Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-29 / 49. szám

1912 február 27. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A rendőr tettleges becsületsértése. — Érdekes bírósági itélet. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes és a Buda­pesten legutóbb nagy szenzációt keltett Hé­riós-Tóth királyi ügyész esetéhez teljesen ha­jsonló ügyben hozott ma Ítéletet a szegedi büntető járásbíróságon Somlyódy István ki­rályi járási) iró. Az eset a következő: Démus József szegedi rendőr a mult év december 16-án éjjel az Ipar-utcában igazolásra szólította fel Fekete Zsigmond államvasuti tisztviselőt, akit nem tudni, mi okból, gyanúsnak talált. Fekete ia zsebében kutatott valami igazoló irat után, de mert kellő gyorsasággal nem birta magát Igazolni, a rendőr ámugy magyarosan arcul ütötte, majd bekisérte a rendőrségre, ahol Borbola dr ügyeletes rendőrtiszt jegyzőköny­vet vett föl az esetről. Fekete,a rendőrségen igazolta magát, majd Kőhegyi Lajos dr ál­tal látleletet vétetett föl a sérüléséről. A Kőhegyi dr által felvett látlelet igazolja, hogy a Fekete arcán látható pirosságok ha­tározottan kézütéstől származnak. Egy szemtanúja volt az esetnek. Egy rend­őr, aki azonban időközben meghalt. A mai tárgyaláson tehát egyetlen szemtanú sem volt jelen és Somlyódy királyi járásbiró kizárólag közvetett bizonyítékok figyelembe­vételével ítélkezhetett. Ezek a bizonyítékok: a panaszosnak a val­lomása, aki mint intelligens ember bizonyá­ra nem vádol meg alaptalanul egy előtte is­meretlen rendőrt. Az orvos vallomása és végül magának Borbola dr rendőrségi osz­Jályjegyzőnek a vallomása, aki maga is ta­núsította, hogy mikor Demus rendőr Feleetét a rendőrségen elé állította, annak arcán pi­ros foltot látott. A rendőr ennek ellenére tagadta a neki imputált vétséget, sőt viszonvádat emelt Fe­kete ellen becsületsértés címén. A viszonvád (szerint Fekete „gazember" stb. sértő jelzővel illette a „kötelességét teljesítő" rendőrt. A járásbíróság — s ez az érdekes — nem „könnyű testisértésben" mondotta ki bűnös­nek a rendőrt, sem pedig „hivatalos hatalom­mal való visszaélést" nem látott fenforogni, mely esetben a törvényszék lett volna illeté­kes ítélkezni, hanem kissé újszerű megálla­pítással tettleges becsületsértésért itólte el a vádlott rendőrt, akit tiz napi fogságra, átvál­toztatható 100 korona bírságra és az összes költségek megfizetésére kötelezte a rendőrt. Ellenben Feketét a viszonvád alól fölmen­tette. BARTA ÁGOSTON F OGMŰTERME Kigyé°u. 1. (Keleti-palota^ Elsőrendű munkája elismert és a londoni nemzetközi kiállításon ARANYÉRMET nyert. NAPI HÍREK Selyemharisnya, lyukas cipő. (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség bünjelhalmaza között mindig akad egy-egy érdekesebb bűnjel, ami kirí, kikívánkozik az ócska, szennyes tárgyak közül. Halomra van ott rakva ócska cipő, piszkos ágyterítő, el­használt ruha, öreg könyvek. Valóságos zsibárus üzleti Ennek a szennybalomnak a tetején a vizsgálódó szem olyan tárgyakat vesz észre, ami teljesen megrontja a harmó­niát: bárom pár illatos selyem harisnya he­ver a piszkos tárgyak között. Nem közönsé­ges selyem harisnya, hanem karcsú lábra szabott, elegáns párisi specialitás. Harminc frankba került párja. A narancssárga, lila és kék selyem haris­nyák parfümöt lehelnek és a piszkos tárgyak között arról a szép karcsú bokáról ábrándoz­nak, ahova nemrégen még kéjesen simultak. A selyem harisnyák sok viharon, sok ka­landon mentek keresztül. A kalandos élet utolsó jelenete Szegeden, a rendőrségi épü­letben játszódott le. Kisérjük csak egy kissé figyelemmel a selyem harisnyák útját. A szegedi rendőrség kedden délután a bu­dapesti rendőrségtől a következő irást kapta: S. Jakabné Hársfa-utcai lakos jelentést tett, hogy M. Mici takarítónője ellopta fehérne­műjét, bőröndjét, selyem harisnyáit, függö­nyeit. M. Mici Szegedre szökött. A szegedi rendőrség M. Micit hamarosan elfogta^ Lábán lyukas cipők voltak, de a lyu­kas cipők drága selyem harisnyákra voltak húzva. Micike mindent beismert, sőt többet, mint kellett volna. Elmondotta, hogy Sze­gedről Budapestre került, ott megismerkedett egy szobafestő legénynyel, akivel közös ház­tartásra lépett. — Pesten drága az élet, elmentem takarító­nőnek S. Jakabnóhoz. Kaptam 20 forintot és lakást. S. Jakabné vendégeket fogadott, ab­ból élt. Mi a konyhában laktunk. Beismerem, hogy a selyem harisnyákat ugy loptam el, de a többi tárgyat nem. Azokat a szeretőm adta nekem. Nincsen már meg belőle semmi, csali