Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-25 / 46. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1912. február 18. ítélet a Simon—Petrovics ügyben — Elitéltek a főszolgabírót. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton délelőtt tizenegy órakor hirdette iki Ringhoffer Lajos dr táblai tanácselnök a királyi ítélőtábla Ítéletét Simon Ákos dr szegedi táblai bírónak Petrovics Mihály battonyai főszolgabíró ellen folytatott rágahnazási bünperében. A tábla Ítélete, amely igen kedvezőtlen Petrovics ra nézve, csak nagyon keveseket lepett meg: úgyszólván mindenki várta a vádlott megbüntetését a királyi tábla által felvett bizonyító eljárás eredménye után. Egyelőre csak nyűgjei ez az ítélet a hosszadalmas és kinos ügyben, de olyan, amely után mindenki sejtő megnyugvással várja a Kúria helybenhagyó szankcióját. Ezzel az Ítélettel teljes elégtételt nyert a meghurcolt táblabiró, akit Szegeden mindenki szeret és becsül a mesterségesen szított hírlapi üldözés félrevezetése dacára és a jogászközönség bizalommal Várja, hogy a kitűnő képességű és munkásságú biró visszakerüljön előbbi munkakörébe, amely őt és rangját méltán illeti. Ez csupán természetes. A királyi tábla ma meghirdetett ítélete ama két njapos felebbviteli tárgyalásnak eredménye, amely e hónap 15-én és 16-án folyt a tábla előtt és amelynek kapcsán az ügyet, előzményeivel együtt részletesen ismertettük. Az Ítélet hirdetését nagy és élénk érdeklődés előzte meg, magánál a kihirdetésnél is nagyszámú közönség volt jelen, amely megilletődéssel fogadta és hallgatta végig a négy ivnyi ítélet •ós indokolás felolvasását. A tábla Ítélete nagystílű jogászmunka; a bonyolódott bünper .szerkezetét, a jogi technika legnagyobb finomságával építi fel és megállapításaiban, szövegezésében. egyaránt plasztikus és a legapróbb részletekig elmélyített. Az ítéletet, a rendelkező rész kihirdetése után, Perjéssy Mihály dr, az ügynek előadóbirája, a kitűnő büntetőjogász, olvasta fel. A vád részéről Szabó Gyuk| dr főügyészhelyettes, a védelem részéről pedig Krenner Zoltán dr volt jelen. Megjelent a vádlott és a sértett is. A tábla Ítélete főbb vonásokban a következő: Vádlottat bűnösnek mondja ki a btk. 261. szakasza szerint való becsületsértés vétségében és ezért őt 10 napi fogházra átváltoztatható 200 korona pénzbüntetésre itéli és kötelezi a 2000 koronán felüli összegben felmerült bűnügyi költségének, valamint a sértett részére 300 korona ügyvédi költségnek a megfizetésére. A büntetés végrehajtását nem függeszti fel, mert nem lát különös méltánylást érdemlő okot fennforogni. A tábla indokolása szerint az első eldöntendő kérdés az volt: van-e egyáltalán büntetendő cselekmény? Erre igennel kellett felelni, mert a vádlott által használt kifejezések sértők és olyanok, amelyek a sértett táblabírót hivatali minőségében is kisebbítik. Második kérdés volt: nem forog-e fenn valamely a büntethetőséget kizáró körülmény? A tábla ugy határozott, hogy nem, mert a sértett a törvényes időben megtette a bűnvádi eljárást célzó magáninditványát és mert a vádlottnak nem sikerült állításai valódiságát beigazolni. A bizonyított két alkalommal való ferbli játék kihágás ugyan, de, .mint számos más kihágás csupán rendőri tilalom, amelynek megszegése egyáltalában nem érinti az egyén becsületét vagy viselt méltósága tekintélyét. A kibicpénzek tekintetében megállapította a tábla, hogy Simon Ákos eljárása, ezek adása és elfogadása dolgában mindvégig korrekt, az általános és senki által sem kifogásolt játékszokásoknak megfelelő volt és távolról sem jogosíthatta fel a vádlottat a gyalázó szavak használatára. Ez a kibickedés az ő egyéni tisztességét és birói állását semmiképen nem érintette. A sértett terhére rótt hivatali szabálytalanságok tekintetében a feleb-. bezési példány visszaadása dolgában megállapítja a tábla, hogy e részben is sértett előadása felel meg a valóságnak és ő erről nem is tudott, annál kevésbbé felelhet érte; hogy a jegyzőjével tárgyaltatott az szabálytalanság ugyan, de ebből senkire sérelem nem hárult, mert a jegyző gyakorlott jogász volt a biró mindig ellenőrizte, neki a végzendő munkát előszabta és átnézte, ez a csekély mulasztás tehát, a nagy elfoglaltság mellett, menthető és a vádlottat sem bátoríthatta ípiszkolódásra. A további nyolc „vádpont"-ra vonatkozólag a tábla nem vizsgálta felül az elsőbiróság Ítéletét, mert azt — a felek meg nem felebbezvén — jogerőre emelkedett és különben is ezekről maga a törvényszék is megállapította, hogy nem nyertek semmi vonatkozásban sem bizonyítást. Mindezek folytán a vádlottat bűnösnek kellett kimondani, annál is inkább, mert mint jogász és főszolgabíró tudnia kellett állításainak súlyos voltát és ő nem győződött meg azok igaz voltáról. Minthogy pedig ő sértettnek azt mondta: söpörjön a járásbíróság előtt, van ott mit söpörni, ezzel nyilván azt akarta