Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-23 / 44. szám

1912 Hl. évfolyam, 44. szám Péntek, február 23 SSIpcníi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, esa Korona-utca 15. S2ám eaa Stt&pesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., Városház-utca 3. szám c=a ELöFIZSTESI AR SZfiüEDEh egész évre . R 24'— téiévre ... R 12 negyedévre . K 6-— egy hósiapra K 2 Egyes szám ára 10 Bílér. ELÖF1ZETESI AR V1DEREN: 9 egész évre R 28-— télévre . . . K 14'— negyedévre . R 7— egy hónapra R 2.40 Egyes szám ára 10 fillér. ,L TELEFON-SZÁM: Szerkesztőse? 305 c=j líiadőhivatel 836 interurbán 305 Budapesti szerkesztőse^ teleíen-száma 128—12 A választójog! reform utján. Megtörtént végre a nagy megegyezés. A Kossuth-párt belátta, hogy a technikai obstrukció tovább feszítése, az abnormális nemtelen politikai eszközökkel való visszaélés nem vezet a nemzet javára. Belátta a józanabb ellenzék, hogy az a jelszó, amit a Justh-párttal való együttes harcban a zászlajukra irak, az nem méltó ahoz a párthoz, amely nagy, nemzeti hagyományos tradíciók örökösének, Kossuth Lajos függetlenségi eszméi letéteményesének vallja magát. Belátták azt, hogy a Justh-pártnak a szin-indiánokra emlékeztető harcitechnikája s követelésük célja a nemzet érdekei ellen van s hogy ha azt követelik, ha annak korlátlanul, radikális alapon való megvalósításán fáradoznak, akkor árulást követnek a nemzeten és a saját programjukon. Az, amit a Justh-párt akar, az a sötétbe való ugrásnál is rosszabb, fejjel menés a falnak. Igy ekszperimentálni az ország sorsával nem lehet, íenekestől felforgatni a társadalmi rendet nálunk „őrület", mert teljesen hiányoznak azok a társadalmi feltételek, amelyeknek alapján egy polgáriasabb társadalom felépülhet. A Kossuth-párt vezetőit a leszerelés munkájában nem vezette más, mint a radikális választói jog előtérbenyomulásának megakasztása. A Kossuth-párt sürgős leszerelésének az az oka, hogy a Kossuthpárt vezetői illetékes helyről arról értesültek, hogy ha az obstrukció tovább folyik, Justhék és a radikális választójog kerülnek előtérbe. Ez okozta, hogy kedden éjjel bizalmas megbeszélés keretében ratifikáltatták .a párttagokkal az Apponyi Albert gróf és Khuen-Héderváry Károly gróf között Andrássy Gyula gróf közvetítésével létrejött békét. A képviselőház tegnapi ülésén a kormánynyal létrejött bizalmas megállapodás alapján terjesztette elő Désy Zoltán a Kossuth-párt leszerelő ajánlatát. Ez az ajánlat még négy irányban várja a miniszterelnök szentesítő nyilatkozatát, még pedig a katonai terhek, a póttartalékosok, a német szolgálati nyelv és a választójog kérdésében. Az előzetes megegyezés szerint a miniszterelnök a Ház egyik legközelebbi ülésén, esetleg már holnap megteszi kielégítő nyilatkozatát. Désy Zoltán arra kérte a miniszterelnököt, hogy ha már kötelezettséget vállalt a javaslat előterjesztésének idejére nézve, nyilatkozzék a reform terjedelmét illetőleg is. Ha a miniszterelnök e kívánságának is eleget tesz, — ami alig lehet kétséges — a legközelebbi napokban meg fogjuk ismerni a kormány választójogi javaslatának főbb elveit és tételeit. Annak a választójogi reformnak a körvonalai, amely a legutóbbi bizalmas tárgyalások anyagából kibontakozott értesülésünk szerint a következők: A jelenlegi egymilliószázezer választó helyett lesz több mint kétmilliónégyszázezer választó, vagyis annyi, amennyi szavazó Andrássy Gyula gróf javaslata szerint lett volna. Minden választó egy-egy szavazattal bir, vagyis a választójog egyenlő lesz. Minden adócenzust elvetnek. A választói jogosultság alapja legalább 24 éves életkor és az értelmi cenzus, bizonyos megszorításokkal. Az uj népszámlálás szerint — amelynek főeredményei már feldolgozva a minisztériumban vannak — Magyarországon négymilliószázezer huszonnégy esztendőt betöltött férfi van; az analfabéták, a nyomorékok, a közsegélyből élők s más cimen kimaradók ennek a számnak körülbelül a felét teszik, s igy alakul ki a 2,400.000-nél több