Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-27 / 47. szám

1912 február 27. DÉLMAGYARORSZÁG 3 — Cionisták és anticionisták. Bécs­ből jelentik: Véres összeütközés volt vasár­nap este Bécsben a cionista és anticionista zsidók között. Griinwald dr bécsi főrabbi hir­detett előadást vasárnap estére a Beethoven­Saalban, hogy válaszoljon Werner Sombart­nak, a hires berlini egyetemi tanárnak a múlt vasárnap Bécsben tartott cionista előadására. Az anticionisták óriási tömegekben jöttek az előadásra, hogy ünnepeljék Griinwaldot. A másik táborból megakarták zavarni ezt a ünneplést és már jóval az előadás előtt gyü­lekeztek az utcán. A két tábor, mely az újon­nan érkezett diákcsapatokkal folyton nagyob­bodott, már az utcán is farkasszemet nézett egymással, ugy hogy a rendőrség jónak látta a termet elzárni a később érkezők elől. Alig kezdődött meg az előadás, óriási lárma tá­madt a teremben. A cionista diákok rátámad­tak az anticionistákra s olyan általános vere­kedés támadt, hogy a rendőrség kénytelen volt közbelépni és végül is a termet kiüríteni. Vagy negyvenen megsebesültek, még pedig ugy^hogy néhányat a kórházba kellett vinni. A rendőrség harminc verekedőt letartózta­tott, köztük Brunner Lucián ismert bécsi mil­liomost, a cionisták vezérét, akit csak később igazolás után bocsátottak szabadon. — Szegediek tornaiinnepe V&sárhelyen. A Szegedi Tornaegyesület kiváló tornászcsa­pata vasárnap Vásárhelyen vendégszerepelt. Az ünnepen huszonegy tornász vett részt Banga Samu művezető vezetése mellett. A közönség nagy érdeklődéssel kisérte a mu­tatványokat, melyek igen magasfokuak vol­tak. A szegediek fabotgyakorlatai, melyeket három ötös csoport mutatott be, továbbá a mintacsapatnak a korláton és nyújtón való szereplése különös tetszést arattak. Az ünne­pen részt vettek Banga vásárhelyi diáknö­vendókéi is, kiknek tökéletes szép munkájuk derék mesterükre vall. A közönséget főleg a szegediek vivócsapatának első sikeres bemu­tatkozása ragadta el, úgyannyira, hogy az ottani vivóegyesület elnöke, Szathmáry dr főkapitány, a most szerdán este tartandó vi- j vóünnepre is meghivta a csapatot. Az iinne- j pet kedélyes társasvacsora követte, melyen J Szathmáry dr meleghangú tósztot mondott a j szegediekre, akik részéről Gönczy Lajos dr és Váradi Imre válaszoltak. — Újságírók közgyűlése. A Budapesti Újságírók Egyesülete vasárnap délután fél négy órakor Bródy Lajos dr elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgya az a bizalmatlansági inditvány volt, amelyet a Farkasházy-ügyből kifolyólag a vezetőség és választmány ellen beadtak. A közgyűlést egybehivök nevében Kunfi Zsig­mond indokolta meg az indítványt, mire Gerö Ödön érdekes fejtegetésben az inditvány fe­lesleges voltára mutatott rá. Felszólaltak még Bányai Elemér, Benedek Árpád és Pályi Ede dr. A közgyűlés több, mint harminc tagjának kívánságára Bródy Lajos dr elnök elrendelte a titkos névszerinti szavazást, amelynek eredtnényeképen a közgyűlés a beadott indit­ványt tizenkilenc szótöbbséggel elvetette. — Egyházjogi vita Neumann 1. iksa sirja köröl. Szombaton reggel elhunyt Budapesten királyhalmi Neumann Miksa, a Magyar Pénzváltó és Leszámítoló Bank volt igazgatója, az áru- és értéktőzsde volt alel­nöke. Neumann Miksa évek előtt a Chevra Kadisától sirhelyet vásárolt a kerepesi teme­tőbe, azzal a kifejezett akarattal, hogy maj­dan ott temessék el. Mint a szentegyletnek és a pesti izraelita hitközségnek buzgó tagja, azóta is haláláig pontosan fizette a tagsági dijakat és a hitközségi adót. Amikor halálá­nak hire kelt, a Chevra Kadisa természete­sen azonnal felajánlotta szolgálatait a gyá­szoló családnak, amely azonban azokat udva­riasan elhárította magától azzal, hogy Neu­mann Miksa halálos ágyán kikeresztelkedett. A Szent Egylet erre tegnap