Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-25 / 46. szám

1912. február 22. DÉLMAQYARORSZÁG 9 vasút vezetékéhez, amelynek árama nem volt eléggé szigetelve. A mérőszalag átvette a villamosáramot s a vele foglalatoskodó munkást megölte, a másik kettőt pedig súlyosan megsebesítette. Krausz bácsi. (Saját tudósítónktól.) A régi Szeged és a régimódi világfelfogásnak legkarakterisz^ikusabb alakja a Krausz bácsi. Ez a Krausz bácsi egy hófehér bajuszu, zsémbes öreg ember, aki apró, megroggyantán is táncos lépésekkel jár a lakásától a Hétválasztóig, meg vissza. A Krausz bácsi ma csak egy Hétválasztóbeli törzsvendég. Ez az egész foglalkozása. Megszokott törzskávéházában, Szeged egy másik érdekes öreg emberével, a tulajdonos, Popper Mihály bácsival együtt szokták szapulni ezt a mai satnya világot. Együtt merengenek a mult emlékein, együtt keseregnek az idők változásán s igaz, benső megelégedettséggel állapítják meg újból és újból, hogy más világ volt itt hajdan! . . . Igaza is van a Krausz. bácsinak. Más világvolt itt hajdanában. S Krausz bácsi a maga kis emberi mivoltában nemcsak egy letűnt kornak az utolsó mohikánja, de rég mult idők divatjának, szokásainak és társadalmi ízlésének utolsó élő reminescenciája. Mert tudnivaló, hogy ettől a morózus kis öreg embertől tanult táncolni egész Szeged. Generációkat tanított a „tánc és illemre" a Krausz bácsi. S igaz, más kor volt s más táncok voltak azok. Akkor a tánc még csak tánc volt. L'art pour l'art. Ma már a táncban nem a tánc a fontos, nem a táncért táncolnak s 'ahogy a Krausz bácsi hiszi és vallja: nem Itánc a tánc, hanem csak bünszerző alkalmatosság. S lehet valami igaza, mert a „kékvók" és „macsics" aligha esztétikai gyönyörűség. Máskép volt ez a Krausz bácsi idejében. Más nóta is járta. Nem bosztont és kékvókot táncolt az aranyifjúság. Ropogós csárdásokat, körmagyart, polkát, valcert táncolt az aranyifjúság. Romlatlanabb volt a kedély, az érzés. Ifjak, leányok nem flörtölni jártak a Krausz bácsi tánctermébe. Nem is lehetett volna, mert a Krausz bácsi szigorúan vigyázott az illemre. Mégis több igaz szerelem szövődött ott, több házasság lett a vége akkor a tánciskolái ismeretségnek, mint például az idei farsang összes báljainak. Krausz bácsi táncterme találkozó helye volt Szeged mindkét nemű ifjúságának. Fényes kotillionok zajlottak ott le egy-egy éjszakán s kedélyes hangulatban táncoltak együtt a párok egész reggelig. Szerették is Krausz bácsit a tanítványai, pedig voltak szép számban. El lehet mondani, hogy Szeged minden számottevő, szereplő egyénisége tőle tanulta a tánc „müveletét". Nem is ifjak már az ő •tanítványai, hanem javarészt élemedett korú bácsik és nénik, akiknek már szintén nősülendő, nagy legényüaik s férjhezmenendő szép leányaik, sőt unokáik vannak. Csakhogy ezek a „nénik", amikor még kisasszonyok voltak s bokorugró szoknyában jártak, nem kékvókot és nem bosztont táncoltak s a pantallós gavallérok sem mertek volna arra gondolni, hogy olyan mód fogják körül a szivük hölgyét, mint ma, a: „face to face" táncnál. Krausz bácsi se gondolt valaha arra, hogy valaha igy el fog fajulni az ő művészete s még kevésbé hitte, bogy modern filozófusok még arról is fognak böl'cselkedni, bogy „táncolhat-e