Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-27 / 47. szám

1912 február 27. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Építőmunkások országos kongresszusa Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Mozgalmas élet lesz Szegeden kedden és a következő napokon. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége tartja hetedik rendes küldöttközgyűlését Szegeden, a Tisza-szálló nagytermében. A kongresszuson beszámol a szövetség vezetősége a legutóbbi két évben kifejtett működéséről és megalkotják a jövő tevékenységük programját. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsé—"'ke a legnagyobb magyaroiszági szakmunkás szövetségeinek. Taglétszáma az 1911. év végén 15.987, s a fővárosban, az Aréna-uton, diszes, szép bérpalotájuk ékeskedik. E kongresszuson a magyarországi épitőmunkás szervezetek több száz taggal képviseltetik magukat. A külföldről is több vendég érkezik, köztük, Peplov, a Gründsten c'mü szaklap szerkesztője és a németországi 350 ezer tagot számláló épitőmunkás szövetség titkárja. Ausztriából a centralisztikus épitőmunkás szervezetek részéről Tetenka, a kőfaragók részéről: Miiller Rudolf jelenik meg. A szövetség kongresszusi jelentéséből közöljük a következő adatokat: A szövetség tagforgalmának fejlődése kilenc év alatt a következő arányban történt: 1903-ban volt a .szövetségnek 1982 tagja, 1904-ben 12.139, 1905-ben 23.742, 1906-ban 31.453, 1907-ben 20.929, 1908-ban 14.654, 1909-ben 11.802, 1910-ben 12.102 és 1911ben 15.987. E kimutatásból láthatólag az építőmunkások szövetsége aránylag igen rövid idő alatt nagy változásokon ment keresztül. Hirtelen, rohamos fejlődés után visszaesett, hogy azután lassabban, de biztosabban fejlődjék. A szövetség bevétele az utolsó két évben 432.400 korona, kiadások ugyanez idő alatt 291.403 korona. A kiadások jelentékeny részét a betegség, halálozás és munkanélküliség esetére való segélyezések teszik. Az utóbbi időben, különösen a fővárosban igen gyakran előfordult építkezési balesetek elhárítására is akciót szervezett az építőmunkások szövetsége, mely illetékes helyen is méltánylásra talált. A szövetség vezetősége nagy súlyt helyez a tagok oktatására. A tagok müvelésének előmozdítására a szövetség Szakgyüléseket és felvilágosító értekezleteket tartott, magyarázó és oktató röpiratokat adott ki, központi könyvtárt létesítettek. Különösen dicséretreméltó az a viselkedés, melyet az épitőmunkások szövetsége a földrengés sújtotta Kecskemét lakosságával szemben tanúsított. Ezt bizonyítja a következő határozat, melyet Kecskemét város törvényhatósága hozott 1912. január 26-án. — „A földrengési károk helyrehozására a Magyarországi Épitő-Munkások Országos Szövetségével együttesen létesített városi épitőiroda szervezéséről, működéséről és annak eredményéről a városi tanács által bemutatott jelentést a t. h. bizottsági közgyűlés tudomásul veszi. És miután az iroda szervezése a város közönségének a földrengéskárok helyrehozása körül igen jelentékeny anyagi hasznot jelentett, de egyúttal a nevezett Szövetséggel kötött és általa a legteljesebb hűséggel és pontossággal megtartott egyezség ugy az iroda működésével, mint azzal, hogy a legsürgősebb épülethelyrehozási munkálatok tartamára a város lakosságát mindennemű munkabeszüntetéstől mentesítette, nevezett Szövetség elnökségének ezen tevékenységéért a közgyűlés elismerését és köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezi és erről a Szövetség elnökségét levélben értesiti." A kongresszus egyik legsarkalatosabb célja egy rokkant segélyalapot létesíteni, melyből a rokkant munkaképtelen építő munkásokat fogják segélyezni. Legyen tiszta élelmiszer! — Előterjesztés a tanácshoz. — (Saját tudósítónktól.) Franki Antal gyógyszerész, a törvényhatósági bizottság agilis tagja, közegészségügyi szempontból rendkívüli fontos előterjesztést tett a tanácsnak, Ebben az előterjesztésben arra kéri Franki Antal a hatóságot, intézkedjék, hogy a kenyereket födött kocsikban szállitsák és kötelezzék a kereskedőket arra, hogy üzleteikben a kenyereket és péksüteményeket kendővel boritsák le. Az érdekes és föltétlenül megszívlelendő előterjesztés igy hangzik: Tekintetes Tanács! A nyári időszak beállta előtt oly egészségellenes körülményre kivánom a tanács figyelmét felhivni, melynek megszüntetésére a legszigornbb intézkedést kérem. A közegészségügy megjavitása elsősorban a hatóság hivatása, de ebez kell, liogy segitő társai legyenek mindazok, akik az egészségügy szolgálatában állanak s habár ezt lényegesen megjavítani a lakáskérdéssel — előreláthatólag egyhamar — nincs módiinkban, legalább a higiénikus rendszabályokkal javítsunk rajta ott, ahol ez könnyűszerrel lehetséges. Egy ilyen higiénikus mulasztás, a sok közül, például a kenyereknek