ügyésze, Mezey Ferenc dr királyi tanácsos, utján panaszt tett Bárczy István polgármesternél, a törvé­nyes formák be nem tartása miatt. — Nyitott sírnál. Szabadkáról jelentik: Raich Balázs rókusi plébános vasárnap te­metett és mikor a nyitott sir előtt imát mon­dott Kántor István ittas legény állandóan ki­gúnyolta. A plébános rendre intette a legényt, de ez tovább káromkodott. A plébános erre a legényt arculütötte. Kántor bicskát rántott és meg akarta szúrni a plébánost, ez hátrált és a reverendájában megbotlott s elesett. Életveszélyes helyzetéből a papot Szarcse­vics István mentette meg. — Egy magyar pilóta. Budapestről jelentik: Hirsch Samu, pilóta, hétfőn délután Elemér-utcai lakásán öngyilkosságot követett el. Hirsch minden pénzét repülőgépre áldozta, ujabban pedig nagy adósságot is csinált. A hitelezők szorongatták, árverést tűztek ki el­lene. Elkeseredésében a fejébe lőtt. Állapota válságos. — A kirakat előtt. A Kárász utca egyik fényes üzletének kirakata előtt hétfőn dél­után állandóan nagy tömeg szorongott. Neu­mann M. ruhakereskedő kirakatát bámulták, mert a kirakat elrendezése és uj reklámfogá­sa megkapott minden járó-kelőt. Ugy készí­tették a kirakatot, hogy egy kis optikai csa­lódással az hiszi a néző, hogy a nagy tükör­ablakon egy létrára mászó gyerek véres fej­jel bukik keresztül az üvegen. — Hirtelen halál. Temesvárról jelen­tik: Pésán Kornél dr buziásfürdői közjegy­ző szombaton Temesvárra utazott, áhoí a Hungária-szállóban szállt meg. Az estét ba­rátai körében töltötte. Éjfélkor a szállóban lévő lakására tért és vasárnap reggel szán­dékozott hazautazni. Mikor reggel fel akar­ták ébreszteni ágyában halva találták. Az orvosi vizsgálat a. hirtelen halál okául sziv­szélhüdést konstatált. Pésán a hat év óta újonnan szervezett buziásfürdői közjegyző­séget vezette. — Kettős párbaj. Budapestről jelenük: Szukováthy István miniszteri titkár hétfőn kettő® párbajt vivott. Délelőtt Alszeghy Béla, délután pedig Tamássy Józ§ef miniszteri fo­galmazóval mérkőzött. Az első kardpárbaj­ban a karján könnyebben megsebesült. A má­sodik pisztolypárbajban mindkét fél sértet­len maradt. A párbajnak hivatali ügy volt az előzménye. A felek nem békültek ki. — A menhely kitelepítése. A szegedi felső ipariskola építését nemsokára megkez­dik. Mivel az iskolára kedvezőtlennek talál­ták a városi menedékhely közellétét, a taná­csot fölhívta a kereskedelemügyi miniszter a menedékhely kitelepítésére. A tanács hajlandó erre, ha az állam a menedékhely uj epületé­nek értékét megtéríti. Az uj ház értékét 86.928 koronára becsüli a mérnökség. — Bátor rendőr. Szombaton este a Széchenyi-téren sétáló közönség megéljen­zett egy közrendőrt. Szivből őszintén jöttek ezek az éljenkiáltások, mert a közrendőr rá­szolgált az éljenzésre. Élete kockáztatásával mentett meg egy urinőt a halálos veszedelem­től. Eszes Mátyás dorozsmai földbirtokos és gőzmalointuiajdonos felesége szombaton este Szegedről hazafelé hajtatott, amikor lovai a Széchenyi-téren megbokrosodtak s őrült irarfi­ban vágtattak a Kossuth Lajos-sugárut felé. A kocsis elvesztette uralmát a megvadult jó­szágok közt, a gyeplőt kiejtette kezéből s az ülésről a lovak közé zuhant. Hajmeresztő lát­vány volt. Rémülten menekült mindenki a száguldó kocsi elől, amikor a legválságosabb pillanatban hősi elhatározással a lovak elé ugrott egy rendőr s belekapaszkodott a kan­tárba. Azt hitte a közönség, hogy vakmerő­ségéért életével fizet, mert a nekibőszült álla­tok őt is magukkal vonszolták. A bátor rend­őr azonban erős kézzel fékezett s a lovak pár perc múlva remegő inakkal álltai meg. A hatvan koronából nyomorgó közrendőr egy pár pillanatra ünnepelt hősé lett. Majd min­denki tovább haladt az utján, a hősből újra csak utcán posztoló rendőr lett. Az életmentő rendőrt Borka