a kulturember vagy sem?" De hát bekövetkezett. A csárdás leszorult a parketről s ma már még csak a „szakszervezeti" mulatságon divik. A valcert is bosztonra járják. A kotillionnak, menuettenek, körmagyarnak s más szép nemes táncoknak ma már csak az emléke él, ellenben a bosztont, kékvókot, macsicsot és apacstáncot még családi zsurokon is járják. Nem csoda, lia Krausz bácsi fölhagyott a tánctanitással. Krausz bácsi nem volt hajlandó illetlen táncokat tanitani, de még csak megtanulni sem. Átengedte a teret a fiataloknak. Igaz, liogy a családban maradt, mert két fia is van, akik tovább folytatják az apjuk mesterségét. De bizonyos, liogy a Krausz bácsi nem tud végig szenvedni egy táncestét a fiai tánctermében. Kegyetlenebb kinzás nem létezik az ő számára, mintha egy modern divatos táncot járnak el előtte. Ilyenkor elborul a Krausz bácsi ábrázata s nem kivánom senkinek azt, amit a Krausz bácsi ilyenkor a bajusza alatt dörmög. Lehet mondani, hogy Krausz bácsi a legnagyobb világgyülölő Szegeden. Táncos, öreges léptekkel, folyton morogva megy a Hétválasztóba. Ide járt harminc év előtt is. Innen nézi kifelé s le a világot, de legfőkép a modern táncot az érdekes kis öreg ember, a Krausz bácsi. — Katonatisztek tömeges előléptetése. Bécsből jelentik: A legközelebbi májusi előléptetések nagyon kedvezőek lesznek a katonatisztek részére s nagy örömet fognak kelteni katonai körökben. Nyolcszáz százados, illetve kapitány van előterjesztve kinevezésre. Ez alkalommal lesz tényé az uj alőrnagyi áliás. is. Ez uj katonatiszti áliások végleges cime még nincs meghatározva, lehet, hogy alőrnagy lesz, lehet azonban, hogy törzskapitány, illetve törzsszázados lesz a hivatalos címzés. Nincs kizárva, hogy a kinevezések határideje némi halasztást szenved, mert tekintettel arra, hogy ugy a közös hadsereg, mint a honvédség, valamint a tengerészet körében egyszerre történik a kinevezés, ez nagy technikai nehézséget okoz. — Tkallóczy Lajos báró — titkos tanácsos. Thallóczy Lajos báró, külügyminiszteri osztályfőnököt a király kiváló szolgálatai elismeréseül valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A kinevezést a hivatalos lap holnapi száma közli. — Huszártisztek mulatsága. A szegedi lionvédhuszárezred tisztikara és a dandártiszti iskola hallgatói március 1-én carousselt rendeznek. A caroussel este hat órakor kezdődik a buszárkaszárnya fedeles lovardájában. Este kilenc órakor társasvacsora és táncmulatság lesz a Kass-vigadóban. — A szegedi pnrifürdő. A Szegedi Partfürdő Részvénytársaság alapítói pénteken délután népes értekezletet tartottak, amelyen tudomásul vették a telepengedélyezési eljárás sikeres lefolyását és azt, hogy a részvényjegyzés teljes sikerre vezetett. Az alakuló közgyűlés határnapját március 10-re tüzté'k ki az alapítók és ehelyütt is felkérik a részvényeseket, hogy az esetleg még ki nem egyenlített első 10 koronás részletet mielőbb a Szeged Alföldi Takarékpénztárba befizetni szíveskedjenek. A partfürdőhöz szükséges épületeknek az elkészített tervek szerinti kivitelére vállalkozók felhivatnak, hogy ajánLS8K cj a wm SMSsSPl "sa BSSik -•ÍV5.X Agfp fi u % é snt éHI m m & a 0 y lataikat Maiina Gyula műszaki tanácsos urnái (Bástya-utca 5. szám II. emelet) mielőbb nyújtsák be. Ugyanott részletes felvilágosítást is nyerhetnek. Kivégzik az olasz hadifoglyokat ? Konstantinápolyból jelentik: Nesad bey, a tripoliszi egyesült török és arab sereg fővezére hirt kapott, hogy az olaszok kegyetlenül bánnak a török hadifoglyokkal, kinozzák és éheztetik őket. A hir vétele után Nesad bey futárral levelet küldött Caneva tábornoknak. A levél igy szól: Ha huszonnégy órán belül nem kapok valamennyi török hadifogoly aláirásá/val megerősített nyilatkozatot arról, hogy önök jól bánnak honfitársaimmal, akkor feloldottnak érzem magam a nemzetközi jog parancsai alól s a kezeim között lévő olasz hadifoglyokat, nevezetesen huszonegy tisztet és 1109 katonát, akiket eddig a civilizáció szabályainak megfelelően tartottam fogságban, haladéktalanul agyonlövetem. Nesad bey. — Kinevezések a szegedi állami felső ipariskolán. Beöthy László kereskedelemügyi miniszter a szegedi állami felső ipariskolán működő Fennesz József és Hoffer Imre tanárokat a VIII. fizetési osztályba sorozott ipariskolai tanárokká, továbbá Várkonyi Ferenc művezetőt főművezetővé, Mórtiz Ferenc segédmüvezetőt művezetővé, Wachter Jenő és Antolik Károly előmunkásokat pedig segédmüvezetőkkó nevezte ki. — A szegéiiyügy a vidéken. Torontál vármegye alispánja, Jankó Ágoston, akinek nevéhez sok szociális és társadalmi intézmény létesítése fűződik, ujabban a szegényügy rendezését vette kezébe. Az alispán erre vonatkozó szabályrendeletét a megyei közgyűlés a minap nagy tetszéssel magáévá tette. A szabályrendelet kimondani kívánja, bogy a vármegyében illetőséggel biró elhagyott, munkaképtelen aggok ós szegények állandó gondozásáról a vármegye közönsége az 1886. évi 22. törvénycikk 145. szakasza alapján a szociális fejlődésnek és a humanizmus követelményeinek megfelelő módon gondoskodni óhajt, amiért ezen célnak megfelelő állandó és átmeneti intézmények létesítését rendeli el. Állandó jellegű intézmények volnának a menházak és a menházban el nem helyezhető szegények rendszeres segélyezése, az időnkint fölmerülő inség enyhítésére a népkonyhák, melegedők ós inségmunkák szolgálnának. Az alispáni szabályrendelet elrendeli, hogy minden GOOO-nél több lakosú községben menház létesítendő. Minden városnak és községnek szükség esetén népkonyhákat kell felállítani, melegedőket létesíteni, városokban és nagyobb községekben pedig télen gondoskodnia kell arról is, bogy a téli időre minden községbe legyen olyan közmunka, amelyet ínségesekkel lehet végeztetni. Minden város és község szegényalapot köteles létesiteni és annak javára évenként, egyszázalékos adót kivetni. — Munkások bálja. A magyarországi vasés fémmunkás szövetség szegedi csoportja március 9-én, szombaton este, Szegeden, a Kass-vigadó Lloyd-termeiben saját könyvtáralapja javára zártkörű táncvigalmat rendez. Kezdete este félkilenc órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és liirlapilag nyugtáztatnak. — Szélhámos álhlrlaplró. A napokban egy borotváltképü fiatal gyerek jött Szegedre felöltő nélkül, dideregve. Másnap már, mint szerkesztő ur ült a kávéházban és ezen a címen csinált adósságokat. Kertész Béla álréven lelt a valódi kaucsuK-flQOSSFHK A hygienikus alma kaucsuk Igy betét m in a s é g e l . vteAS3sateasB3 elsőrangú L