Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-10 / 33. szám

1912. február ,7. i DELMAGYARORSZÁG 5 vezetésével. A részletes műsort legközelebb közöljük. Jegyeket már hétfőtől kezdve elő lelhet jegyezni Bartos Lipót könyv- (és zenemüke r es ketíéséfcen. * A cárnő. Biró Lajos és Lengyel Menyhért uj színmüvéből már teljes diszletezóssel folynak a házi főpróbák a Nemzeti Színházban és a bemutató-előadás végleges megállapodások szerint a jövő hét péntekjén lesz. A cárnő címszerepét P. Márkus Emilia fogja kreálni. * Katonai botrány a „ltossz pénz nem vész el" miatt. A minap volt a bemutató előadása Miskolcon a „Rossz pénz nem vész el" cimü vígjátéknak, Liptai Imre kedves és irodalmi értékű színdarabjának, amely a mult év december havában került először szilire a Magyar Színházban s azóta sikerrel járja be a vidék legnagyobb színpadjait. A nagyhatású vígjáték második fölvonásának egyik bájos és mulattató jelenetében az egyik szereplő ezeket mondja a cseh zenészeknek: — Bezzeg a Gotterhaltét tudjátok, de ki is vágom a fogatokat. Alig hangzottak el a miskolci előadáson ezek a szavak, a helybeli gyalogezred egyik főhadnagya felugrott a helyéről és nagy feltűnést keltve, eltávozott a színház,bél. Másnap délelőtt pedig a főhadnagy egy őrnagy társaságában fölkereste Palágyi Lajos színigazgató helyettesét, Bátkai Sándort s a tisztek azt követelték, liogy az igazgató fejezze ki írásban sajnálatát a történtek fölött, kérjen bocsánatot és biztosítsa őket arról, hogy a darabból a fentebbi szavakat kihúzatja. Ha pedig az igazgató erre nem volna hajlandó, ugy rögtön megvonják tőle a katonai zenekart. Az igazgató-helyettes szorult helyzetéji ben elfogadta ezeket a parancsszerii feltételi leket s Liptai Imre vígjátékát azóta a derék fehadsereg által kivánt, sőt követelt rövidités||sel adják Miskolcon. Repülő ezresbankók. — Megkerült a vidéki emberek pénze. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk már, liogy a Newyork-kávékázban szerdán éjjel Tombácz István, a kávéház tulajdonosa két notórius kártyás segítségével kifosztott egy vidéki földmivest. A rendőrség Tombáezot is, meg a feleségét is csütörtökön egész nap őrizet alatt tartotta. Késő délután volt, mikor Tombáczné ,a harisnyájából előadta a lopott pénzt, négyszáz korona kijján. A négyszáz koronát két notórius kártyás: Zombori Sándor kőmives és Hirliáger András suszter kapták, akik a kávéházba hozták a „jó palit". A két kártyást a rendőrség csütörtökön este letartóztatta, a pénzt természetesen nem akarták előadni. A kávést és nejét szabadon bocsátották, de sikkasztás biinette miatt az eljárást megindították ellenük. A rendőrség a nyomozás során pénteken délelőtt ujabb eredményt ért el. Kiderült, liogy Zombori Sándor a pénzt Meszes István korcsmárosnak adta át megőrzés végett. Meszes nem tudott a pénz eredetéről, a pénzt pénteken délelőtt hiány nélkül átadta a rendőrségnek. AHirbáger kétszáz koronája is nagy részben megkerült. Hirliáger a pénzt hazavitte és 'átadta Rácz Margitnak, akivel közös háztartásban él. Mikor a rendőrök házkutatást tartottak Hirhágernél, Rácz Margit letagadja, hogy nála van a pénz, de később, mikor megtudta, hogy a szeretője már vallott, megmutatta a rendőröknek, hogy hol a pénz. A pénz bele volt varrva a díványba. Most már csak nagyon kevés hiányzik az 1910 koronából. A korcsmárosból kávéssá avanzsált Tombácz Istvánnak nem először gyűlik meg a baja a rendőrséggel. A Széchenyi-tér és Horváth Mihály-utca sarkán volt ezelőtt vendéglője. Egyizben a