Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-16 / 38. szám

1912. iebruáír 16. vészek azon jogos vágyának, liogy az uj Nemzeti Szinkáz magyar ember alkotása legyen. A bíráló-bizottság összeállítása, magyar és külföldi szakértők bevonása, alkalmas arra, liogy döntésében a szakkörök és a közvélemény egyaránt megnyugodjanak. Végezetül a dijak számának és összegének megállapítása azzal kecsegteti a magyar építőművészeket, hogy a jobbra való munkák, mégha nem is nyerik el a kivitellel való megbízást, a díjazás erkölcsi jutalmában s valamelyes anyagi rekompenzációban is részesülnek. Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter ezzel a pályázat-hirdetéssel megadta lehetőségét egy nagyszabású Nemzeti Szinliáz megteremtésének. A politika! helyzet. (A miniszterelnök beszédének hatása. — Harcias kedv a munkapártban. — A miniszterelnök a munkapárt tagjaihoz. — A Kossuth-párt értekezlete.) (Saját tudósítónktól.) Feszült érdeklődéssel várta az egész ország a miniszterelnök mai parlamenti 'beszédét. Ez a beszéd mindenkép rászolgált az érdeklődésre, mert nemcsak a bekövetkezendő politikai eseményeknek adta meg a programját, de nagyszerűen jellemző meg világításba helyezte az ellenzék politikáját és követeléseik komikusan tarthatatlan voltát. A miniszterelnök beszédének első meglepő szenzációja volt, ahogy a Kossuth-pártmk \ éderő-provizórium javaslatát helyezte természetes világításba. Kiderült ugyanis, liogy mig a véderőjavaslatokat azon a címen támadták, hogy az ország lakosságát a teherviselő képességén felül terheli meg, addig épen az ő provizórium-javaslatuk teljesedésével sokkal, nagyo'bb mértékben kellene megterhelni az ország lakosságát. Mert elsősorban a provizórium a két éves katonai szolgálatot elejti, tehát semmikópen sem humánus, sőt brutálisán konzervatív. Másodsorban sokkal nagyobb békelétszámot tesz szükségessé, köveitkezéskóp sokkal drágább lenne a hadsereg eltartása. És harmadsorban az egész véderőreformot hallatlanul megdrágítaná. Kissé kirivó, hogy épen a demokratikus ellenzék nem törődik a nép jóléti érdekével, holott az obstrukeiőt annak nevében jelszóval folytatták. A Justh-párt küzdelme még lehetetlenebb színben tűnt föl, mert a miniszterelnöknek az általános választói jog kérdésében elfoglalt álláspontja kizár minden elvi különbözőséget. A Justh-párt küzdelme nékülöz minden elvi alapot s annak csak hatalmi álláspontja, ami harminc egynehány képviselőből álló pártnál nagvon is komikusan hangzik. A minisztereinek beszédének elhangzása után a képviselők a folyosóra tódultak. A közhangulatból, az egves képviselőcsoportok ellesett beszédeiből a végső harcra lehet következtetni, bár az ellenzéki pártok még nem üzenték meg hivatalosan a háborút. Ugy a Kossuth-párt, mint a Justh-párt vasárnapi értekezlete fogja kimondani a döntő szót, hogy harc legyen-e, vagy béke? A Nemzeti Munkapártban harcias a hangulat. A méltatlan küzdelem felkorbácsolta a párt tagjainak jogos fö!háborodásá<t és követelik, hogy a kormány végre energikus rendszabályokhoz folyamodjék. A mai értekezlet igen népes volt. A nagyszámban megjelenít képviselők lelkesen ünnepelték KhuenHéderváry gróf miniszterelnököt. A fölszólalásokbol 'megállapítható, hogy a harcias felfogás felülkerekedett. Kérték a miniszterelnököt, hogy miután eddig szinte megalázkodás szerű volt az ellenzékkel szemben tanúsított udvarias magatartás, a mellyel kerestük a békés kibontakozás alapját, annál is inkább kívánatos most már az energikus cselekvés, nehogy a kisebbség a DÉLMAGYARORSZÁG jövőre nézve téves következtetéseket vonjon s az magát hatalmi tényezőnek tekintse. Khuen miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, hogy bízzanak továbbra is a kormányban és a párt elnökségében s ugy mint eddig, bizonyos, hogy a jövőben is megfogják találni a helyes utat, amely ezek után energikus cselekvést diktál. Kéri a munkapárti képviselőiket, hogy lehetőleg teljes számban jelenjenek meg a képviselőház ülésein. A munkapánt értekezletét megelőzőleg Lukács László elnötolésével választmányi ülést tartott, amit követőleg külön értekezlet volt. Ez értekezlet egyetlen tárgya volt, hogy a miniszterelnök beszédet intézett a párt tagjaihoz, melyben megköszönte azt a bizalmat és ragaszkodást, melyet irányában a párt tanúsított s kérte őket, hogy ragaszkodásukat tartsák fenn irányában, mert ugy biztosithaitják a jövőben is a sikert, ha összetartanak és együttéreznek. — Az én törekvésem az lesz — folytatta: — liogy a ti érzéstekneik adjak mindenkor kifejezést s boldog vagyok, ha ez teljes mértékben sikerül. A párttagok továbbra is lelkes hangulatban maradtak együtt a párthelyiségében. A Kossuth-párt tagjai is a beteg Kossuth Ferenc és Apponyi kivételével együtt voltak. A hangulatból kifejezésre jutott, hogy a békét ezen