kifejezni, hogy a sértettnek piszka és szemete van, azt pedig nem bizonyította, sőt ennek ellenkezője derült ki, a bűnösség az elkövetett bűncselekmény következménye. A büntetés kiszabásánál a tábla nem látott semmi enyhítő körülményt fennforogni. Az Ítéletet a főügyészhelyettes teljes egészében megnyugvással tudomásul vette, mig a védő öt semmiségi panaszt jelentett be, a melyek közül azonban a tábla kettőt, szabálytalan bejelentés és törvényellenesség okából visszautasított. Meg kell állapitani, hogy a városban hamar elterjedt az itélet híre mindenütt, örömet és megnyugvást keltett és Simon táblabírót sokan és melegen üdvözölték a reá nézve fényes itélet alkalmából. Goga Oktáv/ián a szegedi államfogházban ? (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy Goga Oktávián, a románok népszerű költője, bevonult a szegedi államfogházba, hogy kitöltse az aradi esküdtszék által reárótt egy hónapi fogházbüntetését. Valami misztikus fény övezi a román költő személyét, Petőfi költészetének igaz rajongóját és hivatott interpretátorát. A szegedi államfogházban a természetes és kötelezőnél is nagyobb zárkozottságban él s egy okkal több, hogy fölcsigázza az érdeklődést és fölkeltse a figyelmet maga iránt. Újságírót nem fogad Goga az államfogházban, bár joga lenne rá. Müller Mór igazgató adta a felvilágosítást, akitől munkatársunk látogatási engedélyt kérni járt: — Nem fogad senkit, csak egyes barátait, akiknek nevei föl is vannak jegyezve nálam, — mondotta Müller igazgató. Fél attól, hogy zaklassák, mert különben is nagyon ideges Ezt én is merem állittani, mert naponta fürdőt vesz s még a fogházban sem érintkezik egy fogolytársával sem. — Nagyon müveit, képzett, csöndes uri ember s most is szorgalmasan dolgozik egy irodalmi müvén, — folytatta a lekötelező udvariassága ellenére is szigorú börtönigazgató. — S nem csodálom, ha fél attól, hogy nyugalmában háborgatják. Pihenni jött ide, — s aztán kérem, — igy mondotta Goga: én elkövettem egy sajtóvétséget, a biróság elitélt, én kitöltöm a büntetésemet s mit tartozik az most már a világra, hogy mit teszek én, hogy és mint élek itt a büntetésem alatt. Én örülök, hogy egy kis időre megszabadultam a világ lármájától, hát nem kérek belőle mutatóba sem. Beláttuk, hogy Gogának is, Müller igazgatónak is igaza lehel s nem szorgalmaztuk tovább a látogatás keresztülvitelét. Csak elgondolkodunk, nem is olyan rosz dolog az az államfogház. Szanatóriumnak a legolcsóbb. Aki pihenni, tanulni, vagy alkotni akar, annak nagyon ajánljuk. Háborittatianul végezheti benn a javató kúrát is, a tanulmányait is. Szabadkai esetek. — Letartóztatott hiteltudósitó-főnök. — Vád. alá helyezett vezérigazgató és mérnök. — (Saját tudósítónktól.) Szabadkának kinos. esetei akadtak most. Az egyik, hogy László Zsigmond hiteltudósitó-főnököt, László Géza bűnügyi rendőrkapitány öcscsét letartóztatta a járásbíróság. A másik pedig, hogy Schaffer Pált, a szabadkai villamosvasút vezérigazgatóját és Berger Máv mérnököt gondatlanságból okozott emberölés vétségéért vád alá helyezte a törvényszék, vádtanácsa. A két eset részletei a következők: 1. Jjászló Zsigmond a „Fortuna" hiteltudósitó főnöke volt. A hiteltudósitót mindennek ismerték, csak nem hiteltudósitónak. Néhány kereskedő inkasszával bizta meg Lászlót, de a pénzt sohasem látták. Elsikkasztotta a hiteltudósitó. Eleinte a bűnügyi kapitányra való tekintettel, nem bolygatták az ügyet. László azonban napról-napra bátrabban rászedte a megbízóit, amire azok bűnvádi följelentést tettek ellene. Gál Lajos dr járásbiró már hónapokkal ezelőtt kitűzte az ügyet tárgyalásra. A liatrendbeli sikkasztással ós csalással vádolt hiteltudósitó azonban uj tanukra hivatkozott és a tárgyalás elnapolását kérte. Ugy is történt. A következő tárgyaláson azonban máj nem jelent meg László. A járásbiró a rendőrségtől kérte az elővezettetését. A rendőrség azonban három fölszólitásra sem teljesitette az elővezettetést. Gál járásbiró, minthogy László állandóan bujkált az igazságszolgáltatás elől, a csendőrséget utasitotta a letartóztatásra. A csendőrök az utasítás értelmében csütörtökön letartóztatták a bűnügyi kapitány öoscsét, aki most az ügyészség fogházában ül. 2. A szabadkai törvényszék vádtanácsa gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt vád alá helyezte Schaffer Pált, a városi villamosvasút vezérigazgatóját és Berger magyar államvasút! mérnököt. Scháffert és Bergert okolja a vádtanáes egy vasúti munkás haláláért és két másik munkás súlyos sérüléséért. Berger mérnök ugyanis vasutópitkezés folyamán helyszíni fölméréseket végzett a munkások segítségével. E munkálatok közben az acélból készült mérőszalag hozzáért a városi villamosüzletemet a modern kor igényei szerint berendezve, k@i@?vl€iv utca 4, szám alá, dr Sziráky-hds CReyal-ssátledávafi szembeni helyeztem át. Tisztelettel Szatmári Géza ezelőtt Nösner 2680