Jánosnak hívják, a száma 31. — Városi hangverseny. Thomán István zongoraművész, volt Liszt-tanitvány, a Liszt­szobor költségei fedezésére Budapesten a „Művészet és művelődés egyesületben", Kő­bányán az „Erkel Ferenc zeneegyesület"-ben, Jovábbá Arad, Kecskemét, Nyíregyháza, Mis­kolc, Kaposvár, Pécs és Fiume városokban nagy sikerrel hangversenyezett ós minden városban átlag 400 korona tiszta jövedelmet juttatott a nemes célra. A következő városok­ban, úgymint: Pozsony, Komárom, Nagyka­nizsa, Szombathely, Sátoraljaújhely, Kassa, Máramaroissziget a városi tanács által a Liszt-hangverseny megtartása Thomán köz­reműködésével biztosítva van. Szegeden a Liszt-hangverseny március 2-ikán, délután félhat órakor lesz megtartva, melyre a je­gyek nagyrésze már elkelt. A még meglevő jegyek Várnay L. könyvkereskedésében kap­hatók. 2681 — Az országos magyar vasutas takarék­pénztár részvénytársaság Szegeden fiókot állított fel. A kiváló hirnevü pénzintézet a szakmájában közbecsülésnek örvendő László Illést nyerte meg főnökéül. Az intézet köz­ponti igazgatósága, valamint a szegedi fiók igazgató tanácsa, úgyszintén a tisztikar biz­tosítják a legnagyobb rokonszenvet az intézet iránt, melynek lapunkban közzétett hirdeté­sére e helyen is fölhívjuk olvasóink szives figyelmét. — Le a tányérozással. Temesvárott, március elsejétől fogva nem tányéroznak a cigányok. A vendéglősök, kávésok, meg a ci­gányok együttes értekezlete kimondotta, hogy beszüntetik azt a barbár, csúf szokást, ami ép oly kellemetlen a vendégnek, mint a muzsikusoknak, aki árván áll és vár a ven­dég előtt. A problémát ugy oldották meg, IiOVv néhánv fillért hozzácsapnak az ét vagy borlaphoz. — Csak Manthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számitő gazdák és kertészek még akkor is, ha má­sok olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására, és a vevők kárára lehetséges. 2670 — A dohányzás áldozatai. Mind siirübten fordul elő, hogy orvosok, miután megvizs­gálták pácienseiket, igy nyilatkoznak: — Hja, a sok dohányzás! Hozzáértők állítása szerint a mértéktelen dohányzásnak solSal több áldozata van, mint ahogy az ember hinné. Persze, kutat­ják, hogyan lehetne a bajon segíteni. A leg­általánosabb szabály a dohányzók számára, akiknél ez ideges állapotot idéz elő: a teljes absztinencia volna. Hiszen olyan tömérdek ember megél a dohányzás élvezete nélkül, bizonyára a többiek is el lehetnének nélküle. Mégse akarunk azzal a különben is kilátás­talan tanácsosai előállni, hogy szokjanak le a dohányzásról. A kulturembernek épen az egyik fő jellemző vonása, hogy szüksége van könnyebb izgatószerekre s hogy érzékszer­veinek izgatásában szereti a változatosságot, mert ezáltal erősebb szellemi munka kifejté­sére képes. S ha valaki el is fogyaszt naponta egy kis mennyiségű dohányt, azért még nem kell megkeseríteni az élvezetét túlzott következmények elébe tárásával. Kétségtelen, hogy egészséges emberek minden kellemet­len következmény nélkül elszívhatnak né­hány szivart, vagy cigarettát egy nap. Azt lehet mondani, hogy átlag négy-öt szivar, vagy tiz-tizenkét cigaretta nem ártalma®. Igazán elővigyázatosnak inkább a kiskorúak­kal szemben kell lenni, mert a tizennyolca­dik életéven alul kétségtelen ártalmas a dohányzás s az asszonyoknak is ajánlatos' a dohányzástól való tartózkodás, mert szerve­zetük kevésbé ellenálló a dohánynyal szem­ben, mint a férfiaké. De iá férfiak is jól te­szik, ha a dohányzás üres gyomorra, fekvés közben s különösen olyan helyiségekben, ahol rajtunk kiviil, nagy számban mások is do­hányoznak. A beteges emberekkel szemben már szigorúbb szempontok irányadók. Neu­rasztániánál, különösen, ha szivgyengeség járul ahoz, cukorbetegségeknél és luetikus bajoknál mérsékelni kell a dohányzást, sőt

Next

/
Thumbnails
Contents