Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-10 / 7. szám

1912 január 10. DÉLMAGYARORSZÁG tánctanárok nagy része tiltakozik ellene, ,nert ez által keresetüktől esnek el. Igy a tangó-argentiné" táncnak egy félórai taní­tása 160 korona honoráriumot jelentett a tánctanítóknak, tehát igen érthető a tiltako­zásuk, amely azonban keveset változtat az agitáció sikerén. Tripolisz anuexiója. Párisból jelen­tik: A berlini szerződés szignatárius nagy­hatalmai diplomáciai lépé'st készülnek tenni, amely arra iránvul, hogy a hatalmak ismer­jék el Tripohsznak és a Kyrenaikának Olasz­ország részéről történt annekszióját. Újságpapír a hideg ellen. Beálltak a csúf, téli idők s bizony most ez nagyon ak­tuálissá tette azt a kérdést, miképen lehetne a cipőnkbe szivárgó nedvesség ellen védekez­ni, anélkül, hogy a kényelmetlen kalucsnit lennénk kénytelenek használni. Nincs kelle­metlenebb, mint az átázott, átfagyott láb s különösen azok érzik ezt igazán, akik egész nap lótnak-futnak. A megoldás igen egyszerű; a közönséges újságpapír az az eszköz, mely megóv az átázástól. Négy ujságivet kell egy­másra tenni és a cipőtalp formáját ebből ki­vágni. Ez azután bekerül a cipőbe. Bármi­lyen nedvesség legyen is, ez a cipőbetét meg­óvja a lábat, ezáltal ugy érezzük, liogy a lá­bunk száraz és meleg. Azoknak az emberek­nek, kiknek máskülönben könnyen fagy meg a lábuk, ez a primitív módszer szinte pótol­hatatlan. Természetesen ezt az njságpapir­betétet naponta legalább egyszer váltani kell. Ez azonban nem okoz fáradságot, hiszen egy­szerre hosszabb időre el lehet ezt a betétet készíteni. Különösen a katonáknak fog majd jól beválni ez a hideg ellen való védelem. A papir rossz hővezető és igy a test melegét is megtartja. Igy közvetve a meghűlésnek, az influenzának is elejét leliet venni. ' — A kínai forradalom. A köztársaság proklamálásával korántsem ért véget a kinai forradalom. A londoni Daily Telegraphnak táviratozzák ugyanis Pekingből, hogy a re­publikánusok tavaszra ujabb fölkelést ter­veznek és ügynökeik már Japánba utaztak, hogy onnan lőfegyvereket szerezzenek be a fölkelőknek. — Tettenérés a kabaréban. Nagyváradról tragikomikus eset hire érkezik. A kabaré né­zőterén a legpoétikusabb szám előadásánál egyszerre csak pofonok csattogása hangzott föl. J. Jenő nagyváradi utazó volt a verekedő, aki egy csinos, fekete asszonykát és egy má­sik jól öltözött embert vert meg csúnyán. Az asszony a saját felesége volt, a másik ur meg D. Mihály ugyancsak nagyváradi utazó. J. lihegve mondta el az előzményeket: — Az az asszony a feleségem. Én utazom, keresem a kenyeret neki, Ö meg azalatt! Meg­ölöm! Ezzel a . . . ezzel a . . . Különben ré­gen gondoltam! — Ma éjjel váratlanul jöttem liaza a ko­lozsvári vonattal. Benyitok a szobánkba. Senki! Az ágy üres. Keresni indultam. Sej­tettem. Idejöttem, itt mulat ezzel a ... De ellátom a bajukat. Most takarodj, hozzám be nem teszed a lábad többé! Ennyi volt az egész. Egy improvizált ka­baré-betét, stílszerű is, kár, hogy olyan mély családi dráma bújik meg mögötte. — Litográfns-halál. Dékány József szegedi városi litográfus kedden reggel ön­gyilkosságot követett el. A fáskamrában föl­akasztotta magát s mire ráakadtak, meghalt. A szerencsétlen ember, aki gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, kedden reggel hat éves fiacskájával maradt otthon. A kis fiú­nak föltűnt, hogy apja sokáig időzik a fás­kamrában s utána ment. Dékánv ekkor már mozdulatlanul lógott a kötélen. A szomszé­dok levágták a hurokról s orvost hivtak, de ez már csak a beállt halált konstatálhatta; Bonyodalmas biztosítás. Csertus Katalin makói asszony háza az Adria Biz­tosító Társaságnál volt biztositva. Faragó Ernő békéscsabai biztosítási ügynök arra bírta az asszonyt, ihogy az Adriánál mondja föl a biztosítást és lépjen be a Gazdák Bizto­sító Intézetébe. Az asszony Írástudatlan volt, helyette a fölmondó levelet az ügynök irta alá. Az Adria nem fogadta el a fölmondást, követelte a biztosítási díj esedékes részleteit. Gsertus Katalin erre megijedt és okirathami­sitásért följelentette az ügynököt. A bíróság Balassa Ármin dr védőbeszéde után a bíró­ság fölmentette a vádlottat, mert az aláírás födi a sértett akaratát. — Halálos boszu. Berlinből jelentik: Egy pomerániai kis mezővárosban történt, hogy a vendégfogadós hűtlenségen érte fele­ségét, csaposlegényével. Halálos bosszút es­küdött a szerelmeseknek s még aznap ebéd előtt patkánymérget kevert a levesükbe. Az asszony azt hitte, hogy elsózta a levest s újra uisszaöntötte a fazékba, aztán kikever­ve, megint merített magának. Igy történt, hogy az egész háznép evett a mérges leves­ből. öten már meghaltak, köztük a vendég­lősné és a csaposlegény, négy kosztos pedig a halállal vivódik. — Kulinyi Simon szegedi jóhirü kárpitos diszes és tartós munkáit ajánljuk a közönség figyelmébe. Modern stílusos berendezések. Szolid árak. — Csendőrség által használt a Nagy­méltóságú minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat szuronynyal és töl­tényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyed­árusitója Szegeden és azt szuronynyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 NYILTTÉR. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Helybeli nagy gyárvállalat főraktárnokot keres. Hü M Csak olyanok ajánlkozzanak, akik hasonló minőségben már gyárak, vagy nagyobb üzletekben alkalmazva vol­tak. - Ajánlatok „íőraktár­nok" jelige alatt e lap kiadó­hivatalához intézendők. 2547 ••••••••ikiffimhaffi KÖZIGAZGATÁS Kibővítik az adóhivvtalt. — A miniszter jóváhagyta a közgyűlés határozatát. — (Saját tudósítónktól.) Még 1910-ben elha­tározta a város közgyűlése, hogy az adóhi­vatalt kibővíti, mert a hivatal mostani szer­vezete nem képes a rengeteg munkát elvé­gezni. Annak idején általános megelégedést keltett a határozat, amelvnek értelmében hu­szonegy uj állást szerveznek az adóhivatal­ban és a mellé számvevőséget állítanak fel. A belügyminiszter most jóváhagyta a köz­gyűlés határozatának azt a részét, amely az uj állások szervezésére vonatkozik. A hatá­rozatnak azt a részét ellenben, amely a szer­vezési szabályrendeletet módosította, nem hagyta jóvá a miniszter, mert szerinte eze­ket a módosításokat későbbi időre kell ha­lasztani. Ez a rendelkezés természetesen nem vál­toztat a helvzeten és igy legközelebb már a város közgyűlése választás utján betölti az újonnan szervezett állásokat. A belügyminiszter leirata a következő: Az 1910. évi május 9-én tartott közgyűlésé­ben hozott határozatában kimondotta a város közönsége, liogy a szervezési szabályrendelet 183. §-a 199. §-ig terjedő, a városi adóhivatal ügykörét a szervezetét megállapító részének a határozatban részletezett módosítása mel­lett adóhivatali számvevőséget szervez, ezzel kapcsolatosan hat adóügyi számtiszti állást, az adófőtiszti állás helyébe adóügyi alszám­vevői állást, 3 elsőosztályu s 3 másodosztályú adótiszti állást, 9 adóhivatali gyakornoki és egy kézbesítői állást rendszeresít, valamint a meglévő segéd adótiszti állásokat felében I. osztályú, felében II. osztályu adótiszti ál­lásokká szervezi át, végül az adóhivatalnál jelenleg szervezve lévő II. adópénztári-ellen­őri, továbbá az adótiszt, adóellenőr helyettesi és két adóvégrehajtói állást megüresedésük esetén nem tölti be. A város közönségének ezen határozatát fe­lülbirálat alá vévén, a pénzügyminiszter ur meghallgatása után azon részében, amelylyel az adóhivatali számvevőséget a fent részlete­zett uj állásokkal és átszervezésekkel kapcso­latban rendszeresítette s szervezési szabály­rendeletének ezek által érintett részeit meg­felelően módosította, jóváhagyom. Ellenben határozatának azon részét, amely­lyel a szervezési szabályrendeletnek az adó­hivatal ügykörére vonatkozó részét módosí­totta — ezidő szerint ifelülbirálat alá nem veszem, mert az 1913. évi január hó 1-én élet­belépő 1909. évi XII. t.-c. 29. §-ának rendelke­zései a városi törvényhatóságok szabályren­deleteiben a városi adóhivatalok ügykörére vonatkozó részeknek megfelelő módosítását tévén szükségessé, célszerűségi szempontból nem tartom indokoltnak ezidő szerint esetleg oly rendelkezések felvételét, amelyek rövid időn belül változás alá kerülnének. Ezért a most tervezett változások arra az időre ha­lasztandók, amikor a szabályrendelet a fen­tiek értelmében ujabb átdolgozás alá fog ke­rülni. x A kórházi bizottság ülése. A kór­házi bizottság kedden délelőtt tizenegy óra­kor Lázár György dr polgármester elnöklé­sével ülést tartott, amelyen folyó ügyeke': intéztek el. x A tanyai postakézbesités. A szegedi postafőnök megkereste a város tanácsát, hogy adjon a tanyai postaküldemények számáról hivatalos adatokat. Ezekre azért van szükség, hogy a tanyai posta kézbesítés végleg meg le­gyen oldva. x Az iskolaszék. Tudvalevően a decemberi közgyűlés újból megválasztotta a szegedi községi iskolaszék tagjaiul az eddigi iskola ­széki tagokat, akiknek mandátuma az idén lejárt. Azóta a tanítótestület is kijelölte a maga képviselőit s igy az iskolaszéknek csak a megalakulása van hátra. Az alakuló ülés szerdán délután négy órakor lesz a városháza bizottsági termében, Scossa Dezső tanfel­ügyelő elnöklésével. Az iskolaszék ekkor vá­lasztja meg elnökét, alelnökét, jegyzőjét és szűkebb bizottságát. x A felsőtanyai anyakönyvvezető helyet­tese. A belügyminiszter a közigazgatási bi­zottság előterjesztésére Lóky József felső­tanyai állami tanítót kinevezte a felsőtanyai állami anyakönyvvezető állandó helyettesévé. x A szárazéri társulat uj tisztviselői. A szárazéri ármentesitő társulat kedden dél­előtt tartotta közgyűlését Lázár György dr elnöklésével. A közgyűlésen Kecskés Istvánt a társulat pénztárosának, Ágócsy Jenőt pedig a társulat számvevő-ellenőrének választották meg.

Next

/
Thumbnails
Contents