Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-21 / 42. szám

1912. február 22. DÉLMAQYARORSZÁG 9 Thomán István. 5. a) Liszt: Orosz dalok, b) Liszt: Polonaise (E dur.) Zongorán előadja Thomán István. A zenekart Fichtner Sándor dirigálja. A siker érdekében különösen Kánig Péter buzgólkodik. * Egy moziképért százötvenezer korona. A közönség, amely néhány fillérért egy tucat vagy még több különböző filmet lát egy-egy mozielőadás keretében, alig sejti, hogy micsoda fáradságba és minő pénzbeli áldozatokba kerül egyetlen film előállítása. Angol lapokban olvassuk annak a liirét, liogy egy uj film előállítása, amelyet most küldenek el Amerikából földkörüli útjára s amely Kolumbus Kritóf életét és történtét mutatja, nem kevesebb mint 150,000 koronába kerül. Az előkészületek ebez a moziképhez három év előtt kezdődtek és a legnagyobb utánjárással sikerült megszerezni a kép számára Kolumbus ama három óriáshajójának mását, amelyeket a spanyol kormányzat Amerika felfedezésének száz éves évfordulójára készíttetett és az Egyesült-Államok kormányának ajándékozott. A filmgyár, amely az uj képet csinálja, 500,000 korona készpénzt tett le kezességképen, mire megkapta a hajókat a film céljaira. Charles Clary, aki ez uj filmen a ^címszerepet" fogja játszani, egy évet töltött el Kolumbus Kristóf életének a tanulmányozásával, még mielőtt el kezdte volna tanulni a Nixon amerikai irótól elkészített mozitervben Kolumbus Kristóf szerepét. A film Kolumbus egész életét mutatja majd: Amerika fölfedezőjének kisgyermekkorától dicsőségén át öreg napjainak szerencsétlenségéig. Bilinszki az uj közös pénzügyminiszter. (Saját tudósítónktól.) A király Bilinszki lovagot, a volt osztrák pénzügyminisztert, mostani reichsrathi képviselőt s a lengyel klub elnökét a visszalépett Burián István báró helyébe közös pénzügyminiszterré nevezte ki. A kinevezésről szóló legfelsőbb királyi kéziratot a hivatalos lap legközelebbi száma fogja közölni. Bilinszki lovagot vasárnap kihallgatásra hívták meg a királyhoz s itt tudta meg, hogy a korona őt szemelte ki a közös pénzügyminiszteri állásra. Bilinszki kijelentette, hogy aláveti magát a király kívánságának és elfogadja a nagy felelősséggel járó állásra való kinevezést. A vasárnapi kihallgatás előtt senki sem tárgyalt Biilánszkivdl s a nyilvánosság egyáltalán semmit sem tudott az ő jelöltségéről, de beavatott körök azt mondják, hogy Bilinszki kinevezése még Aehrenthal gróf idejében szóba került legfelsőbb helyen s hogy Aehrenthal gróf maga is hozzájárult kinevezéséhez. A kinevező okirat a mai napról van keltezve. A Neue Freie Presse jelentése szerint Bilinszki lovag kinevezésének története három hétre nyúlik vissza. Aehrenthal gróf ugyanis, amikor érezte, hogy ereje fogy és hivatalát már nem tudja többé vezetni, előterjesztést tett az uralkodónak utódja kinevezése dolgában s a király Aehrenthal javaslatát elfogódta. Aehrenthal gróf már akkor előre látta, hogy magvar külügyminiszter kinevezése változást fog majd szükségessé tenni a közös pénzügyminiszteri állásban, ráterelte a király figyelmét Bilinszki lovagra, mint olyan férfiura, aki erre az állásra a legalkalmasabb voltra. A király osztja Aehrenthal gróf fölfogását s erről nyomban értesitették a magyar kormányt is. Héderváry gróf miniszterelnök szintén hozzájárult a tervhez s igy Bilinszki kinevezése simán és akadálytalanul megtörténhetett. Csalással vádolt ügyvéd. — Eladott örökség. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszéken kedden ügyvéd ült a vádlottak padján. Iritz Mór dr makói ügyvédet csalás bűntettével vádolta az ügyészség. Iritz doktoron már több izben törvényt ült az igazságszolgáltatás. Néhány évvel ezelőtt csalásért elítélték két hónapi fogházra, nemrégen pedig hamis esküvel vádolták, de az ítélőtábla fölmentette. A szegedi ügyvédi kamara fölriiggesztette az ügyvédi gyakorlatát. Az ügyészség vádirata szerint Iritz dr huszonhétezer koronával megkárosította Nagy Antaínét. Az eset a következőképen történt. Cseh Gergely gazdag makói földbirtokos néhány évtizeddel ezelőtt elhagyta a feleségét. A házasságot, amelyből gyermek nem származott, nem bontották föl. Álig egy-két évig éltek együtt. A törvénytelen válás után Cseh Gergely vadházasságban élt egyik cselédjével, az asszonv pedig egyik béresével. Mindkét vadházasságból gverrnek származott. Ez az állapot évtizedekig igy tartott. A törvényes házasság azonban érvényben maradt. Cseh Gergely 1904-ben meghalt. Vadházasságából három, az asszony együttéléséből pedig egv gyermek származott. A föld birtokos végrendeletében minden vagyonát törvénytelen gyermekeire hagyta. A felesége gyermekéről, aki abban az időben már Nagy Antalné volt, nem gondoskodott. Nagy Antalné erre tanácsot kért Iritz Mór dr ügyvédtől. Az ügvvéd ajánlatára az örökség öt megillető részére keresetet adott be a szegedi törvényszékhez. A vagyonból harmincezer koronát követelt. Az örökség megtámadása miatt az örökösök törvénytelenitési eljárást indítottak Nagy Antalné ellen. Azt vitatták, hogy Nagyné nem Cseh Gergely házasságából született, tehát nem törvényes gyermeke. A szegedi törvényszék 1906-ban törvény telemtette Nagy Antaínét. Az ítéletet az Ítélőtábla jóváhagyta. Iritz Mór dr az ítéletet megfölebbezte a Kúriához. A jogerős ítéletig az örökségért való polgári per szünetelt. A Kúria 1907. április 4-én tárgyalta a bünügyet. A legfelsőbb biróság megsemmisítette a törvényszék és a tábla ítéletét. Az Ítéletet azzal indokolta, hogy Cseh Gergely törvényesen nem vált el a feleségétől, tehát Nagynét megilleti a köteles rész. Iritz Mór dr arra kérte egy budapesti kollégáját, hogv a Kúria Ítéletéről, ekszpresszlevélben értesítse, ügy is történt. Amikor pedig megtudta a megsemmisítő ítéletet, irodájába hivatta Nagy Antaínét. — Nézze, — mondta az asszonynak, — én rnég nem tudom a Kúria ítéletét, de egész bizonyos, hogv magát (törvénytelenitik. Hogy a veszett fejszének legalább a nyele maradjon meg. ajánlok valamit. Adja el az örökségét. Valaki majd reszkíroz az üzletre néhány ezer koronát, hátha nyer rajta. Mig, ha maga elvesztette a pört. egy fillért sem kap. Mondom, legjobb lesz, ha eladja az örökségét. — Hát oszt' olyan is akad — kérdezte a tudatlan asszony — aki mögvöszi azt a veszött pézt? — Jó, jó. Majd gondoskodok róla. Bizza csak rám. Az asszony megnyugodott az ügyvéd ajánlatában. Iritz dr közölte az esetet Szabó Ferenc földeáki földbirtokossal. Megbeszélték, Nagy György József vagyonos makói gazdálkodóval háromezer koronáért megveszik a harmincezer koronás