Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-27 / 47. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. február 28. Beirutot rommá Ifitfék, — Törökország boszuért kiált! — Konstantinápoly, február 26. Az olasz hadihajók váratlan támadása Beirütban, a két török ágyimaszádnak bombázása, elsülyesztése óriási felháborodást idézett elő. Az egész közvélemény, a sajtó, a kormány és az összes hivatalos körök a megtorlásért tüzelnek, s az olaszgyülölet és a harcikedv a legmagasabbra csapott újra. A minisztertanács sürgősen összeült és elhatározta az aleppói, szíriai és beiruti vilajetekben élő olaszok kiutasítását a papság kivételével. Az olaszoknak tizennégy napi határidőt adnak az országból való távozásra. Beirut városában kihirdették az ostromállapotot. f. A GYILKOS BOMBÁZÁS. 1 Konstantinápoly, február 26. A beiruti váli részletes jelentési küldött, amely szerint mindenekelőtt hivatalosán megállapították, hogy eddig a halottak és sebesültek száma százötven. Elesett az Avn-illali és az Angóra legénységének egy része s áldozatul estek a rakparton levő emberek. A pusztításról a következőképen számol be a vái: A bombázás közben öt ágyúgolyó erre a Banque Ottomane épületét, három a német bank épületét, öt ágyúgolyó csapott le a rakpart-társaság raktárházába, egy a szalonikii bank épületébe és egy az uj utlevélirodába. Az egyik ágyúgolyó a város közepén csapott le egy magánbank irodájába. Több üzlethelyiségben is történt pusztítás. Egyes (ágyúgolyók a városi parkban, a kórház mellett és az ipariskola közelében csaptak le. A lövedékek a vámházban is kárt tettek. A nagy izgalom közben egy fegyverkereskedésből fegyvereket raboltak el. Az Avn-illah 'ágyúnaszád legénységéből ötven ember hiányzik. Egyik gránát Deliide faluba, amely a kikötőtől 6 kilométernyire a Libanon lejtőjén fekszik, csapott le. Amikor a váli a kikötői prefekturán volt, hogy a prefektussal az olasz ellentengernagy felszólításáról tanácskozzék, a golyók oly sűrűn hullottak, hogy a váli csak csodával határos módon maradt sértetlen. Még nem tudni, vájjon külföldiek is elestek-e? RETTENETES PUSZTULÁS. Róma, február 26. A beiruti bombaharc felelősségét hivatalos részről Törökországra igyekeznek ráhárítani. A minisztérium jelentést kapott, hogy két török hadihajó a beiruti kikötőben nyugtalaníthatja és megtámadhatja az olasz hadihajókat. Erre következett az eljárás, amelyről Di Reval tengernagy így számol be: — Reggel a kikötőben az Avn-illah ágyúnaszádot és az Autaiia-tipushoz tartozó török torpedónaszádot megleptem. Felszólítottam a török parancsnokot, hogy kilenc óráig adja át a hajókat. Kilenc órakor ismét jelt adtunk a hajóknak. Miután választ nem kaptunk, tüzérségünk bombázni kezdte az ágyúnaszádot, mely a tüzelést élénken viszonozta. Kilenc óra liusz perckor az ágyúnaszád, melynek fedélzetén tüz támadt, elhallgatott, mire a tüzelést beszüntettük. A Garibaldi páncélos cirkáló most egyedül beevezett és a torpedónaszádot rövidesen elpusztította. A leghatározottabban kijelentem, hogy Béirut bombázásáról szó sem volt. Ezze! szemben beiruti táviratok a város nagymértékű bombázásának sötét képét adják. A kikötőben rettenetes a pusztulás. Az utcák gránátok szilánkjaival vannak telehintve. NAPI HÍREK Szabadkai panama-vádak. (Saját tudósítónktól.) A szegedi ügyészségre a napokban érdeke's szabadfkai akta érkezett. Bürokratikus nyelven ugy mondanák, hogy panama-akta. Arról szól az irás, hogy lovag Martyn Albert szabadkai városi számfejtő rágalmazás miatt sajtópört indított Dimitrievics Bogdán városi főpénztáros és egy újságíró ellen. Ennek a sajtópörnék, amelyet majd a szegedi esküdtbíróság tárgyal, a következő előzménye van: A szabadkai városi főpénztárban 1911. február 28-án kétezerháromszáz korona hiányt találtak. A gyanú Dimitrievcs Bogdán főpénztárost hozta kapcsolatba a pénz eltűnésével. A főpénztáros a diffamáló eset miatt nyugdíjaztatását kérte. Ez annak idején nagy föltűnést keltett. Hirtelen a városi panamák széles talajára csapott a fáma. Egy újságíró megntervjuolta a főpénztárost a pénz eltűnésére vonatkozólag. És Dimitrievics Bogdán megszégyenítően súlyos adatokat szolgáltatott a nyilvánosságnak. A lopással Tillmann Zoltán főszámvevőt és Martyn Albert lovag számfejtőt vádolta. Martyn kasszája a főpénztáros szobájában volt és így föltünés nélkül a városi pénztár Wertheirn-kasszájához férkőzhetett, — mondta a nyilvánosság előtt. Az esettel kapcsolatban a főpénztáros súlyos váddal illette a főszámvevő és a főszámfejtő hivatali tevékenységét. Hűtlen pénzkezelést és