az alapon nem tartják megkötheiőnek, bár többen láthatólag hajlottak a békés kibontakozásra. Haldoklik Aehrenthal. (Saját tudósítónktól.) A monarchia külügyminisztere, a király egyik legbizalmasabb, legmeghittebb államférfia: Aehrenthal Lexa Alajos gróf haldoklik. Katasztrófa bekövetkezését jelentik az osztrák lapok, kitétel nélkül. Aggódva lesik, vájjon dobog-e még a sziv, amely hosszú évekig mindig a monarchia békeérdekeiért dobogott. Aehrenthal gróf egyik legérdekesebb, legtitokzatosabb államférfi, aki a monarchia ügyeit ezideig intézte. Állandóan félreértették igen sokan. De félelmetesnek találták. Különösen az osztrák államférfiak közül egyesek. Merész sakkhuzásainak értékét a legtöbbször akkor Ítélték meg igazán, amikor az előnyök jelentkeztek a változások utáin. Gsak gondoljunk Bosznia-Hercegovina annexiójára, amely főképen Aehrenthal gróf müve volt. A támadások nemcsak külföldről, — szövetségestársunktól is, — érték. Hanem osztrák és magyar részről is. Csak később enyhültek a hangok, amikor igaz értékében mérlegelték Aehrenthal sakkhuzását. Legfontosabb és igazéin nagyjelentőségű mégis az volt Aehrenthal külügyminiszteri működése idején, hogy a monarchia bóketörektéseit lehetőleg és imponálva végigvitte. Akadtak súrlódások, érdekösszeütközések. Legutóbb a török-olasz összeütközéskor. És minden felhőt eloszlatott Aehrenthal. Valósággal európai köztudattá vált, hogy amig Aehrenthal gróf külügyminiszter marad, a monarchiának harcias konfliktusa nem támadhat. Valósággal bölcsen őrködött a béke fölött ez a kemény akaratú, hideg államférfi. Holott az evolúció fejlődését tartotta leghelyesebbnek. Katonai téren különösen kérlelhetetlen volt. De a pártok viszályai, egy-egy politikai áramlaton túlemelkedett, felekezeti harcokba nem avatkozott. Egyszerűen, gyorsan intézett el minden előtérbe keB rült kérdést. Szinte a monarchia lelkiismeretévé vált. Hetek óta betegeskedett Aehrenthal. Ezért terjesztette róla egyes orgánum, hogy megbukott. A betegségéről érkező híreket is gyanakvással fogadták, mint általában mindent, ami a külügyminiszterre vonatkozott. Az utóbbi napokban aztán jött a félhivatalos jelentés: Aehrenthal menthetetlen. Majd katasztrófáiról érkezett telefon és távírat-hir. Ma éjjel pedig bécsi tudósítónk azt jelenti, hogy Aehrenhal haldoklik. A katasztrófa elkerülhetetlen. A vesék már nem működnek. A test megdagadt. A mai napot nyugtalanul töltötte a nagybeteg, öt európai nevű orvos veszi körül és mindnyájan lemondottak életéről. A rokonság is megjelent a halálos ágynál. A legutoljára kiadott jelentés szerint Aehrenthal haldo<klik s minden pillanatban várják a katasztrófa bekövetkezését . . . Jászai püspök a törvényhatósághoz. — Megköszöni az üdvözlést. — (Saját tudósítónktól.) Amikor Jászai Géza belvárosi plébánost a király szebenicói c. püspökké nevezte ki, Szeged város törvényhatósági bizottsága jegyzőkönyvben fejezte ki örömét és megelégedését a fölött, hogy a város kitűnő egyházi férfiét királyi kitüntetés érte. Jászai püspök most meleghangú levélben köszönte meg a közgyűlés megemlékezését. A püspök levele, amelyet a polgármester a februári közgyűlés elé terjeszt, igy hangzik: Nagyságos királyi Tanácsos, Polgármester Ur! Azon alkalomból, hogy ő császári és apostoli királyi felsége csekélységeimet a szebenicói püspöki címmel legkegyelmesebben kitüntetni méltóztatott, Szeged város köztörvényhatósági bizottsága 1911. é;vi november 29-ikén tartott közgyűlésében elhatározta, hoigy a királyi kegy e megnyilatkozását jegyzőkönyvbe foglalja, a fölötti örömének és megelégedésének kifejezést ad, a városnak igy kitüntetett egyházi férfiát üdvözli. A legbensőbb hála érzetével vettem e hó 4-én Nagyságod kegyes értesitését, melyben a tekintetes köztörvényhatósági bizottság ezen kitüntető határozatát tudtul adja és nem tagadom, 'hogy e határozat igaz örömet okozott. Mert ha nagy és még inkább ritka a kitüntetés, amely engem, mint egyszerű lelkipásztort a figyelmes főpálsztor jóindulata folytán Uram és Királyom részéről ért, nem kevésbé nagy és ritka kitüntetés a tekintetes törvényhatósági bizottság határozata, mely-bein egy nagy város polgársága felekezeti különbség nélkül nyújtja számomra a meg nem érdemelt elismerés pálmáját. Mély, soha meg nem szűnő hála az, melyet a határozat lelkemben ébresztett és e hála arra fog sarkalni, hogy Istentől adott tehetségemet, munkaerőmet éltem végéig szülővárosom javára fordítsam, mint lelkipásztor híveimért fáradozzam, mint szülővárosom polgára ennek nagyságáért és föl virágzásáért dolgozzam. Midőn mély hálámnak és köszönetemnek ez uton is kifejezést adok, tisztelettel kérem Nagyságodat, hogv ez érzelmeket a tekintetes köztörvényhatósági bizottság előtt is tolmácsolni kegyeskedjék. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem