hnncjverseny Szegeden. Igazán nagy apparátussal és gondos körültekintéssel készítik elő a szegedi Liszt-hangversenyt. Gondos, élvezetes műsort állítottak össze, méltót Liszt emlékéhez. Csak növeli a hangverseny érdekességét, hogy azon szegedi zeneszerző müvét is bemutatják, még pedig Fichtner Sándor Fuvóötösét. (Andante és Scherzo.) Akik ezt a munkát ismerik, elragadtatással (nyilatkoznak máris róla. Március 2-án (szombaton) délután fél hat órakor tartják még a. hangversenyt, melynek tiszta hasznát a Budapestén felállítandó Liszt-szobor alap javára fordítják. A Tisza nagytermében tartandó hangversenynek ez a műsora: 1. Liszt: „Hungaria" szimfonikus költemény. Előadja a honvédzenekar. 2. a) Schubert: Menuette (h moll), b) Chopin: Lengyel dal. c) Chopin: Fantisie-Impromptu. d) Chopin: Két hangverseny tanulmány (f moll és c moll.) Zongorán előadja Thomán István. 3. Fichtner: Fuvóötös. Andante és Scherzo (Fuga). 4. Beethowen: Zongora versenymű, ,c moll, op. 37. Allegro con brio. Largo. Rondo allegro. Zongorán zenekari kísérettel előadj^