a sütödékből való széthordása. Ez, a mai szokás szerint, nyitott kocsikban történik, anélkül, hogy a kenyerek befödve volnának. Ezen kocsik keresztül-kasul járva az egész városon, az utcán felvert portömeg, az összes kártékony bacillusaival belepi a kenyereket, igy azután a legyek által is bepiszkítva és portól megfertőzve, jut a fogyasztó közönség szervezetébe. Tekintetes Tanács! Ha a szeméthordó kocsiknak — köztisztaság szempontjából — födötteknek kell lenniök, méltán elvárható, hogy az élelmicikkek fertőzései ellen is védekezve, ezen kenyérszállító kocsik is födöttek legyenek. Ugyancsak ezzel kapcsolatban elrendelendő volna még, hogy az üzletekben, különösen a nyári időszakban, midőn az üzletajtók nyitva vannak, a por és legyek fertőzései meggátlására, a kenyerek és péksütemények kendővel, vagy fátyolszövettel boríttassanak le. Azt hiszem, ezen egészségügyi szabályzatok végrehajtása nem ütközik semmi akadályokba és a tanács méltányolva ezen kérelem közérdekű és főként közegészségügyi fontosságát, meg fogja a módot találni, hogy e visszásságok megszüntessenek és körültekintő intézkedésével a polgárság ezreinek egészségét megvédelmezze. Ha már az élelmiszer oly méregdrága, legyen legalább tiszta és egészséges! Franki Antal, gyógyszerész, törvényhatósági bizottsági tag. Dr Eisner Manó ügyvédi irodáját Tisza Lajos-körut 61. szám alatt Telefon 11—65, mftgnyitf)tta_ Telefon 11—35. nyakkendők, keztyük és ciipők 2290 legdivatosabb és legszebb kivitelben kaphatók: EZELŐTT GYÉRES M. MÁRTONNÁL SZEGED. TISZA-SZÁLLÓ MELLETT GROSZ I. A paprikatermelés fokozása. - Indítvány a márciusi közgyűlésnek. — (Saját tudósítónktól.) Pick Jenő törvényhatósági bizottsági tag érdekes indítványt terjesztett a közgyűlés elé. Azt javasolja az indítványában: utasitsa a közgyűlés a tanácsot, hogy megfelelő módon tegyen előterjesztést a törvényhatósági bizottságnak, minő lépésekkel lehet emelni a paprikatermelést Szegeden. Az érdekes indítvány, amely részletes kimúl atást küzöl arról is, hogy Magyarország paprikaekszportja milyen nagy mértékben csökken, igy hangzik: A központi statisztikai hivatal most bocsátja ki decemberi füzetét, melyben az 1911 évi adatok vannak összegyűjtve. Paprikatermelésünk szempontjából még soha szomorúbb képet a statisztikai adatokból nem merítettem, mint az idén. Az 1910-iki évben Magyarországba 6286 métermázsa paprikát importáltunk, de kivittünk 8057 métermázsát, ugy, hogy ekszportfeleslegünk 1771 métermázsát tett ki. Már .a mult évben rámutattam annak szükségességére, hogy paprikatermelésünket fokoznunk kell, mert különben a külföldi piacokat el fogjuk veszíteni. Nem számítottam arra, hogy jóslásom igy gyorsan be fog következni. Az 1911-iki statisztikai adatok megdöbbentő képét adják paprikatermelésünk visszafejlődésének. Ez évben paprikaimportunk 8821 métermázsára szökött fel, tehát 2535 métermázsával több, mint a mult évben, ekszportunk ellenben 6544 métermázsára esett le. Csökkent 1513 métermázsával, ugy, hogy ez idén Magyarország paprikaimportállam lett. Tavaly még fedezni tudtuk paprikaszükségletünket és 1771 métermázsa feleslegünk volt, ellenben ez idén 2277 métermázsával többet hoztunk be az országba, mint kivittünk. A külföldi paprika nem bir a paprikának mint fűszernek karakterével, nincs aromája, kesernyés izii, mégis fogyasztják, mert magyar nem elég terem. Ezen adatokból két nagyfontosságú következtetést vonok le. Az ország — Szeged és Kalocsa vidékének — termelése nem tart lépést a fogyasztás emelkedésével és igy importunk mindegyre nőni fog, másrészt kis termelésünk folytán nem leszünk képesek megtartani külföldi piacainkat, amelyeket évtizedek szorgos munkájával szereztük meg és rövid néhány éven belül azokat teljesen el fogjuk veszíteni. Ekszportunk a külföldre rövid egy év leforgása alatt 37 százalékkal esett. Ezen körülmény arra indit, hogy a közgyűlésnek mint a szegedi paprikatermelés leghivatottabb fórumának azt inditványozzam, miszerint utasítsa a tanácsot, hogy az érdekelt felek — termelők ós paprikakereskedők — meghallgatása mellett a márciusi közgyűlésnek tegyen előterjesztést, minő lépéseket tart szükségesnek és célravezetőnek a paprika termelésének, Szeged e legfontosabb cikkének emelése szempontjából. Ha idején nem gondoskodunk paprikatermelésünk fokozásáról, ugy nemcsak a külföldi piacokat veszítjük el, de a szegedi piacokat is a külföldi áru fogja uralni. Idején orvosoljuk a bajt, mert ha az utolsó órában nem lépünk a cselekvés terére, az elmulasztott időt csak fáradságos munkával és óriási áldozatokkal lehet helyreütni. Én évek óta hibáztatom a mi struecmadár politikánkat. Ismerjük meg a bajt a maga teljességében, hogy azt orvosolhassuk. Kiváló tisztelettel Pick Jenő törvényhatósági bizottsági tag.