Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-16 / 38. szám

16 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. február 13. hogy már majdnem elkésettnek tarthatja a reformot, hanem azért is .szükséges, hogy ez a kérdés, amely eddig is olyan izgalmakat keltett, ujabb izgalmakat ne okozzon a nemzet életében. Most nincs izgalom, nyugodt idők vannak, ugy ihogy az időpont szinte predesztinálva van a törvény megalkotására. Ezért szükséges, liogv nyomban a véderőreform után jöjjön a választójogi reform. Hogy szándékainak komolyságát bizonyítsa, kijelenti erős elhatározással, hogy az év végén a választójogi javaslatot benyújtja. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Azért is meg kell csinálni a választójogi reformot, nehogy 1915-ben a régi törvény alapján kelljen választani. Ha mindezzel nem nyugtathatom meg az urakat, nagyon sajnálom, de hiszen az ellenkező oldalról bizalmat nem is várhatok. Akik ez egyszerűen előadott dolgoknak nem hisznek, azoktól nem is várhatok mást. De amit én itt elmondok, azt a nemzet is meghallja s ha eddig hitelt adott szavaimnak ezután is hitelt fog adni. ( Összefoglalás.) Összefoglalom az elmondottakat. Ha azokat az ellenvetéseket, amelyeket a baloldal részéről felhoztak, összevetjük azzal, amiket én most elmondtam, mindenki csodálkozva kérdezheti: Ugyan mi a különbség közöttük? Teljes bizalommal abban, hogy a nemzet mi mellettünk van, hónapokon át némán tűrtük az abnormális parlamenti eszközök használatát. Ezt azonban tovább ilyen nyugodtan nem nézhetjük és felveszszük a harcot, A nemzet mellettünk van. Azonban én bizom abban, hogy a nemzet mellettem van és itt a parlamentben akarom felvenni a küzdelmet. Végül kijelenti, hogy nem akarja letörni az ellenzéket, de le akarja törni azt az utóbbi időben támadt áramlatot, amely az országban, főként a véderő rendezetlenségét felhasználva, olyan terveket kovácsol, amelyek megvalósítása végromláist hozna a nemzetre. Békét akar a királylyal, friss levegőt, világosságot, a bűzhödt posványból fakadó kalandokkal szembein. hogy megmentse az országot nagy veszedelemtől. Ezért küzdeni érdemes, mert itt, nemcsak győzni lehet, hanem győzni is kell és a többségi akaratnak érvényre kell jutnia. Kéri a javaslat elfogadását. A beszéd után nagv tüntetést rendezett a munkapárt Khuen mellett. (Elnapolás.) Désy Zoltán a Kossuth-párt nevében szólal föl. Rámutat arra, hogy a miniszterelnök elhangzott nyilatkozatainak fokozott fontossága van, mivel ezeket a nyilatkozatokat hoszszu tárgyalás alá kell venniök az ellenzéki pártoknak is. A felelősségre való tekintettel, amely a miniszterelnök nyilatkozataival szemben való állásfoglalásban az ellenzékre is hárul, indítványozza, hogy a Ház most ne folytassa a véderő ja vas la t tárgyalását, hanem napolja el hétfőig az ülést. (Általános helyeslés.) Héderváry Károly gróf méltányolja azokat az okokat, amelyeket Désy Zoltán fölhozott. A mellett különös tekintettel van arra is. hogy ez a kérés annak a legnagyobb ellenzéki pártnak a. részéről történt-, amelynek most mind a két vezére beteg. Szivesen hozzájárul ahoz, hogy a Ház ülései hétfőig elnapolhassanak. (Helyeslés.) Jvsth Gyula kijelenti, hogy bár a miniszterelnök nyilatkozataival szemben való álláspontja teljesen tiszta, mégis hozzájárni a küzdő társainak elnapoló indítványához. (Helyeslés.) Az elnök erre megállapítja a hétfői ülés napirendjét, amelyen a véderői avaslat tárgyalásának folytatása áll s egy órakor berekesztette az ülést U)ra a Simon—Petrovics-afrér. — Az