holmi közös megértést említett a nyilatkozatában. Vádjának támogatására egy belügyminiszteri le'ratbó! a következőket közölte: 45.609—902. sz. A város anyagi helyzetének súlyos rendezetlensége és vagyoni károsodása körüli bajok további és legfőbb okozóját a főszámvevőben látom, ki ugy tűnik fel, mintha hivatali kötelességének teljesítésében talán a leghanyagabo, lelkiismeretlen és rosszhiszemű cselekedetre hajlandó. A főpénztáros nyilatkozata szerint a belügyminisztérium a város 1897, 1898, 1899. és az 1900. évi zárszámadását nem találta elfogadhatónak. A zárószámadás elkészítéséért megszavazott háromezerötszáz korona kiütalása inkorrekt volt. A nyilatkozat szerint Martyn Albert lovagot 1898-ban fegyelmi vétség miatt hatszáz korona pénzbüntetésre ítélte a közigazgatási bizottság. Ennek az Ítéletnek az volt az előzménye, hogy a főszámfejtő négyezernyolcvannégy korona árvaszéki pénzt tiz hónapig magánál tartott. A leleplezés megdöbbenést keltett. Igen sok városi ügyben panama kelt szárnyra. Biró Károly dr polgármester fegyelmi vizsgálatot indított a két tisztviselő ellen. Egyúttal hosszabb időre elrendelte a szabadságolásukat. A két megvádolt tisztviselő sajtópört indított a főpénztáros és az ujságiró ellen. A szabadkai vizsgálóbíró ebben az ügyben már kihallgatta a tanukat, köztük Biró Károly dr polgármestert. Az iratokat már átküldték a szegedi ügyészségre. — Szeged a választói reformért. Hétfőn délután öt órakor ülést tartott a jogügyi bizottság Lázár György dr elnöklésável. Az ülésen az elnöklő polgármesteren és Taschler Endre főjegyző és Balogh Károly tanácsos, előadókon kívül csak lvánkovics Sándor dr, Szivessy Lehel dr és Ujj József dr bizottsági tagok voltak jelen. Taschler Endre főjegyző előadta, hogy Szivessy Lehel dr indítványt terjesztett a közgyűlés elé, a. melyben azt arra kéri, irjon föl a képviselőházhoz és sürgesse meg a választói törvény megalkotását, a kerületek újból való beosztását és a házszabályreviziót. Az értékes indítványban, amelyét a Délmagyarország annak idején egész terjedelmében közölt, Szivessy Lehel dr a magyarul írni és olvasni tudáshoz kivánja kötni a választói jogot és arra kéri a közgyűlést, hogy föliratban a választói jogról szóló törvénynek olyan megvalósítását kivánja, amely a magyar faj szupremációját biztosítja. A közgyűlés annak idején kiadta az indítványt a jogügyi bízottságnak. A főjegyző az ülésen előadta, hogy föliratra most nincs szükség, mert Szeged hasonló föliratokat küldött már a Háznak és kimondotta a közgyűlés azt is, hogy a népjogok kiterjesztését szükségesnek tartja, még pedig a magyar faj szupremációjának fönntartásával. Ha a kérdés aktuális lesz, akkor lehet újra hozzászólni a kérdéshez, azonban most ez szükségtelen, mert a választói jogról szóló törvény a kormány programjában benne van. A bizottság magáévá tette a főjegyző véleményét és azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az előbbi határozatához ragaszkodjék, de ezúttal ne küldjön föliratot a parlamentnek. — Hétezer hibás számlálólap. Szabadkáról jelentik: A minap a. statisztikai hivataltól több mint 7000 népszámlálási számlálólap érkezett vissza Szabadkára azzal a megjegyzéssel, hogy hiányosan vannak kitöltve, miért is kérik a hiányoknak nyolc nap alatt leendő pótlását. A statisztikai hivatal főnöke a sürgetést azzal indokolja, hogy a választói reform előmunkálatait nem lehet a pontos adatok nélkül folytatni és az adatgyűjtésért járó dijak sem utalhatók addig ki, mig valamennyi adat rendelkezésre nem áll. — Aehrenthal özvegye a királynál. Bécsből jelentik: Őfelsége vasárnap délelőtt Scliönbrunnban a szokásos jelentéseket hallgatta meg, tizenegy órakor özvegy gróf Aehrenthalnét külön kihallgatáson fagodta, aki köszönetet mondott őfelsége részvétnyilatkozatáért. Őfelsége megismételte részvéte kifejezését. Ezután Bobrzinski dr galíciai helytartó hosszabb külön kihallgatáson jelent meg a királynál. — Rapaics Katié szobra. Rapaics Radó emlékszobrának megbirálására bizottságot hivott össze a földmivelési miniszter, a szobor készíttetője. A bizottságnak keddi értekezletére a miniszter Lázár György dr polgármestert is meghívta, aki azonban nem utazhatik Budapestre, mert kedden közgyűlést előkészitő tanácsülés lesz. Az emlékmű, amelyet Szegeden fognak fölállítani, minden tekintetben szépen sikerült. A birálásban részt vesznek Stróbl Alajos, Hauszmann Alajos és Benczúr Gyula. Csak a minősé révén lett világhírű a valódi !A kaucsuk-cipősarok <i, B A hygienikus Palmn kaucsuk <b imttMiila csKSBasSSKsa minősége <l elsőrangú a