rendőr a vendéglő előtt szeméremsértésért igazolásra szólított fel egy tanyai magyart. Ez bemenekült a vendéglőbe, aliol Tombáez vette pártfogás alá. Az utána igyekvő rendőrre támadt, leszakította a mellszámját és alaposan helybenhagyta. Hatóság elleni erőszak miatt vonta felelősségre a biróság, Somogyi Szilveszter dr rendőrfőkapitány pedig átírt a pénzügyigazgatósághoz az italmérési engedély megvonása végett. A pénzügyigazgatóság meg is vonta Tombáez italmérési engedélyét, később azonban különös kegy folytán a minisztériumtól visszakapta, A mostani esetből kifolyólag az italmérési engedélyt megvonják Tombácztól. A főkapitány már meg is tette ez irányban az intézkedést. \ A külterületi épitkezés. — Küldöttség a polgármesternél. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi városi építési szabályrendelet előírja, hogy a külterületen csak nagyobb telken lehet építkezni. Ez az intézkedés, amely alól a tanács indokolt esetben kivételt adhat, a külterületek fejlődését nagyban megakadályozta. Az alsóvárosi és szentmihályteleki gazdák régóta sérelmesnek találták ezt az intézkedést és azért nemrég fölkeresték Fekete Béla dr ügyvédet, akit megkértek arra, járjon közben a tanácsnál és eszközölje ki, hogy adjanak engedélyt kétszáz négyszögletes területen való építkezésre is. Fekete Béla dr vállalta a megbízást, a gazdák nevében megirta a tanácshoz a kérvényt ós a tanács a kérést teljesítette is, mert ugy találta, liogy a városrészek fejlődése megkívánja azt, liogy ott a jövőben kisebb területen is építhessenek. Ezt a határozatot annakidején Tóth Imre dr megfölebbezte, mert ugy találta, hogy a tanács a hatáskörét túllépte. A fölebbezést rövidesen tárgyalni fogja a középitészeti tanács, mint az a fórum, amely elé a fölebbezés tartozik. A tanyai gazdák közül néhányan, ugy látszik, közben meggondolták a dolgot. Lehet, liogy megbánták az akciót, mert az pénzbe került és a tanyai ember minden kiadástól irtózik. Ezek az emberek pénteken délelőtt megjelentek Lázár György dr polgármesternél és ott azt panaszolták el, hogy őket rákényszeritették arra, liogy Fekete Béla drlioz menjsnek, aki tudvalevően az ügyet referáló Koczor János tanácsosnak a veje. Elmondották, hogy nekik Fekete Béla dr megígérte, liogy 46 korona ügyvédi költségért fölméreti a földjüket, kikaróztatja a telküket, viseli a telkek átírási költségét és kijárja, hogy a tanyára a villamost kiépítsék. A polgármester megígérte a küldöttség tagjainak, hogy az ügyet megvizsgálja. Az ügygyei kapcsolatban Koczor János tanácsos a következő levelet intézte szerkesztőségünkhöz: Tekintetes szerkesztőség! A mai napon a polgármester urnái járt deputáció vádjaival szemben teljesen tisztának érzem magam, mert hivatalos hatáskörömet tul nem léptem, olyan dolgot, amely közhivatalnoki állásommal össze nem fér, nem követtem el. Ezt szükségesnek tartom a t. közönség tájékoztatására addig is kijelenteni, amig ez ügyben beadott fölebbezést el nem intézik és a polgármester ur által indított vizsgálat véget nem ér s az egész ügy állásáról tisztaképet nem nyújt. Szeged, 1912 február 9-én. Koczor János, tanácsos. Fekete Béla dr igy nyilatkozott a kérdésről 'a Délmagyarország munkatársa előtt: — Az ellenem megindult és minden izében alaptalan hajszával nem kívánok részletesen foglalkozni. Illetékes helyen módom lesz magamat teljesen tisztázni és rámutatni arra az eléggé el nem ítélhető tendenciára, amely az ügyet mozgatja. Igazolni tudom, hogy amire én vállalkoztam, azt becsülettel el is végeztem és