a -selyem harisnyák, azoknak sem veszem sok hasznát. — Hát akkor miért lopta azokat? — Tulaj donképen nem is ugy loptam el. A nagyságám olyan asszony volt, liogy a haris­nyákat, amiket egyszer felhúzott, a konyhába dobta egy sarokba. Hetekig is hevernek ott a harisnyák, meg egyéb ruhadarabok. — Megengedte a maga nagyságája, hogy a konyhában a szeretőjével lakjon együtt? — Meg. Sőt a szeretőm öcscse is ott lakott. Nem olyan nagysága volt az, mint a többi, éjjel csak ritkán volt odahaza. A szegedi rendőrség ezután a vallomás után az illatos selyem harisnyákat, mint bűnjelet, lefoglalta. A selyem harisnyák most ott be­vernek az ócska ruhadarabok között. — Közfis miniszterek a királynál. Bécsből jelentik: Auffenebrg lovag közös hadügyminiszter ma külön kihallgatáson je­lent meg a királynál s kijelentette, hogy a mennyiben a felségjogokat csorbítani fogják, a közös miniszterek lemondanak állásukról. A király megnyugtatta a hadügyminisztert, hogy a felségjogok csorbítására nem lesz szükség, mert már Schönbrunnban van Khuen-Iiéderváry nyilatkozata, mely szerint a béke érdekében tett minden ilyen koncesz­sziót visszavont. A trónörökös ma megláto­gatta Auffenberg hadügyminisztert. Ezt a lá­togatást illetékes körökben ugy magyaráz­zák, hogy az szoros összefüggésben van a hadügyminiszter elhatározásával. — Miniszteri elismerés. A honvé­delmi miniszter Horváth Sándor szegedi 5. honvédgyalogezredbeli századost különféle alkalmazásokban huzamosabb időn át telje­sített sikeres szolgálataiért okiratilag meg­dicsérte. — Március lő. Március 15-ike közeledik. A függetlenségi párt az idén is a Kossuth­szobor előtt rendez hazafias ünnepséget, -a szónok Kelemen Béla dr lesz. Az ünnep elő­készítésére szombaton délután hat órakor az Alföld vendéglőben értekezlet lesz. — Építőmunkások kongresszusa. A szegedi Tisza-szálló nagytermében levő épitő­munkás kongresszus még mindig tart s való­színű, hogy csak pénteken ér véget. A kon­gresszus legfontosabb tárgya, az „alapszabá­lyok módosítása" van napirenden s ez élénk vitát provokál ugy, hogy e miatt a kongresz­szus hosszabb időt igényel. A központi veze­tőség jelentését vita után egyhangúlag tudo­másul vették. Ma érkezett meg a kongresz­szusra Peplov, a nemzetközi épitőmunkás szövetség központi titkárja, hogy a nemzet­közileg szervezett épitőmunkások összessé­gének üdvözletét tolmácsolja. Megütközést keltett a kongresszus tagjai körében az a lagymatag viselkedés, melyet ez alkalommal a szegedi munkásszervezetek tanusitanak. A kongresszusnak Szegeden való megtartásá­val ugyanis az intézők azt cáfolták, hogy ez­zel Szegeden nagyobbmérvü propaganda ki­fejtésére nyílik alkalom s hogy azzal a sze­gedi munkások szervezését tetemesen előre­viszik. A helyi szervezetek azonban nem hasz­nálták ki ezt a kedvező alkalmat és a leg­csekélyebb agitációt sem készítették elő, sőt szinte alig vették tudomásul, hogy Szegeden jelenleg nagyszabású munkáskongresszus van. — Uj doktor. Löw Immánuel dr szegedi fő­rabbi fiát, Löw Lipótot, a. heidelbergi egye­temen ma a filozófia, doktorává avatták. Löw Lipót dr egyike volt az ős német egyetem legkiválóbb hallgatóinak. Két évet töltött a heidelbergi egyetemen s azt megelőzőleg két •évet a berlini Handelshochschule-ben. A dok­torátust kitűnő sikerrel tette le s dolgozata, melyet a nemzetgazdaságtan köréből vett, tudományos körökben feltűnést keltett. Miért bombázták az olaszok lieirutot ? Párisból jelentik: Itteni előkelő bankkörök­ben, melyek kitűnő összeköttetésben vannak a külügyi hivatallal, érdekes magyarázatát adják annak, hogy miért bombázták az ola­szok Beirutot s hogy egyáltalában miért ha­tározták el magukat egy földközi tengeri flottaakcióra. Caneva tábornok legutóbbi ró­mai tartózkodása alkalmával kifejtette a kor­mány és a hadvezetőség előtt, hogy Tripolisz belsejének meghódítása a homoksivatagok és az abszolút vízhiány miatt teljesen lehetet­len. A tábornok előadása szerint az arabok évekig képesek ellenállani és az olaszok min­den benyomulását meg/akadályozni. A római vezérkar megvizsgálta a tábornok jelentését és azt teljesen alaposnak találta. Ez volt az oka annak, hogy lemondtak egy másik fő­hadvezérnek Tripoliszba való küldéséről, sőt helyeselték Canevának azt az álláspontját, hogy az olasz hadsereg nem mehet át az of­fenzívába. Miután azonban a mai állapoto­C Csak a révén lett VI A hygienihus a valódi G kaucsuk-cipősarok c Palmakaucsuk ágybetét síisssassas® minősége c Ka elsőrangú

Next

/
Thumbnails
Contents