Délmagyarország, 1912. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1912-02-15 / 37. szám

1912 február 14 DELMAGYARORSZÁG 5 x Tizenöt évi fegyház a hiivesgyiikosnak. — A szegedi esküdtbíróság Ítélete. — (Saját tudósítónktól.) A múlt év egyik legszenzációsabb bűnügyi eseménye volt Bodó András gabonaimunlkás .hitvesgyilkossága. Bodó kiü'íönvá'ltan élő féleségét Rök'k Júliát három ikésszurással megölte. A gyilkosság a mult év novemberében történt, a Csongrádisugáruton. A meggyilkolt 'asszonyra hajnal táján találtak rá arrajáró munkások. A szegedi törvényszék esküdtbirósága szerdád Ítélkezett a Mtvesigyilfcosság ügyében. Az esküdtek szándékos emberölés bűntettében mondták ki bűnösnek Bodó Andrást, amelynek alapján a bíróság tizenöt évi fegyházra ítélte. Részletes tudósításunk a következő: A mult év november 19-én hajnalban Fenyvesi István és Süli József munkások a Csongrádi-sugáruton meggyilkolva találjak egy asszonyt. Vértócsában feküdt egy árok mentén. A nyakán hatalmas seb táiongott. A meglepő fölfedezésről értesítették a rendőrséget. Szakáll József dr rendőrkapitány megindította a nyomozást. Kihallgatták a környékbeli lakosokat, de eredménytelenül. A meggyilkolt asszonyt sem ismerte föl senki. A detektívek valóságos hajszát indítottak a gyilkos kézrekeritésére. Razziát tartottak a korcsmákban és a lebujokban. Nyomozás közben gyanúba vették Török Antal zsákolót, mert véres volt az inge. Bekísérték a rendőrségre a barátjával, Bodó Andrással együtt. . A rendőrségen vallatóra fogták, de Török mit sem tudott a gyilkosságról. Bodót is kihallgatták, aki hosszas faggatás után beismerte, liogy ő a gyilkos. A meggyilkolt asszony a felesége. 1909. májusában házasodtak meg, két év múlva már különváltak. Bodó dologkerülő ember volt, a felesége pedig ledér életet élt. — Miért gyilkolta meg a feleségét? — kérdezte Szakáll József dr rendőrkapitány. — Mert nem akart az enyém lönni. Elhagyott, ledér volt. Megtudtam, liogy egy kocsissal él együtt. Fölkerestem, kértem, hogy legyen újból a feleségem. Nem köllöttem neki. Arra aztán mégis- rábírtam, hogy eljöjjön velem egy kiesít lófrálni. Este nyolc órakor még mindig csavarogtunk. A Csongrádisugárutra vitt az utunk. A G^/óíai-korcsma előtt megállított az asszony. — Ejnye, de szépen cimbalmoznak a korcsmába' — aszongya — gyerünk be egy kicsit. Bementünk. Megittunk vagy két decit. Már jókora este volt, amikor tovább ballagtunk. A sugárut végibe jártunk, amikor újból kértem, liogy legyen az enyém. Jó dolga lösz, ígértem. De a Julcsa csak cafatoskodott. Mert hogy nem hozzám való. Árokparton voltunk, átöleltem, visszalökött, amire megmártottam benne a késemet. Ugy gondolom, háromat szúrtam a nyakába. Aztán otthagytam. ! Mih! A beismerő vallomás után letartóztatták. A mai esküdtszéki tárgyaláson Bodó András mindent tagadott. — Ha nem maga a gyilkos, miért tett beismerő vallomást a rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt? — kérdezte Pókay Elek elnök. — Részeg voltam — felelte a vádlott egykedvűen. — Semmiről sem tudok. Az elnök megmutatta neki a kést, amelylyel meggyilkolta a feleségét. A kés pengéje élesre köszörült és markolatig véres. — A magáé ez a kés? — kérdezte az elnök. — Az enyém. Akkor este gyufaszálból íogpiszkálót faragtam vele. — November 18-án este együtt volt a feleségével? —* Igen. — Hogy találkoztak? — Valahogy összekerültünk az utcán. A vádlott vallomása után öt tanút hallgatott ki a bíróság. A kihallgatott tanuk igazolták, liogy a gyilkosság előtt Bodó András a feleségével együtt volt a Gyólai-korcsmában. A Csongrádi-sugáruton is együtt látták őket. A gyilkosságnak nem volt szemtanuja. Hubay László dr ügyész vádbeszédében liitestárson elkövetett szándékos emberölés bűntettéért kérte Bodó elítélését. Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság tizenöt évi fegyházra itélte Bodó Andrást. óz Ítélet nem jogerős. Szeged és a sorozás. — A honuédelmi miniszter leirata. — (Saját tudósítónktól.) Minthogy az idei fősorozást a rendes időben ' nem tarthatják meg, ment tudvalevően a képviselőház még neon sziaivazta meg az ujoncjutaftékot, a honvédelmi miniszter leiratban értesíti a várost, hogy a felterjesztett tervezeteket nem hagyhatja jóvá. A miniszter értesiti a várost egyben azokról az eljárásokról ,is, amelyeket haladéktallanuí még kéli ítenni. A miniszter leirata egész terjedelmében igy hangzik: Minthogy az 1912. évi fősorozás a rendes időben, vagyis a folyó év március és április hónapjaiban megtartható nem lesz, ennek folytán az idei föMerjesztett ujoncozási utazási és működési tervezeteik mint tárgytalanok jóvá nem hagvlhatóik, uj működési tervezetek ujabb felszőltásig nem is szerkesztendök. Müheztartás és az állandó sorozóbizottságok polgári 'elnökeinek, továbbá a sorozójá'rási tisztviselőknek megfelelő értesítés végett akként rendelkezem, 'hogy a Ihadkiegészitési kerületi parancsnokságok székihelyein rendszerint, valamint az említett székhelyeken iklvülí eső hélyeken szervezett állandó sorozóbizottságok a véderőitörvényi utasítás I. irésze 102. §-a 3. pontjában meghatározott, esetleg attól eltérőleg megállapított napokon és pedig miután az idei ujoneszát'lMis a bendes időiben meg nérn tartiható, március és április hónapokban is egybegyűljenek ugyan, de működési körük általában és akként korlátoztassék, hogy az emiitett bizottságok működése csakis a gyámolitásra szoruló férfirokonok keresetképességének megállapítására, továbbá a magyar szent korona országaiban tartózkodó és megkeresés utján itteni utóáilitandó osztrák ' honossága, nemkülönben bosznia-kercegovinai tartományi illetőségű állit ásköt elesek megvizsgálására szorítkozzék. Magyar honosságú állitáskötelesek ellenben mindaddig, míg az 1912-ik évi ujoncjutaliékok az országgyűlés áltál meg nqm ajáríltatnak, az állandó sorozóbizottságok elé nem vezetendők, továbbá ugyanaddig az Ausztriában tartózkodó és ottan való áffittatásukat kérő magyar honosságú állitásköitelesek Ausztriában leendő ájlMtásá iránt sem intézendő'k az osztrák hatóságokhoz megkeresések. Egyúttal az 1912-ik évre szervezett vegyes felülvizsgáló bizottság működését is akként szabályozom, 'illetőleg korlátozom, hogy e bizottságok éllé az újonc jutalékok megszavazásálig csak a már besorozott és tényleg szolgáló katonák és honvédek, továbbá a kereisetképtePJenségük tekintetéből íelü'MzsgáHamidő férfi rokonok vezettessenek és általuk csak ilyenek vizsgáltassanak felül; a még be nem sorozott állitáskötelesek azonban felülvizsgáló bizottság elé egyáltalában ne vezettessenek. . , -' V Az említett bizottságoknak polgári elnökei erről a törvényihatóság