örökséget. Természetesen Nagy György Józsefet is beavattáik a zsiros üzletbe. A megbeszélés szerint Nagy Antaínét az ügyvéd irodájába hivatták és alkudni kezdtek az örökségre. Végre háromezer koronában megállapodtak, az összeget nvomban átadták az asszonynak. Nagy Antalné csak néhány hónap multán kapott észbe, hogy rászedték. Az ügyvéd és társai ellen bűnvádi eljárást indított. A följelentésre a szegedi ügyészség csalás miatt vádat emelt Iritz Mór dr, Szabó Ferenc és Nagy György József ellen. A vádlottaknak a műit évben kézbesítették a vádiratot. Ennék — tanuk állítása szerint — tragikus következménye volt. Szabó Ferenc a büntetéstől való félelmében Földeákon a vonat elé vetette magát. A vonat halálra roncsolta. Érdekes, hogy az öngyilkosság okául annak idején gyógyíthatatlan betegséget állapítottak meg. A keddi tárgyaláson Iritz dr azzal védekezett, hogy még az <e!kszpresszlevél megérkezése előtt megállapodott Nagy Antalnéval. Erre vonatkozólag a biróság elrendelte a bizonyítás kiegészítését és elnapolta a tárgyalást. flz uralkodó család rokona és a szegény postáskisasszony. — Romantikus házasság. — (Saját tudósítónktól.) Halavány hófehér leányszobában a villanylámpa sejtelmes fényénél ragyogó szemii urileányok ós a varrógép zakatoló zenéje mellett sáppádt, révetegtekintetű varróleányok, akik olyan szépen szövik-szövögetik a mesebeli tündérálmot, amely elhozza minden Csipke Rózsika daliás királyfiát: — mostantól uj erőre kelő reménységgel remélhetik a csodát, mert adjuk hirül itt ami történt, liogy nem ölte ki a reálisan rohanó élet a lelkek legmélyéről a romantikát és Nagyváradon is eljött egy kis szőke árvaleányért az ő álmai daliás leventéje: az uralkodó Habsburg-család egyik rokona nőül vett egy nagyváradi árva postáskisaszszonyt. A romantikus házasság már napokkal ezelőtt törvényes formák között létrejött, a nyilvánosság számára azonban nem jelentett eddig többet, mint az anyakönyvi rovatban egy-két szürke sort, a statisztikában pedig egy ujabb vegyes házasságot. A romantikus házasságról a következő tudósításunk számol be: Pár liét előtt a nagyváradi városháza első emeletének egyik félhomályos folyosóján, az anyakönyvi hivatal ajtaja mellett a rácsos hirdető-táblán sok-sok házasság-hirdetés között szerényen húzódott meg egy hirdetés, amely azt adta tudomására mindenkinek, akit illet, hogy bobdai Gyertyánffy János László József szolgálati viszonyon kiviili honvédhuszárhadnagy, kultuszminiszteri tisztviselő és Bakó Kornél, a postakezelőnő, házasságra jelentkezett. A házasság egyszerűen, polgáriasán meg is történt és Konrád anyakönyvvezető ezeket irta be róla a matrikulába: A vőlegény: Bobdai Gyertyánffy János László József. Foglalkozása: kultuszminiszteri tisztviselő. Vallása: rém. kat. Született: 1884 november 29-én Budapesten. Apja: Bobdai Gyertyánffy Kálmán nyug. ezredes. Anyja: Báró Taxis Hermina. A menyasszony: Bakó Kornélia. Vallása: ev. ryf. Született: 188& junius 28-án Nagyváradon (Damjanick-utca 1. sz. a.) Apja: néhai Bakó Károly. Anyja: néhai Fülöp Róza. Ahogy a jegyespár nacionájélát nézzük, önkéntelenül is szembeötlik, hogy a vőlegény édesanyja a monarchia egyik legelőkelőbb mágnás családjának nevét viseli: Taxis bárónő. Ez költötte föl a sablonos házassági bej egy-