ítélőtábla tárgyalása. —• (Saját tudósítónktól.) Nagy port vert fel annak idején a Simon Ákos dr királyi Ítélőtáblai bírónak és Petrovics Mihály battonyai főszolgabírónak a pöre, mely .az egész ország köz véleményét és sajtóját foglalkoztatta. A Délmagyarország részletesen ismertette már a nevezetes ibünper tárgyát és előzményeit. Ebből ismeretes, ihogy a rágalmazás miatt indult per egy kaszinói összeszólalkozásból eredt, mely lovagias útra terelődött ugyan, de a sértett táblabíró sürgetésére a bíróság elé került. A szegedi törvényszék 1910. november elején tárgyalta a szenzációs pört és a vádlott főszolgabírót fölmentette a rágalmazás vádja alól. Az ügyész felebbezése folytán az ügy a szegedi Ítélőtábláihoz került, mely csütörtökön délelőtt kezdte meg az uj tárgyalást. Pontban kilenc órakor kezdődött a tárgyalás Ringhoffer Lajos tanácselnök vezetésével. Megjelent a íőmagánvádió Simon Ákos dr képviselőjével, Reiniger Jakab dr ügyvéddel. A vádlott főszolgabíró Petrovics Mihály védőjével, Krenner Zoltán aradi ügyvéd kíséretében jelent meg. A .'vádhatóságot Szabó Gyula dr főiigyészhelyettes iképvise'i. A tábla ötös tanácséban benne van: Dalmay Pál, Biró Vilmos, Orosz Pál .táblabírák és Perjéssy Mihály dr. az ügy előadó bírája. Amilyen nagy érdeklődés kisérte az ügy törvényszéki tárgyalását, olyan csekélyre apadt most az érdeklődők száma. Ringhoffer Lajos dr tanácselnök az ügy ismertetésével kezdte a tárgyalást. Felolvasta, hogy a vádlottat hivatalból üldözendő rágalmazás miatt a törvényszék felmentette és 1462 korona költségben a kincstárt marasztalta el. Tizenkilenc pontban akarta Petrovics bizonyítani a rágalmazás anyagát. A tizenkilenc igazolási pont közül hat pontban a valódiság bizonyítását megtagadta a törvényszék, ami általános birói gyakorlat szerint az ezen pontokban való marasztaló Ítéletet szokta maga után vonni. A bizonyított tizenhárom pont közül kilencben a vádlott nem tudta állításait igazolni. Ringhoffer ismertetése után Perjéssy Mihály dr, az ügy előadó hirája ismertette a törvényszéki tárgyalás anyagát. Az ügy érdemében —- mondja a referens biró — együtt terjeszti elő a törvényszéki főtárgyalás ós a táblái kiküldött biró által teljesitett bizonyitásfölvétel eredményét. Azután egyenkint tárgyalja a bizonyitás pontjait. A tanuk vallomásából kitűnik, hogy Battonyán előkelő állású, gazdag emberek sem tartották diffamálónak egy-két hatos kibicpénzt elfogadni. A délutáni tárgyalás anyagát az képezte, hogy az előadó részletesen ismertette a törvényszéki tárgyalás alkalmával tett vallomásokat. Érdekes, hogy tizenhárom rágalmazási pont közül alig van egy-kettő, amely bebizonyítást nyert volna. Többek között Petrovics Mihály azzal vádolta Simon Ákos dr-t, hogy az a perbeli ügyvédekre pressziót gyakorolt Argyelán Milos és Polgár József-féle perben. Argyelán kontra Polgár-féle per tárgyalását köztük levő jó viszony bél kifolyólag elhalasztotta. A tanúvallomásokból kitűnt, hogy a tárgyalást nem ezért halasztották el, hanem technikai akadályok miatt vette le Simon Ákos a sorrendről. Illusztrálja, a tárgyalás lefolyását a következő eset is. Petrovics azt is bizonyítani akarta, hogy Simon Ákos dr a Wiesinaer-féle pörben kicserélt egy, már beadott felebbezést. A tanúvallomások ezt is megcáfolták. A felebbezési akta ki lett ugyan cserélve, de még a beadás előtt. Tizenhárom ilyen eset közül kilencét ismertetett, az előadó. Az anyag nagyságára való tekintettel az ügy előadása pénteken délelőtt is tart. ítéletet yalószinü]eg még pénteken