Délmagyarország, 1912. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1912-01-06 / 5. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. január 56. AVASS SZÍNHÁZBAN ma szombaton k áruló nő Nagy erkölcsdráma négy felvonásban. A főszerepet Asta Nielsen játsza. Szombaton előadás délután 2 órától este 11 óráig. .*. FiSvelmcztetés!' A Schicht szarvasszappan valódi csakis a SchicW aérrd és a antm^iió jeggfctl KÖZIGAZGATÁS A vásárcsarnok. — Hétfőn tárgyalnak a tervezővel. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi vásárcsarnok kérdése nagyon közel van már a megvalósuláshoz. Örömmel kell azt megállapítanunk, annál is inkább, mert mindenki érezte Szegeden a vásárcsarnok hiányát. Tudja itt jól minden ember, hogy ha a vásárcsarnok felépítése nem is szünteti meg, de mérsékli a drágaságot. Bizonyos az is, hogy a hatósági, különösen azonban a közegészségügyi ellenőrzés a vásárcsarnokban sokkal intenzivebb, mint a szétszórt piacokon. Ez azt jelenti, hogy ott, ahol vásárcsarnok van, kevesebb az élelmiszer hamisítás, mert szigorúbb ellenőrzés mellett a gyomrunk ellen merényletet intézők inkább ki vannak téve a büntetésnek. A vásárcsarnok tervei készen is vannak már, azokat kitűnőnek és elfogadhatónak találta a város törvényhatósági bizottságának a kérdés tanulmányozására kiküldött bizottsága. A terveket, amelyeket annakidején részletesen ismertettünk, egy arra hivatott kitűnő szakférfiú, Strasser Albert budapesti műépítész készítette el, ugyancsak ő szolgált reális költségvetéssel is, amelyből beigazoltnak látta Szegeden mindenki azt a tényt, hogy a vásárcsarnok jövedelme nemcsak fedezné az épitési tőke annuitását, hanem még jelentékeny felesleggel is növelné a város költségvetésének bevételi rovatát. Hétfőn délután a város tanácsa tanácskozást fog folytatni a tervezővel. Ezen a tanácskozáson a kivitel módozatait vitatják meg ós bizonyosan az lesz a tanácskozás eredménye, hogy a lehető legrövidebb időn belül végleges döntés lesz ebben a kérdésben. Jövő őszszel már állni kell a vásárcsarnoknak, mert a drágaság elviselhetetlen, a piacunkon a hamisított élelmiszerek nem ritkák és a városnak nem kell anyagi áldozatot hoznia, hogy a polgárokon segítsen. x Szeged köztisztasága. A köztisztasági vállalatot tudvalevőleg január elsejével házikezelésbe vette a város. Balogh Károly pénzügyi tanácsos azt indítványozta, hogy a vállalat kezelése külön alapból történjék, ép ugy, mint a fővárosban. Eszerint a kezelési költségeket ne a házipénztár terhére számítsák. Igy ugyanis tiszta képet lehet majd szerezni arról, hogy a vállalatnak mennyi a kiadása és a bevétele. A tanács az indítványt elfogadta s arról javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. x Bizottsági ülések. A vasutas palota épitöbizottsága január 16-án fél 12 órakor ülést tart. A kórházi bizottság pénteki ülése elmaradt. Ehelyett a bizottság 9-én, kedden tart ülést. Dr. Hajdú Béla ügyvédi irodáját Dugonics-tér 2. sz. alatt mr megnyitotta. alkalmat nyujtok^jdőnyös vásárlásra. — Minden egyes cikk szolid áron. — Gyönyörü cukorkáim meglepő választékban. Prágai sódar^naponta frissen érkezik, gödöllői csemege-méz, berlini fatörzs-torta (Baum kuchen) kirakató mban megtekinthető Teleion-rendeléseket azonnal haza szállítok. ICaSmár Vilmos fűszer- és csemege-üzletébe Feketesas-u., uj Wagner-pal. 2X82 TeSefosissám 10—83. Részvérytársasig. ^ Tisza Lajos-körut 57. szám. Foglalkozik kereskedők fizetésképtelenségeinek rendezésével és azok financirozásával. ,Átvesz követeléseket leszámítolásra és behajtásra. Iparvállalatokban tőkerészesedést vállal. Fő üzletága a vendéglői és kávéházi szakmába vágó üzletek lebonyolítása. Óvadékokat nyújt főpincéreknek. Kultiválja a bankszakmába vágó összes üzletágakat. 1091 ííMMfflMWíTO™' KÖZGAZDASÁG Pénzintézetek revíziója. (Saját tudósitónkól.) Az utóbbi időben szinte napirenden van a kisebb fővárosi, de főleg vidéki pénzintézetek bukása. Csak az év második felében annyi vidéki pénzintézet jutott fizetési zavarokba, hogy máskor, éveken keresztül nem fordult elő annyi bankbukás. A pénzpiaci feszültséggel, a nagy pénzdrágasággal sem indokolható teljesen a sok pénzintézeti fizetésképtelenség. Tagadhatatlan, hogy a pénz nagy ára sietteti a gyönge alapokon nyugvó, helytelenül vezetett bankok végső kimúlását, de egyéb körülmények azok, melyek megássák a sir ját a legtöbb esetben minimális tőkével megindult bankoknak. A négy év előtti nagy pénzkrizis korántsem követelt annyi áldozatot s nem hüllőt el annyi pénzintézet, mint most, jóllehet akkor a pénzpiac helyzete a mainál aránytalanul súlyosabb volt. Egészen mások azok az okok, melyekre a pénzintézetek bukása visszavezethető. Két körülmény mutatja világosan a megszorult pénzintézetek válságát. Az egyik a nagy verseny, a másik az immobilizálás kérdése. A második ok azonban valósággal természetes következése a pénzintézetek nagy versenyének. A sok egyforma tőkét koncentráló pénzintézete ugyanis épen olyan küzdelmet, folytat, mint akár két egymás melletti kiskereskedés. Az alapítási láz tehát már kezdi magát megbőszülni.