Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-28 / 48. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. február 28. kétszázezer koronára emelik, a nyolcadik szakaszt ugy módosították, hogy az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát felemelik. Ezután az igazgatósági tagokat választották meg, amely igy alakult: Szmollény Nándor igazgatósági elnök, Löffler-, Andor vezérigazgató, Dávid Sándor, Dala Károly, Privári Pál, Ketter Károly, Janik Elek, Juhász Antal, Kroó Adolf, Schmledt. Károly, Bózsó János, Karácsonyi Lajos, Kohl Károly, Récsey Gusztáv, idősb Báló István. A felügyelőbizottságot választották meg ezután. A felügyelőbizottság elnökévé Dávid Pált választották meg, felügyelőbizottsági tagok lettek: Járai Dezső, Tatzl Antal, Sichermann Mór, Winter Emil. Löffler Andor, a bank vezérigazgatója a következő beszédet intézte a közgyűléshez: Igen tisztelt közgyűlés! Mult év közepén a szegedi érdekeltség biEalma felém irányult és csekélységemet választotta meg a vendéglősök érdekét istápoló pénzintézet vezetőjévé. Csak kis mértékben volt módomban bebizonyítani azt, hogy ezen kitüntető bizalomra rászolgáltam, ezen csekély eredményre az igazgatósági jelentésemben rámutattam, de most, ha a tisztelt közgyűlés bizalmát és munkálkodásomban támogatásúit lesz szerencsém a jövőben kiérdemelni, ugy be fogom Isten segedelmével bizonyítani, hogy érdemes embernek előlegezitek a bizalmat és azt is, hogy a pénzügyi karra szégyent nem hozok. Tisztelt közgyűlés! Az erők tömörülésével Bigy eredményeket lehet elérni, a gazdasági haladásnak az a legfőbb kelléke, ezt nem fegyverekkel, hanem az alapvető munka célszerű kifejtésével lehet elérni. A vendéglőipar pénzügyi elmaradottságának legnagyobb oka, hogy hiányzik az öntudatos intenzivebb magántevékenység. Minden támogatást onnan vártak, ahol úgyszólván alig ismerik a vendéglős-ipar viszonyait, összetartó támogatást kérek tehát önöktől, hogy annál nagyobb erőt, vagyont és hatalmat összpontosíthassunk, hogy minél messzebbre kiható munkát fejthessünk ki. Nekünk magunknak kell bajainkat felismerni és egyelőre bár szerény tőkéinket jól elhelyezni, mert a vendéglősiparnál bőséges alkalmat találunk jól jövedelmező elhelyezésre, csak elővigyázatos munkával szorgalmasan hozzá kell látni, hogy megszorult embertársaink helyzetén javítsunk és ezen munkával fokozatosan, de biztosan haladunk előre. Bár kicsinylőleg nyilatkoznak még rólunk éa törpe banknak neveznek, azonban ez engem nem csüggeszt, mert tudom, hogy egyszer meg kell kezdeni ilyen országos érdekű pénzintézetet, mely a vendéglős-ipar támogatását tűzte ki célul és áthatva a meggyőződéstől, merem állítani, hogy összetartó működésünk teljes és eredményes feladat megoldását jelenti. Mindegyikünk megpróbálja a boldogulás módját, tehát kell, hogy legyen egy pénzintézet, mely becsületes és lelkiismeretes munkával a hitelérdekért sikra szálljon. Midőn már minden gazdasági tényezőnek, minden kereseti és foglalkozási ágnak meg van a maga pénzintézete, nekünk is egy táborba kell egyesülnünk, hogy pénzintézetünket, miitél erősebbé tehessük, hogy ez mennél több kötelezettséget teljesíthessen. Akik tehát figyelemmel kisérik munkálkodósom mozzanatát, azok észreveszik, hogy mindinkább szélesbedő és jelentékenyebb körben lesz érezhető annak hatása. Stark Gyula indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Dávid Sándornak, Szakáts József dr ügyvédnek, Löffler Andor vezérigazgatónak és Szmollény Nándornak. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Szerda: Csitri. Bemutató. Vígjáték. (Páratlan 1/i.) Csütörtök: Csitri. (Páros */».) Péntek: Csitri. (Páratlan 3/3.) Szombat: Leányvásár. (Páros Vasárnap délután: Bocaccio. — Este: Leányvásár. (Páratlan '[».) * A Délmagyarország müvész-estélye. Már értesült a közönség arról a hatalmas müsoru müvészestélyről, amelyet a Délmagyarország szerkesztősége rendez. A műsor összeállítása művészi izlés és tartalom dolgában páratlan. Az érdeklődés az est iránt oly nagy, hogy még ez a gazdag műsor is bővülni fog. Számos előkelő iró jelentette be már közreműködését. A műsoron szerepelnek : Kende Paula a Vigszinházból, Bartos Gyula, Ligeti Juliska, Rózsahegyi Kálmán a Nemzeti Színházból, Medgyaszay Vilma a Nagy Endre-kabaréból, Nagy Terus, Z. Molnár László, a Magyar Szinház tagja, Szirmay Imre a Király Színházból, Máté Sándor a Royal-orfeum tagja. A műsor még uj szenzációs számokkal bővül ki. Gábor Andor a jeles fővárosi iró felolvas. Kanizsai Ferenc, a Szegedről elszármazott országos nevű iró, aki a szegedi viszonyoknak kitűnő ismerője, konferálja be az tegyes számokat. A részletes műsorról lapok és falragaszok utján értesítjük a 'közönséget. * Kísérleti áldozatok. A Vasgyárost megint eljátszották a szegedi szinházban. Ágyúval és pisztolylövéssel öldösték benne a vén romantikát, ugy bizony. Na meg két vendégszereplővel. Mert a szegedi szinház kísérleti állomás már. Almássy Endre meglepő jártassággal választja ki a vendégszereplőket, hogy végre ilyen játékokkal hasson a szegedi közönség idegeire. A borzalmas vállalkozása aztán kivételesen sikerül. A drámai jeleneteknél hahotázni muszáj, a komikus helyzetben sirni. Szóval újszerű az egész. Nagyon érdekes; nagyon. — Ma különben Jeskó Ariadné és Marosi Juci vendégszerepeltek. Jeskó Ariadné szereplését érdeklődés előzte meg. Mert, mint a szegedi társulat naivája (Krecsányi idejében), népszerűségnek örvendett. Most komoly igyekezettel és túlzott: félszeg ambícióval játszott. Kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a szereplése nem igen sikerült a színésznőnek. Csodáljuk, hogy ebben a darabban lépett föl. Ez nem szinészi föladat; ellenben a játszó gyöngeségei hangsúlyozottan hatnák. Marosi Juci is megbukott. Pedig a kis szerepében nem is játszott. A mai előadás után pedig csak egy talány marad. Vájjon ki a nagyobb kísérleti áldozat: a közönség-e, vagy a vendégszereplő? Félünk, hogy mindkettő. * Miivész-est a Lloydbau. Fényesen sikerült müvészestét rendezett kedden -a Lloydtársulat. Ez az agilis keréskedel mi egyesület ujabb tanújelét adta, hogy a művészetnek is értékes istápolója,. A müvészest áttörte a házi mulatság sablonos keretét (annak hirdette a Lloyd), csupa nivós hangversenyszám szerepelt a műsoron. Nagy Aranka, Schweiger Sándor és Csányi Mátyás művészi képességük értékes gyöngyét csillogtatták. Nagy Aranka operaáriákat énekelt és koloraturája kiválóan értékesült a jó akkusztikáju teremben. Az intonálása tiszta, a hangárnyalájea finom volt, A közönség virágcsokorral kedveskedett a művésznőnek. Különösen Csányi Mátyás Virágénekével volt értékes sikere. Schweiger -Sándor szereplése felülmúlt minden várakozást. Csengő lirai tenorjával elragadta a közönséget. A hangja kitűnően iskolázott és különösen a magasabb régiókban szárnyaló erejű. Verdi: Radames áriáját meglepő kifejező erővel énekelte. A közönség óhajára műsorát ráadással is megtoldotta, A szereplőket Csányi Mátyás kisérte zongorán, szubtilis finomsággal. Önálló számmal is szerepelt. Igy Rossini: Teli Vilmos nyitányát bravúros technikával játszotta. * Pályázat Tisza Kálmán szobrára. A haza nagy fiának, Tisza Kálmánnak, Bihar vármegye és Nagyvárad város közönsége. Nagyvárad városában, a Tisza Kálmán-téren szobrot állíttat, melyre a bizottság nyilvános pályázatot hirdet, a következő feltételek mellett :A pályázók csakis magyar művészek lehetnek és terveiket ez év október elsejéig kötelesek Nagyváradra a bizottság elnökéhez. Miskolczy Ferenc dr, Bihar vármegye főispánjához benyújtani. A szobor elkészítésére és felállítására ötvenezer korona áll rendelkezésre. * Péter abbé. Március 5-én mutatja be a szegedi szinház Csányi Mátyásnak, a szegedi származású jeles zeneszerzőnek operáját, a Péter abbét. A darab két fölvonásból áll, de az egész estét betölti. A hárfa többször szerepel benne. Különös érdekességet kölcsönöz az erősen lirai operának, hogy a szereplői csupa papok. Az egyik főszerepet Huszár Károly, az aradi szinház lirai tenoristája játsza. * Ováció Wirth Sárinak. Wirth Sárit, a szegedi szinház naiváját szerdán este a Csitri bemutatója alkalmából ovációban részesitik a tisztelői. A francia vígjátékban Wirth Sári a címszerepet kreálja. * Kilenc nj színházi vállalkozás. Budapestről jelentik: Talán a pénzviszonyok let,tek kedvezőbbek, vagy a vállalkozási kedv lett nagyobb, de tény, hogy Budapesten uj ós nagy színházi vállalkozások vannak készülőfélben, sőt egyik-másik már a közeli megvalósulás stádiumába jutott. A Nemzeti Szinház uj palotájának építésére kiirott pályázat aktuálissá tette a kérdést, hogy mi lesz a Népszínház reneszánszával? Már megindultak a kombinációk, a tippelések az uj vállalkozó személyére nézve is. Különösen a Faludiék, a Bárd-csoport és Malonyai Dezső nevét emlegetik, mint olyanokat, akik biztosan pályáznak. Sokkal aktuálisabb azonban a Kertész-utcai Lucenbacher-telken épülő Erzsébet-szinház, amelynek Erdélyi Miklós, ,a nagyváradi szinház igazgatója lesz a vezetője. Ez a szinház állítólag már 1913 szeptemberében megnyitja a kapuit. A főváros tanácsa előtt fekszik Mezei Béla volt győri színigazgató kérvénye, aki Budán a saját telkén színházat akar építeni. De egy másik budai szinház kérdése is vajúdik. Az állandó budai színházé, amelyet Krecsányi Ignác — Beöthy Lászlóval építtet kompániában. E négy uj komoly szinház mellett a jövő hónapban Uj Színpad címen indul meg egy színházi vállalkozás Bárdos Artúr és Révész Béla igazgatása alatt, ahol különösen irodalmi egyfelvonásosak fognak szinre kerülni. Uj orfeumra is adott engedélyt nemrégiben a főkapitány. Ez az uj mulató Vabics Lujza tulajdona lesz és érdekes, hogy épen a Fővárosi Orfeummal szemben, a Nagymezőutcában épül. Átépítik a Friedmann-orfeumot is. Ha a Margit-szigeten tervezett nemzetközi varietét és a Károly-köruton már épülő uj kabarét is tekintetbe vesszük, amelynek Ferenczi Károly, a Vígszínház tagja 3esz az igazgatója, kitűnik, hogy egy-két éven belül a főváros kilenc uj színházi vállalkozással lesz gazdagabb. Vagy talán szegé-) nyebb?