minden tekintetben teljesen korrektül jártam el. Az érdekelt gazdákhoz közelálló helyről az alábbi értesülést kaptuk: — Fekete Béla dr korrektül járt el. Öt fölkeresték a gazdák, megkérték arra, liogy intézze el az ügyükét a tanácsnál. Fekete Béla dr ezt vállalta és a feladatát teljesítette is. Az a vád, liogy az ügyvéd 46 korona honoráriumért a telkek fölmérését, a kikarózását és villamos vasutat igért volna, nem felel meg a valóságnak, de nevetséges is. A tanács teljesítette a kérést, mert azt méltányosnak, jogosnak és mindenekfölött a külterületek fejlődése érdekében valónak találta. Az a körülmény, hogy Koczor szenátor, az ügy előadója egyúttal apósa is Fekete dr-nak, semmiben sem játszhatott közre az ügy elintézésében. Ha a gazdák kérése nem ' lett volna jogos, akkor nem teljesítette volna azt a tanács, ha pedig jogos, akkor teljesítette volna akkor is, ha nem Fekete Béla dr képviseli a kérvényezőket. Végtére is azért, mert Fekete dr a veje a tanácsosnak, az nem hagyhatja ott a várost, viszont az ügyvéd sem mondhat le az ügyvédségről. Plágium vagy hasonlóság ? — Építészek csatája a kolozsvári városháza és a zentai templom körül. — (Saját tudósítónktól.) A magyar müépitészetnek kínos meglepetései Vannak: egymásután derül ki, hogy monumentális középületeknek a pályázatra benyújtott tervrajzai külföldi nagyszabású épületiekhez feltűnően hasonlók. Építész-körökben, akik enyhén szólallak, csiak erős utánérzésnek minősitik a hasonlóságot, sokan azonban nyíltan elöállanak a plágium 'vádjával. Most két nagyarányú tervpályázat körül kerekedett ikinos bonyodalom. Kincses Kolozsvár tanácsát foglalkoztatja az egyik, a másik plágium-vád a Magyar Mérnök és Épitészegylet hétfői ülésén kerül tárgyalásra. Kolozsvár két évvel ezelőtt hirdetett pályázatot nagyszabású uj városházára. A pályázaton első dijat kapták Wechtel Elemér és Rerrich Béla müépitészek, a második dijra Orbán Ferenc imüépiitész tervét találta érdemesnek a biráló-bizottság. Mielőtt az épitésre megbízást adtak volna, Orbán azzal a váddal állott elő, hogy az első dij nyerteseinek terve plágium: másolata a rikszdorü (Berlin külvárosa) városházának. Wecthtal és Rerrich műépítészek akkor a Magyar Mérnök- és Épitészegyesülethez fordultak, amelynek kiküldött bizottsága kimondotta, hogy plágiumról szó sem lehet, mert csak a homlokzati megoldásokban vannak hasonlóságok. Az építéssel erre Kolozsvár megbizta telekfalvi Orbán Ferencet, a második dij nyer-=tesét. Ekkor kezdődött a tervpályázat körül az igazi bonyodalom. Az első dij nyertese leközölte a barmeni (Németország) városiháza alaprajzát Orbán Ferenc tervével együtt és kimutatta, hogy a kettőben a fontosabb beosztások megegyeznek. Ezzel nem ért véget a különös harc, a melyről Kertész műszaki tanácsos a belügyminisztérium műszaki osztályának vezetője ezt mondotta munkatársunknak: — A kolozsvári városháza tervpályázata körül heves nézeteltérések vannak. Először az első dij nyertesei vádolták plágiummal. Akkor a Mérnök- és Építész Egylet kiküldött bizottsága kimondotta, hogy másolás nincs a tervben és igazolta a pályázókat. A másik esetben, ugy hallom, a barmeni városház plagizálásával vádolják a második dij nyertesét. Ez az ügy is a Mérnökegylet elé kerül, mely valószínűleg hétfői ülésén fogja tárgyalni ismét a dolgot. Kolozsvárott nagy megütközést keltett a tervpályázat friss szenzációja, amely miatt ismét elmartad talán jó ideig az uj városháza építése. Különben a belügyminisztérium is határozott már a dologban, a napokban ki-