hirdetnek; SZÍNHÁZ,jMÜÜÉSZET Színházi műsor. Péntek: Leányvásár operett. (Páratlan 2/a-) Szombat: Leányvásár, operett. Páros 3/3.) Vasárnap délután: Árendás zsidó, népszinmü. — Este: Leányvásár, operett. (Bérletszünet.) * Leányvásár. Operett 3 felvonásban írták: Bródy Miksa és Martos Ferenc. Zenéjét "szerzette: Jakobi Viktor. Sok helyütt dallamos zenéjü, romantikus meséjii színdarab. Ha valáki le merné kopirozni, jó magyarul: el merné plagizálni, Bródy, Markos és Jakobi urak minden bizonynyal pört akasztanának a nyakába. A színházi előadást és színészi alakítást nem védi a törvény — és ezer szerencsé, mert Aknássy igazgató nemi kereshet Szegedem annyit ezzel a darabbal, amennyi kártérítést nyerne vele szemben a budapesti „Király Szinház". És miből fizetnének a szegény színészek? Mert, akinek tetszett a mai előadás és meg akarja nézni eredetiben, utazzék föl Budapestre, menjen el egy villamos szakaszjegygyei a Király-utcáig és ott egyenesen a „Király Szinház"-,ba. Meg fogja látni, hogy Szegeden semmit se csináltak ebből a darabból és jelenetről-jelenetre, sőt tovább lekopirozták a budapesti előadást. Még se lenne szabad ennyire lealacsonyítani a szegedi színházat és kár is volt, mert az igazgatóság áldozatkésznek, a szereplők buzgóiknak mutatkoztak. A díszletek tetszetőseik, a kosztümök itt-ott stílszerűek voltak. A magánszereplők pazarkodtak, kár, hogv különösen a nők még toalettekben is nlagizáltak. A bemutatónak kétségtelen sikere volt, bár nem oly zajos és általános, mint vártuk. Különösen Déri Rózsi és Solymossy Sándor kaptak sok tapsot ügyes, de sokszor nem én esztétikus táncukért. Oláh Gyula és Antal Erzsi több illúziót is kelthettek volna. Bnekbeli kvalitásokat a szerepicik egyike sem ragyogtatott. A fáradozásokat és azok nyomán járó félsikerefké-t készséggel ismerjük el. * Elmarad a Lyra hangversenye. Február 18-ára, vasárnapra hirdette a Lyra uj hangversenyét. Közbejött akadályok miatt ez a hangverseny elhalasztódott, még pedig március első vasárnapjára, A. megváltott jegyeiket visszaváltják természetesen. * Kiírták a pályázatot az uj Nemzet, Színházra. Budapestről ielentik: A Nemzet Szinház uj palotájának kérdése a megoldás stádiumába jutott. Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter nem hiába jelentette ki annakidején, hogy az uj Nemzeti Szinház megteremtését egyik sürgős feladatának fogja tekinteni: a tervpályázat kihirdetésével ezt a nyilatkozatát valóra is váltotta. Ismeretes, hogy a Nemzeti Szinház problémájának a megoldása másfél évtized óta, amióta ez a kérdés a művészeti, sőt a laikus közvéleményt is foglalkoztatja, mennyi nehézségbe ütközött. Városrendezési, alapítványi, építészeti, színművészeti szemnoutok és érdekek s nem legutolsó helyen költségvetési nehézségek voltak azok. amelyek a kérdés dűlőre jutását akadályozták. Fokozta az akadályokat az a körülmény, liogy épen napjainkban a színházépítés terén is, mint az éoitészet egyéb terein. nagy forrongás mutatkozott. A mindenáron való uj szempontok áradatából, amelyeket bizonyos körök részéről kétségtelen kedvezéssel lansziróztak, nehéz kiválogatni az oly eszméket és szemoontokat. amelyek valóban életrevalók és célravezetők. A tervpályázati hirdetmény, melyet ma adtak ki, figyelembeveendő szempontok szerencsés megválogatását bizonyítja. A pályázók művészi szabadságának teljes megóvása mellett mégis megvannak óva a helyviszonyok folytán kényszerű szempontok. A magyar honosság kikötése méltó megbecsülését jelenti a magyar építészetnek és megfelel az épitőmij