által értesitendő'k. A miniszter helyett: Karátsony, államtitkár. Házaló jósnők. — Füstös Pytiák Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) Szeged óriási teri" toirja, a külváros szétszórt apró házaival bő alkalmat nyújt a 'szélhámosoknak, ihogy ocsmány üzelimeikből jól jövedelmező üzletet kovácsoljanak. Nemrégen történt, hogy a szegedi tanyákon a rendőrség egy jól berendezett kuruzsló intézetet fedezett fel. A kuruzsló intézet valóságos rejtett szanatórium vollt, töibb fekvő beteggel. A Veresáics-útcaii boszorkánykonyhát, hol az a hisztérikus leány' volt a médium, előkelő közönség kereste fel1. A szegedi színház hölgytagjai nem egyszer jósoltatták meg a jövendőjüket a Vörösács-utcai vén aszszonnyall. Az éjszakai szeánszoknak is meg volt a publikuma. Ezzel a néhány példával csak azt ' akarom illusztrálni, hogy Szeged nagyon alkalmas terület arra, ihogy a 'babonából, a nép hiszé'kenvsiégéből meg lelhessen élni. A nagy város ezt a naivitását sokan felhasználják. Leginkább a kóbor cigányasszonyok, akik amúgy is predestináiva vannak a kártyavetésből való 'megélésre. Az ő kezükben sokkal jobban áll! a szerencseimondó 'kártya, miint a legszebb parfümös hölgyébe. Régi trükkjük a jóslás ezeknek 'a füstös Pytiáknak. Nem is váratlan, hogy az első tavaszias napisugarakkal ö'k i's megérkeztek Szegedre. A szegedi rendőrség fogházába szerdán reggel egy tizennyolcesztendős cigányleány került, aki a babonás emberek jóhiszeműségére alapította üzletét. A rossz szellemek megrontása ellen orvosságot tudott a furfangos leány. Keresztút, ráimádkozás satöbbi, ez volt az a bizonyos orvosság, a melynek fejében azután busás tiszteletdijat csalt ki az áldozatoktól. Ez a cigányleány sorra járta a külvárosi házakat ós főképen az asszonyokkal próbált előnyös üzleteket kötni. Néhol sikerült neki, néhol nem. Múzsa Jánosnó Pille-utcai lakosnál például brilliánsan bevált a taktikája, A cigányleány rövid szóváltás után kisütötte Múzsa Jánosnérói, hogy az megvan rontva és sohasem lesz semmiben sem szerencséje. — De én még tudnék a bajon segíteni. — El kell ásni egy csomó ruhaneműt a keresztúton, pont a kereszt alá. Meg kell vesztegetni a rossz szellemeket. Gyűrűt, fülbevalót, selyemkendőt kell a rossz szellemeknek adni, akkor megbékélnek magával és elmúlik a rontás. A cigányleány behízelgő elbeszélése anynyira meghatotta Múzsa Jánosnét, hogy mintegy 100 koronát érő ruhaneműt, ékszert és még tiz korona készpénzt adott át a cigányleánynak. Az eltávozott, ő pedig ágyba feküdt és várta a rontás elmúlását. A szellemek ezt zúgással fogják jelezni, igy mondotta a cigányleány. Szerda reggelig várt türelmesen, de sem a zugó szellemek nem jelentkeztek, sem az elvitt ruhaneműi. Elment tehát a rendőrségre, ahol csalás miatt feljelentést tett az ismeretlen cigányleány ellen. Félóra múlva már a detektívek a rendőrségre állították a csaló boszorkányt. Petrovics Viktor 18 éves csókái illetőségű cigányleány ez. Épen uj üzletet akart kötni a városban, mikor elcsípték. Letartóztatták és többi csalásai után nyomoznak, mert nagyon valószínű, liogy több hasonló csalást is elkövetett Szegeden. Sőt azzal is vádolják a detektívek, hogy ő is részes volt a Vörösács-utoai boszorkányprodukciókban. Bűntársai is vannak, akik után nagy apparátussal nyomoz a szegedi rendőrség.