választó. A szavazás a városokban titkos lesz. A .kerületeket a választók eloszlása szerint arányosítják s kiigazítják, ami a magyarság javára fog válni. A mandátumok számát harminchéttel megszaporítják, vagyis a jelenlegi 413 helyett lesz 450 mandátum. A harminchét uj mandátumot a városok fogják kapni, ami szintén a magyarság hasznára válik. A Felvidéken és Erdélyben megszűnő számos kis kerület helyett szintén a sürü népességű magyar vidékek kapnak — az igazságos elosztás arányában — uj kerületeket. Ezek azok a nyers körvonalak, amelyek közt most a végleges megállapodást kereEmberi jogok. Irta August Strindberg. Ha valamely civilizált társadalomban egy gyermek születik, vele együtt jogok születnek, a társadalom pedig kötelességek teljesítését várja az újszülöttől, amikor annak az ideje elérkezik. A gyermeknek joga van a táplálkozásra és az elemi nevelésre. A társadalomnak pedig kötelessége, hogy táplálja és fölnevelje azt a gyermeket, amelynek szülei nyomoruk vagy hanyagságuk miatt nem tudják ezt megtenni: mert nem szabad a gyermeket büntetni azért, mert a szülei gazemberek. De mivel az élet versenypálya, amelyen versenyezni kell az indulásnál mindenkit egyformán kellene fölszerelni. Ezt legjobban megtehetik az elemi iskolában, amelyek egységesek és valamennyire kötelezők, ahol ingyen adják az elemi oktatást. Az olvasás, írás és számolás minden tudásnak a kulcsa, mert ezek segiíségével később megszerezhetjük magunknak mindazt a tudást, amit a könyvesboltban meg lehet venni. Aki teheti és kedve van hozzá, hogy több .tudást szerezzen, tegye meg, de ne kössék ezt össze ratigkiilönbségekkel vagy egyéb kiváltságokkal. Csak azt az egy kiváltságot adják meg. hogy mindenki helyet kapjon. És az, akinek kedve van a tanulás utján haladni, ne követelhesse az államtól, hogy helyet teremtsen neki ott, ahol nincsen hely, hanem tartsa szerencsés körülménynek, hogy egyik-másik területen többet tud, mint mások. Ha mindenki természetes képességeit és hajlamait követve választja pályáját, ugy akadály nélkül nyissák azt meg számára és érdemei szerint támogassák, amennyiben ezt képességei megérdemlik. A mai elavult kaszt-társadalomban korlátokat állitattak föl: az iskolai (érettségi) vizsga magában véve esztelen, mert senki sem tudja félnap alatt megmutatni, hogv mit tud, de igen könnyen elbukhatik, olyan csekélységen, amit pillanatnyira elfelejtett-a tudásnak abból a tömkelegéből, ami tuiajdonkópen a lexikonba való. A vizsga, ami az illetőnek egész ifjúságába került, még ném ad kenyeret, hanem csak bevezetője valamely szakoktatásnak. Mégis a vizsga korlát az útban és olyasvalami, ami rangot ad. Tehát meg kell szüntetni. A .tapasztalat bizonyította, hogy valaki érettségi vizsga nélkül is egészen jól tudja .akár egy állam ügyeit is intézni. (Amerika elnöke.) Egy népállamban (Svájcban) a közigazgatás igen egyszerű, az állami hivatalokkal nem mindig jár fizetés, hanem tiszteletbeli állásoknak tekintik azokat, bizalmi állásoknak, amelyeket ném fizetnek meg közvetve, sem közvetlen cifra ruhákkal vagy rendjelekkél. Állami közigazgatásunk polgári osztályaiban, mint a postánál, távirdánál és a vasutaknál az előmenetelnek korlátlannak kellene 'lennie. Igy egy tevéihordót, aki tulajdonképen irni-olvasni tud és nagy pénzösszegeket biznak rá, szépen elhelyezhetnének magasabb hivatalban is. A vasúti altiszt állomásfőnökké lehetne. Ma ezt a hivatalt gyakran idegenek töltik be, akiknek fogalmuk sincs a forgalom szervezéséről és igy tulajdonképen a szakértő altisztek azok, akikkel ezt az állást be keltene tölteni. A magasabb fokozatokban általában olyan kevés szakismeretre van szükség, hogy napról-napra a I egmegfoghatatlan ahb előléptetéseket érjük meg. Most ez az ember geológus, egyszerre csak kereskedelmi tanácso's lesz, azután mint vasutigazgató kerül föíszinre, végül pedig kormányzónak nevezik ki valamelyik kerületbe. Itt nyilvánvalóan kitűnik, hogy nem a szakértelem az emelkedés alapja és mindenki tudja, hogy a köz-